173359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés vér vagy vérplazma alvadási idejének meghatározására
3 173359 4 ben fedésbe hozhatók. Mivel a valóságban ez általában így van, a mért alvadási idők csak feltételesen hasonlíthatók össze. Ismeretes továbbá fotoelektromos zavarosságmérésen alapuló eljárás, amely mérési kritériumként küszöbértéket alkalmaz. Az eljárás alapján működő készülék (Evens Electroselenium Ltd. „Plateled aggregation meter”) hátránya, hogy a mintáról mintára és reagensről reagensre változó alapzavarosság hatását az alvadék képződés kezdete előtt egy szabályozó kézi működtetésével kell kiküszöbölni, azaz a készüléket minden mérés előtt újra kell hitelesíteni. További hátrányt jelent az, hogy egyes vérminták a hitelesítés végrehajtása után még feltisztulnak, ezzel elrontják a hitelesítést, és meghamisítják a mérési eredményt. Célunk a találmánnyal az alvadási idő mérésének objektívabbá tétele, a mérési eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása, az alvadékképződés időpontjának biztos meghatározása erősen hígított vérnél vagy vérplazmánál, ill. csekély alvadék képződésnél is, és a mérőeszköz minden egyes mérés előtt való hitelesítésének elkerülése. A találmány feladata olyan mérési eljárás kifejlesztése és olyan kapcsolási elrendezés létrehozása, amely a vér vagy vérplazma valamely elektromos, mechanikai vagy optikai jellemzőjéből nyert elektromos jelből határozza meg az alvadékképződés beálltának időpontját. Ezenkívül az érzékenység legyen beállítható, valamint ne legyen szükség hitelesítésre minden mérés előtt. A találmány szerint a vér- vagy vérplazma alvadási idejének meghatározását valamely alvadástól függő elektromos, optikai vagy mechanikai jellemzőből mérő-átalakítóval előállított elektromos jel segítségével végezzük. Az alvadást kiváltó anyagnak a vér- vagy vérplazma mintához való hozzáadásával egyidejűleg időmérést kezdünk, majd folyamatosan figyeljük az említett elektromos jelet. Amikor a jel eléri a maximumát, egy vonatkozási értéket tárolunk, amely egy küszöbértékkel kisebb az említett maximális értéknél. A vonatkoztatási értéket és a pillanatnyi jelértéket folyamatosan összehasonlítjuk, és abban az időpontban, amikor a két érték egyenlővé válik, befejezzük az időmérést. Az esetleg közvetlenül az alvadás megindulása után elektromos jel formájában fellépő zavarok tárolását megakadályozzuk. A küszöbérték folyamatosan vagy fokozatokban állítható be a különböző érzékenységeknek megfelelően. A találmány szerinti eljárás két különböző kapcsolási elrendezéssel valósítható meg. Az első kapcsolási elrendezés áramköri egységekből felépített két ágból, egy differenciálerősítőből és egy ahhoz csatlakozó időszámlálóból áll. Az első ág a következő egymásután kapcsolt áramköri egységeket tartalmazza: egy vagy több dióda, egy tároló, egy impedanciatranszformátor és ismét egy vagy több dióda, vagy egy tranzisztor, amelyen a feszültségesés szabályozható. Ennek az ágnak az utolsó áramköri egysége — vagy dióda vagy tranzisztor - a differenciálerősítő egyik bemenetére van kapcsolva. A tároló bemenete egy kapcsolón át földelhető. Ezt a kapcsolót az alvadást kiváltó anyag minden egyes hozzáadása után rövid időre zárjuk, hogy az alatt az idő alatt fellépő jelingadozásokat távoltartsuk a táro- 2 lótól és a korábbi mérés tárolt vonatkoztatási értékét töröljük. Ha ennek az ágnak a végén több dióda van elhelyezve, ezek közül legalább egyet kapcsolóval hidalunk át. A második ág csak egy impedanciatranszformátort tartalmaz, amelynek kimenete a differenciálerősítő másik bemenetére van kapcsolva. Az első és a második bemenő oldala össze van kötve és egy mérőátalakító által előállított jelet erősítő, önmagában ismert erősítőre csatlakozik. A két impedanciatranszformátor egyformán van méretezve. A differenciálerősítő kimenete egy elektromechanikus vagy elektronikus időszámláló STOP bemenetével van összekötve. A második kapcsolási elrendezés két ágában egy-egy differenciálerősítő, aluláteresztő szűrő, küszöbértékkapcsoló és teljesítményerősítő van egymás után kapcsolva. Az egyik teljesítményerősítő egy relére dolgozik, míg a másik teljesítményerősítő kimenete egy időszámláló STOP bemenetére csatlakozik. Az első differenciálerősítő + bemenete a második differenciálerősítő — bemenetével van összekötve és egy erősítő kimenetére csatlakozik, amelynek bemenetére mérőátalakító van kapcsolva. Az első differenciálerősítő - bemenete egy potenciométer leágazásával van összekötve. A második differenciálerősítő + bemenete egy vagy több diódán vagy egy tranzisztoron át, amelyen a feszültségesés beállítható, szintén az említett leágazással van összekötve. Több dióda alkalmazása esetén legalább egy dióda kapcsolóval van áthidalva. A relé munkaérintkezője szervomotor áramát biztosító vezetékre csatlakozik. Ez a szervomotor működteti a potenciométert. A találmány szerinti eljárással illetve kapcsolási elrendezéssel mért alvadási idők közvetlenül összehasonlíthatók, mivel az alvadékképződés kezdetének meghatározása a küszöbérték alkalmazásával mindig az alvadékképződés ugyanolyan fokán történik. Ez az ismert eljárásoknál nincs így, ugyanis azoknál az alvadékképződés időpontjának meghatározása az alvadékképződés sebességétől függ. Az alvadási idők mérése lassú alvadás esetében is biztosítva van. A küszöbérték mint mérési kritérium ugyanis mindig a zajszint fölött van, ellentétben az ismert eljárások mérési kritériumaival. A küszöbérték az alvadás kinetikájának megfelelően állítható be. Ez különösen a lassan olvadó mintáknál fontos. Ekkor a küszöbértéket erősen lecsökkentjük, hogy a kapott időpont ne legyen túl messze az alvadékképződés tulajdonképpeni kezdetétől. A küszöbérték csökkentésével a kapcsolási elrendezés érzékenysége is fokozható a mérőátalakítóról kapott menyiségek változásával szemben. A találmány szerinti kapcsolási elrendezéseket nem kell hitelesíteni minden mérés előtt, ugyanis a hitelesítés automatikusan megtörténik, amikor egy olyan referenciaértéket tárolunk, amely. meghatározott küszöbértékekkel tér el az alvadékképződés kezdete előtt a villamos jelben fellépő szélső értéktől. így az alapzavaro&ság mintáról mintára vagy reagensről reagensre fellépő ingadozásai nem befolyásolják a mérési érték képzést, és a kézi hitelesítéssel járó pontatlanságok sem jelentkeznek. A találmány tárgyát a továbbiakban példa kapcsán, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
