173351. lajstromszámú szabadalom • Térlefedő hélyszerkezet, eljárás annak előállítására és berendezés az eljárás foganatosítására
5 173351 6 az la ábra egy csarnokszerkezetet mutat perspektivikus nézetben, ferde helyzetű gömbhéjlefedéssel; a 2. ábra egyenes gömbhéjlefedéssel készült csarnokot szemléltet; a 4-7. ábrák néhány példát mutatnak perspektivikus nézetben olyan épületszerkezetre, amely két-két találmány szerinti gömbhéjlefedéssel készült, ellenkező irányban tájolt csarnok összeépítésével; a 8-10. ábrák a 4-7. ábrák szerintihez hasonló épületszerkezetet szemléltetnek, itt azonban a csarnokok azonos irányba vannak tájolva; all. ábra perspektivikus nézetben mutat egy építés alatt álló csarnokot, érzékeltetve a találmány szerinti eljárás egyes fázisait is; a 12. ábra oldalnézetben mutat egy találmány szerinti segédtartót; a 13. ábra a 12. ábra szerinti tartó felülnézete; a 14. ábra a 12. ábrán bejelölt Y részletet nagyobb méretarányban szemlélteti; a 15a ábra a 12. ábrán bejelölt z—z vonal mentén vett metszet; a 15b ábra a 15a ábra szerinti csomópont oldalnézete; a 15c ábra a 12. ábrán bejelölt z2 — z2 vonal mentén vett metszet; a 16. ábra a 12. ábrán bejelölt N részletet mutatja nagyobb méretarányban; a 17. ábra a 15c ábra szerinti csomópontot függőleges metszetben, nagyobb méretarányban szemlélteti. Az 1. ábrán tüntettük fel a találmány szerinti héjszerkezet alakját definiáló geometriai vázlatot. Eszerint a G gömböt két egymással párhuzamos, a gömb C középpontjától kétoldalt előnyösen azonos távolságban húzódó P!, P2 síkkal elmetszve két ki, k2 kört (paralelkörök) kapunk, amelyeknek a gömb C középpontjától azonos X távolságokban elhelyezkedő középpontjait Ci, C2 betűk jelölik. A G gömbök egy harmadik, a Pi, P2 síkokra merőleges és a gömb C középpontján átmenő Fi síkkal elmetszve az első Ki főkört kapjuk; aP, és Fi síkok metszésvonalát mi, a P2 és Fi síkok metszésvonalát pedig m2 betűjelöli. Végül a G gömböt egy negyedik, az Fi fősíkkal a szöget bezáró, a gömb C középpontján átmenő, a Pi, P2 síkokra merőleges F2 síkkal elmetszve a második K2 főkört kapjuk; ennek metszésvonalait a Pi, P2 síkokkal, azaz a ki, k2 paralelkörökkel m3, m4 ; metszésvonalát az Fi fősíkkal pedig m5 betűvel jelöltük. A találmány szerinti 1 héjat a G gömb felületének azok a részei alkotják, amelyeket az első Ki főkör, a ki és k2 paralelkörök, valamint a második K2 főkör e felületből kimetszenek. Az F2 főkör és a ki, k2 paralelkörök metszéspontjait Sí, S2, illetve S’i, S’2 betűkkel, a Ki főkör és a kt, k2 paralelkörök érintéspontjait pedig S3, S4, illetve S^, S’4 betűkkel jelöltük. A találmány szerinti 1 héjat (lásd az la—10. ábrákat is) például az Sí, S2 metszéspontok és S3, S4 érintési pontok közötti H|, H2, hí, h2 körívszakaszokkal határolt gömbhéjrész alkothatja. Ugyanilyen sraffozással is kiemelt 1 gömbhéjat határolnak aH’,, H’2, h’i, h’2 körívek is, az 1 - ábra alsó részén. Ezenkívül két további, találmány szerinti gömhéj jelentkezik az 1. ábrán, az egyiket az S’i, S’2, S3 és S4 pontok közötti körívek, a másodikat pedig az S’3, S’4, Sí és S2 pontok közötti körívek határolják. Könnyen belátható, hogy amennyiben a=90°, négy azonos 1 gömbhéjat metszenek ki a K[, K2 főkörök, illetve a ki, k2 paralelkörök a G gömb felületéből. A fenti módon kimetszett gömhéjak bármelyik eleme, például egy sávja a gömbhéjfelületen alakváltozás nélkül elcsúsztatható, így a héj acéllemezből - a későbbiekben még részletesen leírt módon — sík lemezcsíkokból összeállítható. Ez lehetővé teszi, hogy minimális szerelési ráfordítással olyan gömbhéjszerkezetű térlefedéseket hozzunk létre, amelyeknek peremtartói az alátámasztó falakra vagy oszlopsorokra csak függőleges erőket adnak át, a héjszerkezet tehát oldalnyomásmentes. Az la ábrán feltüntetett egészében A hivatkozási jellel feltüntetett csarnokszerkezetnek a 2 homlokfala, 3 oldalfalai és 4 hátfala által határolt tere a felülnézetben derékszögű négyszög alakú 1 gömbhéjjal van lefedve, amely térben ferde helyzetű, azaz S! és S2 csúcspontok magasabban helyezkednek el, mint az sh s2 csúcspontok. Ez az aszimmetrikus magassági elrendezésű héj automatikusan biztosítja a homlokzatok hierarchikus sorrendjét, így az épület tájolása, a technológiai megközelítés az elrendezést egyértelművé teszi. Célszerűen a magasra nyúló 2 homlokfal alkotja a főhomlokzatot, ami a természetes bevilágítás, a szellőzés irányát is determinálja. Megjegyezzük, hogy az 1 héj peremei mentén (külön nem ábrázolt) peremtartók húzódnak, amelyek 2—4 falakon vagy ezeket helyettesítő oszlopsorokon támaszkodnak fel. A peremtartó azonban készülhet az egész nyílást áthidaló megoldással, függőleges síkban merev kialakítással is. Ez esetben csak a sarkokban kell alátámasztásról gondoskodni, egyébként az egész oldalfelület megnyitható. Az 1 gömbhéj m mélypontja a héj kerületén a 4 hátfal vonalában középen van, a vízelvezetés könnyen megoldható. Az 1 héjat belülről lehet hőszigetelő réteggel ellátni, a továbbiakban még részletesen ismertetésre kerülő szerelési módszernek megfelelően, a szerelési fokozatnak megfelelő lépcsőkben. A hőszigetelést belülről felhordott szórómassza, vagy az 1 héjra függesztett hálóval felszorított salakásvány — üveggyapot — réteg alkothatja. Amennyiben szükséges, a héjfelületre merevítőtartó beiktatásával koncentrált terhek is felfüggeszthetek. A 2. ábrán olyan, egészében B hivatkozási jellel feltüntetett csarnokszerkezet elvi vázlatát tüntettük fel, amelynél a 2-4 falak egyforma magasak, következésképpen az Sj —s4 csúcspontok is azonos magasságban helyezkednek el. Itt a vízelvezetést az 1 héj mélypontjában, annak kerületén belül, tehát a csarnok belsejében kell megoldani. A 3. ábrán látható C csarnokszerkezet az előzőektől abban tér el, hogy az 1 héj mélypontja az egyik, az S4 csúcspontra esik, ez esetben tehát a vízelvezetés itt történik, a belső térkialakítást nem zavarja. Ilyen héj úgy alakítható ki, ha a paralelkörök középpontjainak távolsága a gömb C középpontjától nem egyenlő. A 4. ábrán látható csarnokot két la ábra típusú A(, A2 csarnok összeépítésével nyertük. A két At, A2 csarnok, alsó s3, s4 csúcspontjai esnek egybe, itt közös peremtartó húzódik, amelynek mélypontján történik a vízelvezetés. A 2 homlokfalak ellentétes tájolásúak. Az 5. ábrán két Ai, A2 csarnokból magas falaikkal (az la ábrán a 2 homlokoldalak) egymásnak fordított 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
