173337. lajstromszámú szabadalom • Légkompresszor
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI találmány 173337 |Ê| Bejelentés napja: 1976. X. 8. (IA—772) Nemzetközi osztályozás : F 01 B 1/06 Kiállítási elsőbbsége: 1976. V. 19. (0.282/1976) F 04 B 1/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1978. X. 28. HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Szendrei László 40%, Kerekes Miklós 20%, Ipari Szerelvény és Gépgyár, Szabó Imre 20%, Gyöngyös, Magyar János 20%, Budapest, oki. gépészmérnökök Légkompresszor 1 A találmány tárgya csillag elrendezésű légkompresszor, amely révén tetszőleges teljesítményigényt csupán az alkatrészek számának változtatása révén lehet kielégíteni. Az ismert léghűtéses légkompresszoroknál a méretek felső határát az szabja meg, hogy bizonyos nagyságon tűi a kompresszorok hűtését és kenését nem lehet megfelelő módon elvégezni. Ennek következtében az olyan esetekben, amikor nagy teljesítményre van szükség, több kompresszort kell egy helyen alkalmazni, ami beruházási és üzemeltetési szempontokból hátrányos. A hűtési és kenési problémák oka az eddig alkalmazott hengerelrendezésekben kereshető. Az ismert légkompresszoroknál a hengerek gyakorlatilag egymás mellett sorban, V vagy W elrendezésben vannak elhelyezve. Ennek hátrányos következménye, hogy hosszú tengelyre van szükség. A tengely nagy hossza miatt ezt vastagra kell méretezni, ennek ellenére úgyszólván elkerülhetetlen kisebb-nagyobb lengések fellépése. A hosszú tengely következtében a légkompresszor túlságosan nagy méretű, nagy teret igényel. A hűtő levegő áramában levő hengerek egymást árnyékolják, a hűtés hatásfoka aránylag kicsi. A soros hengerelrendezésnél az olajjal végzett belső kenés csak akkor megfelelő, ha a hengerek a vízszintes síkban vagy e fölött vannak. A hengereknek vízszintes sík alatti elhelyezése esetén különleges kenőberendezésekre, olajködöt előállító kenőberendezésekre van szükség. A belső kenésnek ez a problémája gyakorlati-173337 2 lag szükségszerűen előírja a vízszintes síkban levő vagy e fölötti hengerelrendezést. Az ismert légkompresszoroknál két-két löketcsap között egy-két „sonka” van. Ez a kialakítás a szerke- 5 zeti hosszt megnöveli, aminek az előzőekben említett hátrányos következményei vannak. Az ismert légkompresszoroknál vagy a szokásos szóróolajozást, vagy szakaszos torlónyomásos olajozást, vagy folyamatos szivattyús olajozást alkalmaz- 10 nak. A szakaszos olajozás hibája, hogy a csapoknak, hengereknek és dugattyúknak körülfordulásonként csak egy részén van megfelelő olajozás. A folyamatos szivattyús olajozás hibája, hogy ennek üzemeltetéséhez külön szivattyú szükséges, amely ha meghibáso- 15 dik, azonnal bekövetkezik a kompresszor meghibásodása is. Az ismert légkompresszorok hibái közé tartozik az is, hogy a légkompresszor és hajtómotor külön-külön gépegységet képez és ezek egy közös alapra vannak 20 szerelve. E gépegységeket összekötésüknél egytengelyűre kellene beállítani, ami azonban a gyakorlatban nem valósítható meg. A teljes egytengelyűséget kizárja, hogy a gépegységek egytengelyűségét befolyásoló alkatrészek is csak a szokásos mérettűrés-határok kö- 25 zötti méretekkel készíthetők el, tehát a pontos egytengelyűség nem biztosítható. Az egytengelyűség hiánya miatt a gépegységek egymás működését zavarják, egymás élettartamát lerontják. Az ismert légkompresszorokat általában a felhasz- 30 nálási helyen kell szerelni, a hajtó gépegységgel
