173327. lajstromszámú szabadalom • Automatikus vasúti kapcsoló szerkezet
9 173327 Szabadalmi igénypontok 10 tartó 622 támcsapággyal van ellátva, és a léchez három 623, 624, 625 lemez van összekapcsolva, ezáltal áttört válaszfalat alkotva. Ennek a 62 belső falnak a homlokoldali éle a 33 homlokelem 332 alsó szárrészével, alja pedig a 71 talplemezzel van összeerősítve, és felső szakasza helyileg a 14 alsó zárólemezzel és a 84 hátsó lappal van összekapcsolva. Ez a fal tehát kimunkálásokkal van ellátva, amelyek az önmagában ismert működtetőszervek elhelyezésére és átvezetésére alkalmasak. A 7. ábra alulról tekintett nézetben perspektivikusan mutatja a 71 talplemezt és a 73 tuskótartó tömböt, feltüntetve a három fő zárólemezt: a 74 zárólemezt, amely a 41 vezetőszarvhoz van kapcsolva; vele azonos síkban folytatódik, de hátrafelé el van hajlítva a 72 zárólemez (felfekvőlemez), amely a 6 vezetékcsatorna alját alkotja, és a 75 zárólemezt, amely a 3 tuskótartó tömb befogadására alkalmas üreggel van kiképezve. Ez a 73 tuskótartó tömb, amint már említettük, olyan sajtolt idom, amelynek felső felülete (pl. az 1. ábrát tekintve) magasabban fekszik, mint a 72 felfekvőlemez felső felülete, és amely a kiugrásként kialakított 53 vezetőtuskóval egy egységet képez. A tuskótartó tömb úgy van kiképezve, hogy a 33 homlokelem 332 alsó része számára profilos eresztéket alkot. A 71 talplemez és a 73 tuskótartó tömb által együttesen alkotott 7 alaplemez tehát egyrészt a kis horog 332 alsó részének, a 41 vezetőszarvnak, a 61, 62 oldalfalaknak, valamint a 33 homlokelemnek és az 52 terelőlapnak az elhelyezésére szolgál, másrészt összeköti a 6 vezetékcsatorna oldalfalait. A 2. ábrán láthatók a 43 és 44 bordák, amelyek a 4 külsőprofilos vezeték merevítésére szolgálnak. A 43 borda (4. ábra) a 42 vezetősín alatt, a vezetőszarv hátsó felületének ütköztetve van elhelyezve, a 44 borda pedig (4. ábra) a 71 talplemez felső felületének szélén, ugyancsak a 41 vezetőszarv hátsó felületének van ütköztetve. Amint korábban már említettük, a találmány szerinti, az ábrákon (nevezetesen a 2. ábrán) feltüntetett kialakítású kapcsolószerkezet egyes elemeit nem szerepeltettük a leírás során; olyan szerkezetrészekről van szó, amelyek kialakítása és működése szakember számára ismert. így például a 80 kioldó működtetővezeték (amely két fél részből áll) alsó felülete alatt van elhelyezve a sajtolással kialakított és a 73 tuskótartó tömb felső felületén elhelyezett 87 felső csapágyat alkotó nyúlvány, amely koaxiális a 86 alsó csapággyal; a 89 tartóelem sajtolt ellentartó- és függesztőelemként szolgál, a 90 hivatkozási számmal egy csapot befogadó hüvelyt jelöltünk, a 91 hivatkozási szám tartótengelyt jelöl, a 92 pedig egy ütközőlapot. Miután a kapcsolószerkezet működési módja — elvét tekintve — önmagában ismert, e helyen eltekintünk ismertetésétől. Természetesen a találmány nem korlátozódik az ismertetett és a rajzokon ábrázolt kiviteli alakra, hanem az összes kiviteli lehetőséget magában foglalja. Willison-típusú automatikus középütközős kapcsolószerkezet, amelynél a kapcsolókar elülső végén ütközőhorog vagy kis horog és vonóhorog, vagy nagy horog, a hátsó végén csuklótag, és a két horog között egy homlokelem van elhelyezve, és a homlokelem üregében reteszelőszerkezet, a kis horog alsó részénél előrefelé kiugró és hátrafelé vezetősínben folytatódó vezetőszarv, a homlokelem alatt egy külső oldalfal, egy belső oldalfal és egy alaplap révén határolt vezetékcsatorna, a nagy horog alatt pedig illesztőszarvval rendelkező vezeték, függőleges terelőlap és vezetőtuskó van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy egy, a kis horogtól a csuklótagig egy egységként végignyúló fődarab körül elhelyezett több, egymással hegesztés útján összekapcsolt elemből van kialakítva. (1972. 12.13.) 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fődarab ütközőlemezként van kiképezve, amelynek elülső része a lényegében U-szelvényű sajtolt profilból álló kis horogként van kialakítva. (1972. 12. 13.) 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ütközőlemezzel való találkozás tartományában a kis horog U-szelvénye egyenlőtlen szárú, és a hosszabb szár az ütközőlemez függőleges élével szembe van fordítva. (1972. 12. 13.) 4. Az 1. igénypont szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolókar az ütközőlemezzel összekapcsolt szerkezetként, dobozszerűén, három lemezből, mégpedig a felső zárólemezből, egy kioldó működtetővezetéket tartó alsó zárólemezből, és az ütközőlemez legalább egy részével párhuzamosan nyúló gerinclemezből van kialakítva. (1972.12.13.) 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dobozszerű szerkezet hátsó része lényegében négyszögletes szelvényű csövet alkot, amelynek szélesebb oldalai vízszintesek, és a csuklótagnak tengelyirányú nyúlványa van, amely az említett csőbe bevezetve azzal együttműködő szelvényű csuklós rögzítőfejként van kialakítva. (1972. 12. 13.) 6. Az 5. igénypont szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rögzítőfej csuklórugó elhelyezésére alkalmas üreggel van kialakítva, és tengelyirányban a dobozszerű szerkezet hátsó részében elhelyezett, a rugó számára ütközőként szolgáló féloldalas idommal van meghosszabbítva. (1972. 12. 13.) 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felső és alsó zárólemez a rögzítőfej bevezetési tartományától jobbra lényegében félkör alakú, az e célra a rögzítőfej felső és alsó felületein kiképzett kiegészítő profilú lépcsőkhöz illeszkedő konvex végprofillal van kialakítva. (1972. 12. 13.) 8. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolószerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dobozszerű szerkezet hátsó részében a kapcsolókar merevítéseként szolgáló, lemezből kialakított elem van a felső és alsó zárólemezekkel párhuzamosan, azoktól egyenlő távközzel elrendezve, és az ütközőle-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
