173309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építmények létesítésére
MAGYAR SZABADALMI 173309 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Jll% Bejelentés napja: 1972. VI. 15. (BU—610) Nemzetközi osztályozás. W Közzététel napja: 1978. X- 28. E 04 H 1/00 E 04 B 1/24 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Dr. Párkányi Mihály ép. mérnök, 80%, Sámsondi-Kiss Béla ép. mérnök, 20%, Budapest Szabadalmas: Budapesti Műszaki Egyetem, 40%, Beton- és Vasbetonipari Művek, 20%, Épitó'gépgyártó Vállalat, 20%, ÉMEXPORT Vállalat, 20% Eljárás és berendezés építmények létesítésére 1 A találmány építmények létesítésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amely szerint előnyösen gipszből vagy gipszbázisú anyagból előregyártott felületelemek, valamint ezek közé, és/vagy ezekbe öntött utószilárduló anyag, főként beton alkalmazásával orthot- 5 rop szövetvázas szerkezetet állítunk elő. A találmány tárgyát képezik a felületelemek gyártására, tárolására, összeállítására és szerelésére szolgáló berendezések is. Közismert, hogy a tömeges építés feladatait ma világszerte két alapvető koncepcióval próbáljuk meg- 10 oldani: egyrészt fém-, főként acélszerkezetekkel, amelyek gyakorlatilag a járműipar színvonalán szerelhetők gyárilag készített elemekből, másrészt vasbeton-szerkezetekkel, amelyek vonatkozásában ugyancsak egyre inkább az iparosított, szereléses módszerek kerülnek 15 előtérbe, amelynek során üzemileg elemeket gyártanak és azokat az építéshelyeken építményekké szerelik össze. Mivel korlátozott számú és típusú elemek gyárthatók, és azokból viszonylag csekély variációs lehetőségekkel készíthetők épületek, a jelenleg ismert 20 előregyártási rendszereket zárt rendszereknek kell tekinteni, azaz olyanoknak, amelyekben az elemek eleve meghatározzák a belőlük építendő létesítményt (házgyárak). Az említett első koncepció - a tömeges építés 25 fém-bázisra helyezése — csak rendkívül magasfokú technikai és gazdasági előfeltételek esetén valósítható meg, így pl. fejlődő országok esetében szóba sem kerülhet. A beton- és vasbetonbázisú zárt rendszerű előregyártási koncepció viszont igen fejlett infrastruk- 30 173309 2 túrát tételez fel, mivel egyre nagyobb terjedelmű és súlyú szerkezetek szállítására, mozgatására és emelésére van szükség. Közismert, hogy a fejlődő országokban súlyos problémát jelent az infrastruktúra szinte teljes hiánya. A fentieken túlmenően súlyos ellentmondás jelentkezik a töm ges építési feladatok megoldására szolgáló fent részletezett modern koncepciók iparosított jellege és a mindenkori — egyedi — építészeti igények között. A hagyományos, nem iparosított építés keretében (idomkő, tégla, blokk stb. alkalmazásával) ugyanis - amellyel természetesen a modern kor által támasztott mennyiségi igényeket lehetetlen kielégíteni — gyakorlatilag minden építészeti feladatot és elképzelést korlátlanul meg lehetett valósítani, azaz, az alaprajzokat, metszeteket, az épületek tömegét és homlokzatát szabadon lehetett formálni, ami a használati és esztétikai igények messzemenő kielégítését tette lehetővé. Az építőipari tömegtermelés — így a zárt rendszerű előregyártott betonelemes építés - keretében azonban az elemeket gyártó üzemek a lehető legkisebb elemválasztékokra törekszenek, mert racionális gyártást, gazdaságos üzemszervezést a jelenlegi módszerekkel csak akkor lehet biztosítani, ha az előállított elem-fajták száma viszonylag alacsony. Az építészek ezzel szemben annak érdekében, hogy a zárt rendszer kötöttségeit legalább bizonyos mértékig fel tudják oldani, a lehető legtöbb elemfajtát igényük. A jelenleg ismert gyártási rendszereknél a két ellentétes igény összeegyeztetésére irányuló kísérletek nem ve
