173297. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyümölcs, főként alma hámozására és kimagozására
173297 20. ábra). A 647 emelőkar 648 görgőt tart, amely vízszintes 650 vezérlőlap 649 hornyába fut (25. ábra). A 647 emelőkar elforduló mozgása 651 összekötő rudat, 652 szögemelőt, 653 kötőrudat és 654 működtető hüvelyt mozgat. Ezek az összekötő, kapcsoló alkatrészek a 17. ábrán látható módon gömbcsuklókkal, kívánt módon vannak összekapcsolva, úgyhogy a 648 görgőnek vízszintes mozgása a 654 működtető hüvely függőleges mozgását váltja ki. A 654 működtető hüvely függőleges mozgását 655 gyűrű és kétágú 656 kar révén visszük át a 643 tartócsőre. A gyűrű és a kétágú kar a 654 működtető hüvely ellenkező végeihez támaszkodnak. A 655 gyűrű és kétágú 656 kar hozzá van erősítve a 643 tartócsőhöz és ezek lehetővé teszik a tartócső és 654 működtető hüvely egymáshoz viszonyított elfordulását. Ezenkívül a 654 működtető hüvely forgó mozgását 657 lap akadályozza meg, amely lap a 654 működtető hüvelyre van erősítve. A 657 lap egy függőleges irányú horonyba nyúlik be, amely hornyot a 652 szögemelő egyik oldalfelülete és az erre erősített 658 lap képezi ki. A 20. ábrán látható módon a 654 működtető hüvely a 657 lappal együtt függőleges irányban mozgatható, azonban az elforduló mozgást a 657 lapnak a 652 szögemelővel és 658 lappal való kapcsolata megakadályozza. A 643 tartócső 659 vezetőrúd révén van tartva, amely vezetőrudat a 645 keret peremén levő 660 gyűrű tartja. A 659 vezetőrúd mind a tartócsövön, mind a működtető hüvelyen egytengelyűén nyúlik keresztül. A 659 vezetőrúd 661 szögemelőt tart, melynek függőlegesen kinyúló 662 ujja van. Ez az ujj kétágú 656 kar révén van befogva és 663 görgőt tart, amely a 25. ábrán látható 650 vezeérlőlap 664 hornyában mozog. Üzemelés közben a 661 szögemelőnek 659 vezetőrúd tengelye körüli elfordulása a 643 tartócső megfelelő elfordulását váltja ki a 656 kar működtetésén keresztül. így a 643 tartócső egyidejűleg függőleges irányban mozgatható és ugyanakkor elfordítható. összegezve, a 648 görgő vezérli az alsó 152’ beállító csap függőleges elhelyezkedését akkor, amikor ezt az alma alsó bemélyedésével való kapcsolódásba hozás céljából az alma felé mozgatjuk és az almát felfelé emeljük azért, hogy a villára (elszúrjuk. Másrész a 663 görgő vezérli az alsó 152’ beállító csap elfordulási helyzetét akkor, amikor az alsó beállító csapot lényegében egy vonalba hozzuk a felső 153’ beállító csappal, vagy ezt az egyik oldalra elmozgatjuk azért, hogy a magházrészt eltávolító szerkezetrészt egy vonalba tudjuk hozni a 193’ villával. Az alsó 152’ beállító csap működése és ennek az almának 46’ felfogó mélyedésekből való felemelésekor a felső 153’ beállító csappal való együttműködése lényegében azonos a már említett előző szabadalmunk berendezésénél ismertetett működéssel. Az eltérés annyi, hogy az alsó 152’ beállító csapot javított módon működtetjük, olyan értelemben, hogy a beállító csap függőleges emelését a 46’ felfogó mélyedésekhez viszonyítva sokkal pontosabban végezzük. Ezt a pontosabb működtetést a javított kivitelű működtető szerkezet révén érjük el, amely lehetővé teszi az alsó 152’ beállító csapnak emelés közbeni elf ordítását. A találmány szerinti működtető szerke13 zet működésmódját főként a 27-29. ábrák szemléltetik. A 151’ forgófej és 47’ tárcsa sebességét az határozza meg, hogy a tárcsát a lehető legkisebb méretűre kell készíteni, ugyanakkor a tárcsának elég időt kell biztosítani ahhoz, hogy az almák helyzetbeállítása megtörténhessen, továbbá a tárcsának elegendő helyet kell adni a 151’ forgófejen levő vágószerkezetek számára. A találmány szerinti berendezés rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjánál a 47’ tárcsán levő 46’felfogó mélyedések közötti ívhossz lényegében fele a hámozó 193’ villák közötti ívhossznak. E viszony szükségessé teszi, hogy a forgófej körülbelül kétszer olyan gyorsan forogjon, mint a 47’ tárcsa, mert a 46’ felfogó mélyedések csak ekkor találkoznak az almák felemelésére szolgáló helyen a hámozó villákkal, mozgásuk csak ekkor van szinkronizálva. Ennek eredményeként a villák és felfogó mélyedések középvonalai csak rövid időre esnek egybe. így az alsó beállító csapoknak nagyon rövid idő kell a 46’ felfogó mélyedések központi lyukjain keresztülhaladni, az almával kapcsolódásba kerülni és az almát a 47’ tárcsáról felemelni, gyakorlatilag az alatt az idő alatt, amíg az alsó felfogó csapok és a felfogó mélyedések tengelyvonalai lényegében egybeesnek. Azt találtuk, hogy e feladatot a legsikeresebben azáltal érhetjük el, ha az alsó 152’ beállító csapokat az almákkal való kapcsolódásba jutásuktól kezdve visszafelé elfordítjuk és ezáltal ezek sebességét csökkentjük, közelítjük a felfogó mélyedések sebességéhez. A beállító csapokkal kapcsolatban levő almának 47’ tárcsáról való leemelése után az alsó 152’ beállító csapokat a haladási irányban, előre siettetjük olyan helyzetbe a hámozó villák alá, amely megfelel az almáknak villákra szúrásához kellő helyzetnek. Főként a 27. és 28. ábrán látható, hogy mindegyik alsó 152’ beállító csap amikor emelkedni kezd, közeledik a 193’ villához. Amikor a 152’ beállító csap felemelkedett, egyidejűleg hátrafelé elfordul úgy, hogy az alma felemelése kezdeti pillanatában közvetlenül egy vonalban van a 193’ villával. Amint a rajzokon látható, ez a két pálya érintkezési pontja után 2°-nak megfelelő szöghelyzetben következik be. Az is látható, hogy az alsó 152’ beállító csap hátrafelé való elforduló mozgása addig folytatódik, míg a beállító csap tengelye a felső 153’ beállító csap tengelye mögé nem kerül. A maximális visszamaradás körülbelül 5°-os szöghelyzetnél következik be. Ezután az alsó beállító csap előrefordul és visszakerül egy vonalba a felső 153’ beállító csappal, ami 8°-os szöghelyzetben következik be. Az alsó 152’ beállító csap e vezérelt mozgásának fontossága abban van, hogy az alsó beállító csapon — a vele kapcsolatba kerülő felfogó mélyedéshez viszonyítva - sokkal pontosabb, a feladat elvégzéséhez sokkal előnyösebb emelési műveletet tudunk elérni, mintha a beállító csapot egyszerűen csak felemelnénk. A találmány szerinti mozgatásmóddal az alsó beállító csap sokkal egyenletesebb módon kerül érintkezésbe a különböző nagyságú almák alsó bemélyedéseivel. A 28. ábra az alsó beállító csap, felső beállító csap és felfogó mélyedések egymáshoz viszonyított sebességeit grafikusan hasonlítja össze. A diagramon látható, hogy a rajzokon vázolt előnyös példaképpeni kiviteli alaknál a felső beállító csapok és alsó beállító 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
