173265. lajstromszámú szabadalom • Előhívó elem és eljárás elektrosztatikus látens képek előhívására
19 173265 20 közvetlenül ezt követően az előhívó elemet a képhordozó felületről elválasztottuk. Hűtés után egy rögzített nem-kép felületeken aránylag lerakódásmentes képet kaptunk, járulékos rögzítő művelet nélkül. X. példa Ellenőrző viszgálatot végeztünk lényegében ugyanazokkal az anyagokkal és műveletekkel, amiket a IX. példában alkalmaztunk, azzal az eltéréssel, hogy a távtartó részecskék használatát elhagytuk. Elválasztás után azt találtuk, hogy a fotovezető felület olyan képet hord, amely az előhívó jelentős nem-kép felületen való lerakódása következtében csak nagy nehézséggel különböztethető meg, illetve észlelhető. XI. példa Egy 0,1 mm vastag alumínium fóliát tartalmazó elektromosan vezető tartó alapszövedéket körülbelül 8 mikron vastag vezető előhívó réteggel vontunk be, amely az előhívó réteg teljes súlyát alapulvéve körülbelül 0,25 súlyrész kristály-lilával színezett polietilénglikolt tartalmazott. Cinksztearáttal bevont kalciumkarbonátot tartalmazó és körülbelül 10 mikron átlagos távtartó átmérőjű távtartó részecskéket vittünk az előhívó réteg felületére úgy, hogy a szomszédos távtartó részecskék között körülbelül 25 mikron átlagos térköztávolság legyen. A melamin formaldehid kötőanyaggyantát tartalmazó cinkoxid fotovezető réteg felületét, amelyet villamos vezető szövedék alaplemez tartott, ármavezető felületen kisülést keltő készülék révén körülbelül 400 V negatív feszültésgre töltöttük és elektrosztatikus látens kép kialakítására világos és sötét kép hatásának tettük ki. Ezután az elektrosztatikus látens képet hordozó felületet az előhívó elem távtartó részecskével fedett felületével párhuzamosan és szomszédosán helyeztük el. Az eredményként kapott szendvicsszerkezetet ezután 66 C° körüli hőmérsékletre melegített nyomóhengerpár hengerei köző vezettük be. A hengerek révén a szendvicsszerkezetre elegendő nyomást alkalmaztunk abból a célból,hogy az előhívó elem tartó lapját és a vezető szövedék felületeit lényegében párhuzamos és szomszédos helyzetbe hozzuk, azonban ezeket egymástól olyan távolságban tartsuk, ami közel azonos az átlagos távtartó részecskeátmérővel. A szendvicsszerkezet hengerek közötti haladása folyamán az előhívó elem vezető tartó lapját képező alapszövedékkel érintkező nyomóhengerre körülbelül 500 V negatív elektromos előfeszültséget juttattunk. Előhívás után az előhívó elemet lefejtettük a szendvicsszerkezetről. Szobahőfokra való hűtés után egy rögzített, jó töltöttségi fokú és jó minőségű képet kaptunk. XII. példa Egy kalanderezett papírt tartalmazó villamos szigetelő tartó lapot körülbelül 18 mikron vastagságú vezető előhívó réteggel vontunk be, amely réteg az előhívó réteg összsúlyát alapulvéve körülbelül 0,35 súlyrész metil-ibolyával színesített carnauba viaszt tartalmazott. Körülbelül 20 mikron átlagos távtartó átmérőjű sziliciumdioxid por részecskéket tartalamazó távtartó részecskéket juttattunk az előhívó réteg felületére úgy, hogy a szomszédos távtartó részecskék közötti átlagos térköztávolság körülbelül 35 mikron volt. Kötőanyagként szilikongyantát és alaplemezként szövedék vezető papírt tartalmazó cinkoxid fotovezető réteg előhívót taszító felületét azután áramvezető felületen kisülést keltő készülék révén körülbelül 400 V negatív feszültségre töltöttük és elektrosztatikus látens kép kiformálása céljából világos és sötét kép hatásának tettük ki. Az elektrosztatikus látens képet hordozó felületet azután az előhívó elem távtartó részecskével borított felületet azután az előhívó elem távtartó részecskével borított felületével szomszédosán és párhuzamosan helyezetük el. Ezután az eredményként kapott szendvicsszerkezetet körülbelül 88 C°-ra melegített nyomóhengerpár hengerei közé vezettük. Mivel a használt távtartó részecskék keverékében részecske-nagyság szempontjából bizonyos egynlőtlenség volt, a hengerek révén elegendő nyomást vittünk a szendvicsszerkezetre abból a célból, hogy a nagyobb térköztartó részecskéket mind a tartó lap, mind a fotovezető belső felülete alá kényszerítsük azért, hogy a tartó lap és fotovezető belső felületei közötti távolságot megközelítően egyenlővé tegyük a körülbelül 20 mikron nagyságú kívánt távtartó távolsággal. A fotovezető alaplemezként szereplő szövedéke és a vezető előhívó elem a szendvicsszerkezet hengerek között haladása folyamán elektromosan földelve voltak. Előhívás után a szendvicsszerkezetet belül cirkuláltatott hideg vízzel hűtött hengerrel való érintkeztetés révén gyorsan lehűtöttük. Ezután a tartó lapot a szendvicsszerkezetről lefejtettük. Jó minőségű rögzített képet kaptunk. XIII. példa A 0,1 mm vastag alumínium fóliát tartalmazó vezető tartó alapszövedéket körülbelül 8 mikron vastag vezető előhívó réteggel vontunk be, amely — az előhívó réteg teljes súlyát alapulvéve — körülbelül 0,25 súlyrész kristály-ibolyával színesített polietilénglikolt tartalmazott. Körülbelül 10 mikron átlagos távtartó átmérőjű, cinksztearáttal bevont kalciumkarbonát részecskéket tartalmazó távtartó részecskéket vittünk az előhivó réteg felületére úgy, hogy a szomszédos távtartó részecskék között körülbelül 25 mikron átlagos térköztávolság volt. Az előhívó réteget azután a tartó lapnak be nem vont oldalával felmelegített lapokat érintkezetetve megfolyósítottuk és lehetővé tettük a távtartó részecskéknek, hogy a megfolyósított előhívó rétegbe hatoljanak. A részecskék előhívó rétegbe hatolása után az előhívó réteget lehűlni és megkeményedni engedtük. A felmelegítési művelet célja az volt, hogy megakdályozzuk a laza távtartó részecskék szálllítás, tárolás, és az előhívó eljárásban elkerülhetetlen kezelés folyamán egyébként fellépő veszteségőt. A sárgaréz lemezen tartott amorf szelénből való, előhívót taszító fotovezető réteget azután áramvezető felületen kisülést keltő készülék révén körülbelül 200 V pozitív feszültségre töltöttük. Ezután a villamosán töltött képhordozó felületet egy katódsugárcső felületével szomszédosán és párhuzamosan helyeztük el és elektrosztatikus látens kép kialakítása céljából a katódsugárcső felületéből származó világos és sötét kép hatásának tettük ki. Ezt követően az elektrosztatikus látens képet hordozó felületet az előhívó réteggel szomszédosán és párhuza5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
