173264. lajstromszámú szabadalom • Növényház
173264 4 csővázas rendszereknél hátrányos tényezőként jelentkezik, hogy a hosszú, és fajlagosan kis fűtőfelületű csövek hőleadása egyenlőtlen, mivel a csövek a hőforrástól távolodva fokozatosan lehűlnek. Valamennyi ismert növényház-típusnál problémát jelent, hogy a tetőelemek csak többé-kevésbé bonyolult mechanizmusok segítségével működtethetők, s a kívánt mértékben nem, vagy egyáltalán nem nyithatók meg. Olyan növényházként, amelyná a fűtőcsőrendszer tartószerkezetül is szolgál, példaként a 146 643. számú magyar szabadalmi leírás szerinti hajtatóházat említjük meg, amelynél a fűtőcsővázat felmenőcsövekből álló gerinctartó, az ezzel párhuzamos visszatérőcsövekből álló talptartó, valamint ezekre merőleges tartóbordacsövek alkotják. E csővázra rugalmas tüskék közbeiktatásával van a nem mozgatható fényátbocsátó héjazat felerősítve. A megoldás célja a héjazatnak a vázszerkezet mozgásaiból, deformációjától való függetlenítése. E megoldás a fentiekben részben már érintett hátrányai a következők: a hosszú vezetékek a hőfonástól távolodva lehűlnek, így nem biztosítanak egyenletes fűtést. A tető nem nyitható. A talpszelemenes fűtés és kis belmagasság miatt a növényház szélső tartományaiban gépi művelés nem tehetsége, ugyanakkor a növényház középső tartományában túl nagy a belmagasság, ami tetemesen megnöveli a fűtési költségeket. A homlokfelület sem szerkezetileg, sem fűtéstechnikailag nem megfelelően megoldott. Többhajós növényház csak területveszteség árán alakítható ki. Az oldalsó bordák a tetővel való összefüggés miatt meghibásodás esetén csak körülményesen cserélhetők, s a csere ideje alatt nem biztosítható a növényház hővédelme. Az optimális hőgazdálkodás biztosítása érdekében olyan megoldást is javasoltak, amely szerint a növényház határoló felületeit két fóliarétegből készítik, amelyek között a növényház fűtőrendszeréből - vagy más forrásból származó melegvizet csörgedeztetnek. E megoldás hátránya, hogy műszakilag nehezen valósítható meg a viznek a gerinc mentén történő egyenletes elosztása, a vízzárásig biztosítása, a vízelvezetés stb. A találmány feladata, hogy jelenleg ismert hasonló célú megoldások fent felsorolt hátrányait kiküszöbölő olyan fűthető és nyitható növényházat szolgáltasson, amely azonos alapelemekből akár nagyüzemi akár kisüzemi (háztáji) nagyságrendben megépíthető. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a vázszerkezet tartóoszlopait kapcsoljuk a fűtőcsőrendszerbe, és elsősorban a lehajtható tető- és oldalfalelemeket tesszük fűthetővé, illetve a melegvízből elvont hőenergia segítségével felmelegített levegővel hőszigetelővé, valamint ha az építőkocka-elvet alkalmazzuk, lényegében tetszőleges nagyságú, optimális fűtési hatásfokkal üzemeltethető, megfelelő mértékben nyitható növényházat alakíthatunk ki. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek fényátbocsátó és hőszigetelt héjazata, valamint a héjazatot tartó, melegvíz vezetésére alkalmas elemeket tartalmazó vázszerkezete van, és amelynek az a lényege, hogy az oszlopokat és azokon elhelyezett tetőszelemeneket tartalmazó vázszerkezet oszlopainak legalább egy része, előnyösen valamennyi oszlopa külső felületén bordákkal ellátott csőradiátorszerű fűtőtestként van kiképezve. Célszerűen a héjaza3 tot legalább részben egymással közlekedő melegvíz vezetésére alkalmas csövekből álló tartóváz, valamint annak egyes csőelemei között a csövekben áramló melegvízzel fűthető zárt teret vagy tereket határoló, legalább kétrétegű fényátbocsátó burkolat, előnyösen fóliaburkolat alkotja. Egy további kiviteli pálda szerint a növényház héjazatát alkotó fal- és/vagy tetőszerkezet derékszögű négyszög-alakú, előnyösen téglalapalakú falelemekből, illetve tetőelemekből van kialakítva mimellett a fal- és/vagy tetőelemek két hosszanti csőből és ezekre merőleges két szélső és egy vagy több belső, keresztirányú, egymásba torkolló csőből álló, és a csövek két szemközti oldalához egymáshoz távközzel erősített, a csövekkel és egymással zárt tereket határoló testekként vannak kiképezve. Az oszlopok a tetőszerkezet által kifejtett vízszintes erők felvételére alkalmas módon két vagy több szétálló, terpesztett csőszárral rendelkeznek, előnyösen lényegében A-alakúak. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint az oszlopsorokon húzódó tetőszelemeneket U-keresztmetszetű, csapadékvizei vezetésre szolgáló rudak alkotják. Célszerű továbbá, ha egymással szemben elhelyezett ferde, felfelé összetartó és zárt helyzetben felső élük tartományában célszerűen keményfilcbetét vagy hasonló közbeiktatásával egymásnak támaszkodó, alsó élük tartományában a vázszerkezethez, előnyösen annak szelemenjeihez csuklósán kapcsolt tetőeíemek között azok széttolására, ilymódon a növényház szellőztetését biztosító nyitásra alkalmas ollós-csuklós rúdmechanizmus van elhelyezve. Végül előnyös, ha mind a tető- és falelemek, mind az. oszlopok azonos alakúak és méretűek, mivel így minimális számú elemmel tetszőleges nagyságú növényházak építhetők az építőkockaelv alapján. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a szerkezeti megoldás lehetővé teszi az építőkockaelv alkalmazását, aminek eredményeként a találmány szerinti növényházzal a legkülönfélébb nagyságrendi igényekhez lehet alkalmazkodni. Mivel a radiátorszerűen kiképzett oszlopok távolsága tetszés szerint változtatható, a növényház teljes alapterületén egyenletes hőmérséldeteloszlás biztosítható, s a hőleadó oszlopok (fűtőtestek) a növényzet közvetlen köziébe kerülnek. További előnyt jelent az oldalfal- és tetőelemek meleg levegővel hőszigetelt megoldása a fényátbocsátás egyidejű biztosítása mellett: szivárgási-tömítési problémák, vizelosztási nehézségek egyáltalán nem jelentkeznek, mint a vízfüggönyös szigetelés esetében A növényház hőgazdálkodása optimális. Felületei akár teljesen megnyithatóak, így nyári időszakban szabad levegőn történő növénytermesztésre van lehetőség. A géppel megművelhető felület maximális, a gépek mozgási szabadsága nagyfokú. Az alacsony üzemeltetési költségek mellett a beruházási költség is viszonylag alacsony, tehát a találmány gazdaságossági szempontból is jó megoldást jelent. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak egy előnyös kiviteli példáját és néhány szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon: az 1. ábra egy többhajós növényház szélső hajóját keresztmetszetben mutatja; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
