173257. lajstromszámú szabadalom • Égetőedény folyékony tüzelőanyagokhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173257 Bejelentés napja: 1972. VIII.24. (NI—150) ElsőbbségeiNémet Szövetségi Köztársaság: 1971. X.20. Nemzetközi osztályozás: F 23 D 5/04 (G 71 39 671.9; ORSZÁGOS Közzététel napja: 1973. IX.27. TALÁLMÁNYI • 9 HIVATAL Megjelent: 1980. IV.30. , f j Feltalálóik): Reich Walter, üzletvezető, Niederscheld, Welsch Axel, laborvezető, Oberscheld, Selzer Ferdinand, laboráns, Hörbach, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Annaturenwerk Niederscheld, GmbH., Dillenburg (Hessen), Német Szövetségi Köztársaság Égetőedény folyékony tüzelőanyagokhoz 1 A találmány tárgya égetőedény folyékony tüzelőanyagokhoz, amely aljból és körbefutó körök mentén az égetőedény sugarához képest részben rézsutosan elrendezett légbevezető nyílásokkal ellátott hengeres köpenyből, valamint legalább egy, az égetőedény belsejében elhelyezett égetőgyűrűből áll. Az égetőedénynek az égetőgyűrű síkja felett, illetve alatt lévő térfogata között 1 i2 és 1 : 3 közötti arány, az égetőgyűrű alatt, illetve felett lévő nyílások teljes felülete között pedig 1 : 2 és 1 :4 közötti arány van. Ilyen égetőedényeket például olajkályhákban alkalmaznak, ventillátor vagy hasonló eszköz segítségével történő külön táplevegőszállítás nélkül. Az égetőedényben általában egy vagy több égetőgyú'rű van elhelyezve, amelyek a belső teret több kamrára osztják. Az ilyen égetőedényeknek számos változata ismert. Újabb és újabb kísérletek történtek a huzatszükséglet, a koromtartalom, a szabályozási tartomány és az égészaj szempontjából kedvezőbb megoldások létrehozására. Az új égetőedények kialakításánál és tervezésénél különös súlyt fektettek az anyaglerakódás csökkentésére és arra, hogy az égésgázok szénmonoxid-tartalma alacsony legyen. Azoknál az ismert égetőedényeknél, amelyeknél az égetőgyűrű felett és alatt lévő térfogat aránya 1 : 2 és 1 : 3 között, az égetőgyűrű alatt és felett lévő nyílások teljes felületének aránya pedig 1 : 2 és 1 : 4 között van, bebizonyosodott, hogy az égetőedény belsejébe nyúló, körbefutó perem, amelyen az égetőgyűrű felfekszik, az alsó égetőkamrából a felsőbe irányuló áramlás viszonyait kedvezőtlenül befolyásolja, mivel a perem 173257 2 alsó oldalánál örvénylés keletkezhet. A befelé nyúló perem ezenkívül nemkívánatos módon deformálja a szomszédos lyuksorokat. A találmány által megoldani kívánt feladat olyan 5 égetőedény megalkotása, amelynél az égető gyűrű mentén belül áramló levegő az égési viszonyokat megjavítja, és amelynél a gyűrű elrendezése lehetővé teszi a vele szomszédos lyuksorok deformálódásának elkerülését. A két említett követelményt találmá^ Q nyunkban - a további kritériumok vonatkozásában a technika állása szerint elért kedvező értékek messzemenő megtartása mellett - úgy elégítjük ki, hogy az égetőgyűrüt az égetőedény köpenyének belső felületétől 1,5 - 3,5 mm távolságban, önmagukban ismert, 1,- befelé álló peremdarabokon helyezzük el. Az égetőgyűrűnek 15° ± 5 % hajlásszögű része van, amely lyuksorral van ellátva. Az ismert égetőedényeknél a megoldás lényege, durva közelítésben, abban van, hogy a levegőhozzávezetési nyílásokat és az edényt alsó és felső kamrára osztó égetőgyűrüt úgy helyezik el, hogy a kamrák térfogatviszonya a megfelelő kamrákban lévő lyukak teljes felületei viszonyának reciprokértékével legyen egyenlő. A találmány szerinti megoldás azzal ér el 2S jobb égési viszonyokat, hogy a levegő a köpeny belső felülete és az égetőgyűrű között akadálytalanul áramolhat felfelé. A gyakorlatban a fenti arányokat természetesen nem kell szigorúan venni, és a pontos aránytól bizonyos mértékben mindkét irányban el ,n lehet térni. A kísérletek azt mutatják, hogy ha az égetőgyűrű felett a térfogat 26,3 - 33,0 %-a és a lyukfelület 74,3 - 78,9 %-a van, a szénmonoxid-tar-
