173255. lajstromszámú szabadalom • Nagy sorosmódusú zavarelnyomású, szinkronkapcsolat nélküli analóg digitál átalakítók

g 173255 10 kapcsolva. A súlyozott integrálás teljes ideje alatt (I. Tzn) a KAI analóg kapcsoló bekapcsolt állapot­ban van. Ezért a bemenőjel hatására az RÍ ellenállá­son átfolyó áram tölti a Cl kapacitást. A kívánt súlyozást a KA2 analóg kapcsoló vezérlésével lehet elérni. Az első típusú átalakító vezérelt előosztójának vezérléséhez hasonlóan itt a KA 1 analóg kapcsoló az integrálás középső fázisában kerül bekapcsolt helyzet­be. Ekkor az egymással egyenlő értékű RÍ és R2 ellenállások párhuzamosan kapcsolódnak, és ennek hatására a töltőáram az előző kétszerese lesz. A I. Tz_ integrálási idő végén az első átalakítóhoz hasonlóan ezesetben is a bemenőjel j — 1 — i -es súlyozott integrálja áll elő, csak itt analóg formában, az MVE műveleti erősítő kimenetén. Második lépésben ezen analóg feszültség digitalizá­lása az integrátor „visszasütési” idejének számlálóval való mérése által történhet meg. Az integrálás végén a 12 időzítő vezérlő egység jelei hatására a KAI és KA2 analóg kapcsolók lekapcsolják a bemenetet az integrá­torról, ugyanakkor a MVE műveleti erősítőn lévő feszültség polaritásától függően a KA3 és KA4 analóg kapcsolók valamelyikét bekapcsolja a 12 időzítő vezérlő egység. Az integrátorra kényszerített +1TM­vagy —Ij> referenciaáram valamelyike kezdi el a C1 Kapaci­tás lineáris kisütését. Megemlítendő, hogy a „visszain­­tegrálási” áramot úgy kell méretezni, hogy az TZJ1 idő alatt állítsa vissza az integrátort alapállapotba a végértéknek megfelelő bemenőfeszültség esetén, mert ekkor kapjuk a kívánt arányosságot az „oda”- és „vissza”- integrálások között. Az 12 időzítő vezérlő egységre nem adunk kiviteli alakot, mert ennek felépítése értelemszerűen az előző átalakító megfelelő egységével egyezik meg (6, 7 ábrák), illetve olyan egységekkel egészül még ki, amely már a találmány szempontjából nem jellemző. E kiegészítő egységek az átalakítás második fázisának végrehajtásához szüksé­gesek, míg a találmány szempontjából csak az integrá­lás első fázisa lényeges. Az igénypontok ismertetése előtt röviden összefog­laljuk a találmány műszaki hatását. Az ismertetett két átalakítótípus válójában az integráló A/D átalakítók két legismertebb alaptípusának jóval nagyobb soros­­módusú zavarelnyomással megvalósított változata. E javított zavarelnyomású átalakítók több mint egy nagyságrendnyi pontosság-növelést tesznek lehetővé elődjeikhez képest a nagy zavarszintű környezetben. A hasonlóan jó zavarelnyomást adó átalakítókkal szemben pedig a szinkronkapcsolat nélküliség és a többnyire rövidebb átalakítási idő az előnyük. Ezért bizonyos alkalmazási területeken e típusok használata lehet a legcélravezetőbb, akár műszaki megfontolásból a nagyobb mérési pontosság érdeké­ben, akár gazdasági szempontból a hálózattal szink­ronizált nagyobb bonyolultságú és drágább átalakítók helyettesítése esetén. A két alapvető átalakítótípus találmány szerint feljavított zavarelnyomása azért is jelentős, mert az egyszerű integráló átalakítók zavarel­nyomása az átalakítási idő nagymértékű meghosszabí­­tásával sem növelhető komoly mértékben a zavaróhá­lózat névleges frekvenciájának kis környezetében, vagyis azokon a frekvenciákon, ahol ez éppen a legfontosabb lenne. Végül megjegyezzük, hogy a találmány elvi alapját képező összetett integrálást matematikailag általáno­síthatjuk. Ahogy az egyszerű integráló átalakítóra jellemző, hogy integrálási idejét nem feltétlenül a zavarjel Tz„ névleges periódusidejére kell választani, hanem általánosan annak bármely egészszámú több­szörösére, vagyis n . Tzn időre, ugyanígy általánosít­ható ez a leírás szerinti összetett integrálásra is az alábbiak szerint. Ha a zavarjel n periódusára végezzük az összetett integrálást, akkor a fenti esetet most úgy általánosít­hatjuk, hogy a középső F2 részintegrál képzésekor (n — t) • Tzn integrálási időt kell megvalósítani. Eb­ből adódik, hogy a teljes integrálási idő (n + j). Tzn nagyságú lesz. Ezt az általánosítást a főigénypontok szerinti A/D átalakítók magukban is foglalják, és az időzítővezérlő egységük kiviteli alakja fog módosulni esetenként n választott értéke alapján. Az igénypontokban megadott időzítő- vezérlőegy­ség kiviteli alak a minimális integrálási, illetve átalakí­tási időt jelentő n = 1 alapesetet reprezentálja. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. ) Nagy sorosmódusú zavarelnyomású, szinkronkap­csolat nélküli, digitálisan integráló analóg-digitál átala­kító, azzal jellemezve, hogy áll egy feszültség-frekven­cia átalakítóból (1), egy vezérelt előosztóból (2), egy számlólóláncból (3) és egy időzítő-vezériőegységből (4), és ezek úgy vannak összekötve, hogy a feszült­ség-frekvencia átalakító (1) egy-egy kimenetén (CU és CD) át a vezérelt eló'osztóhoz (2) csatlakozik, amely­nek egy-egy átvitel és áthozat (C és B) kimenete a számlálólánchoz (3) csatlakozik, és az időzítő-vezérlő egység (4) csatlakozik, a vezérelt előosztóhoz (2) egy üzemmódvezérlő kimenetén (M) át, és csatlakozik a számlálólánchoz (3) egy számlálást engedélyező kime­netén (CE) át, valamint az átalakító be- és kimenetét képezik a feszültség-frekvencia átalakító (1) bemenete (U! ) és a számlálólánc (3) kimenete (Di ). 2. ) Nagy sorosmódusú zavarelnyomású, szinkronkap­csolat nélküli, analóg módon integráló analóg-digitál átalakító, azzal jellemezve, hogy áll egy vezérelt analóg integrátorból (9), egy analóg komparátorból (10), egy számlálóláncból (11) és egy időzítő-vezérlő egységből (12), és ezek úgy vannak összekötve, hogy a vezérelt analóg integrátor (9) kimenete (IK) az analóg komparátor (10) bemenetére csatlakozik, az analóg komparátor (10) kimenete (KOMP) az időzí­tő-vezérlő egység (12) pedig egy órajelkimenetén (CLK) át és egy számlálást engedélyező kimenetén (CEI) át a számlálólánchoz (11) csatlakozik, az időzítő-vezérlő egység (12) csatlakozik még négy vezérlővonalon (K1V, K2V, K3V, és K4V) át a vezérelt analóg integrátorhoz (9), és az átalakító be- és kimenetét képezi a vezérelt analóg integrátor (9) bemenete (U2 ) és a számlálólánc (11) kimenete (D2 ). 3.) Az 1. igénypont szerinti analóg digitál átalakító kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy vezérelt előosztó­­ja tartalmaz három VAGY-kaput (Gl, G2 és G3), két ÉS-kaput (G4 és G5) és egy T- flip-flopot (FF 1 ), és ezek egymással úgy vannak összekötve, hogy a VAGY-kapu (Gl) egyik bemenete (G11) és az egyik ÉS-kapu (G4) egyik bemenete (G41) összekötve kézi a vezérelt előosztó (2) számlálás fel bemenetét (CU), a VAGY-kapu (Gl) másik bemenete (G12) és a másiK ÉS-kapu (G5) egyik bemenete (G5 l)összekötve képezi a vezérelt előosztó (2) számlálás le bemenetét (CD), a VAGY-kapu (Gl) kimenete a T-flipflop(FFl) órabe­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents