173155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nukleáris fúziós energia szabályozott felszabadítására

3 173155 4 jelen találmány feltalálója felismerte, hogy ez az elv, amit eredetileg ellentétes töltésű részecskék összeüt­­köztetésére javasoltak, lehetővé teszi pozitív töltésű részecskenyalábok keverését, majd az azonos töltésű részecskék „szemtől szembe” ütközését annak ellené­re, hogy azok egyirányba precesszálnak. Harmadszor a feltaláló azt is meglátta, hogy ezen elv alapján olyan eszköz is kialakítható, amely a rugalmasan szóródott részecskéket egyetlen fordulat alatt automatikusan visszahozza a reakció tartományába, megnövelve ezzel a részecskék közti ön-ütközés valószínűségét. Negyed­szer a feltaláló észrevette, hogy az ilyen eszközben a függőleges és vízszintes fókuszálás segítségével nagy­mértékben csökkenthetők azok a veszteségek, ame­lyeket a vízszintes és függőleges határszögön túli ru­galmas szóródás okoz, nevezetesen a fókuszálásnak ama hatása, amit az ionok a maradék gázon történő szóródására kifejt, és amit eredetileg FISCHER vett észre a gyorsítókkal kapcsolatos tanulmányai során, majd közölt a „Residual gas scattering, beam intensi­ty and interaction rate in proton storage rings” (Szó­ródás a maradék gázon, nyaláb intenzitás és kölcsön­hatási viszony proton tároló gyűrűkben) CERN Re­port ISR-VAC 167—16 című munkájában alkalmazha­tó a találmány ún. szervezeti ionkeverékeiben a gyor­sított ionok közti szóródás esetén is. Ötödször a felta­láló azt is észrevette, hogy megfelelő energiaszintű de­­uteronok használatával, ha azokat az ön-ütköztető eszközbe injektálja, szaporító hatás érhető el, amely jelentős fúzióként ion-energia felszabadulással jár. Végül a nukleonnyalábok összeütközését kihaszná­ló első eszköz, a genfi CERN Intersecting Storage Rings, megfelelő tapasztalatokat szolgáltatott a pozi­tív töltésű ionok ütközésének szervezett rendszerek­ben kialakuló hosszú távú stabilitásához, szemben a plazmákkal kapcsolatos, jól ismert instabilitási problé­mákkal. A kísérletek azt mutatták, hogy az elektro­noknak tisztító mezők és ultra nagy vákuum segítsé­gével történő eltávolítása az ütköző rendszerből az ütköző nyalábok stabilitását 105-szeresére növeli (lásd K. JOHNSEN beszámolóját a Proceedins of 8th International Conference on High-Energy Accelera­tors, CERN, 1971). A találmány eljárás nukleáris fúziós energia szabá­lyozott felszabadítására evakuált reakciótérben, amelynek során a reakciótérben mágneses teret ho­zunk létre és a reakció térbe ionokat injektálunk, és az jellemzi, hogy a reakciótérben egy középtengelytől sugárirányban szimmetrikusan csökkenő és a közép­­tengelyre merőleges középsíktól tengelyirányban szimmetrikusan növekvő, az ionokat sugár- és tengely­irányban fókuszáló és precessziós mozgásra késztető mágneses teret hozunk létre, és a reakciótérbe kívül­ről azonos töltésű ionokat a mágneses tér középsíkjá­hoz képest szögben nagy kezdeti energiával injektá­lunk, miközben a reakciótérből az elektronokat eltá­volító villamos teret tartunk fenn. A találmány szerinti eljárás eredményeként azok az ionok, amelyek nem szenvedtek fúziót, folyamatosan és automatikusan visszatérnek a mágneses tér hatására az ütközési tartományba és ily módon a többszörös keresztezés miatt, ami 108 nagyságrendű másodper­cenként, jelentősen megnövekszik az ütközési valószínűségük. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosi­­tási módjánál a reakció térben 2 B0 [ 1 —k(r/R)2 +2k(z/R)2 ] összefüggésnek megfelelő mágneses teret hozunk létre, ahol B0 a mágneses tér nagysága a reakciótér szimmetria középpontjában, k egynél kisebb állandó, R a mágneses tér maximális radiális mérete, r a közép­­tengelytől való távolság és z a középsíktól való távol­ság. Egy további célszerű foganatosítási módnál mole­kuláris ionoknak a reakciótér szimmetria középpont­jába való fókuszálással történő injektálásával a szim­metria középpontban ütközési disszociációt hozunk létre, és a disszociált ionokat is precessziós pályára késztető mágneses teret alkalmazunk. Előnyösen in­jektált ionok gyanánt molekuláris deuteronokat alkal­mazunk, és a deuteronok injektálását 0,377—2,29 MeV kezdeti energiával végezzük. Az ütközési valószí­nűséget az ionok hőmérsékletének növelése helyett az ionok olyan energiáig való gyorsításával növeljük, amelynél a reakció paramétere (a fúziós hatás-ker*szt­­metszet és a relatív ionsebesség szorzata) maximálissá válik. Például a deuteronokat 2,29 MeV energiáig gyorsítva, ami több milliárd °C ütközési kinetikus energiának felel meg, a deuteron-deuteron fúziós re­akció paramétere körülbelül több ezerszer akkora, mint termonukleáris hőmérsékleteken. Egy további előnyös foganatosításnál az injektált deuteronokat és a fúziós reakció során keletkezett He3 ionokat a reakciótérbe bezáró, a keletkezett He4 ionokat pedig a reakciótérből kiengedő mágneses teret alkalmazunk. Célszerű, ha a reakciótérben lO^-nél kisebb elektron/ion arányt biztosító villamos teret tartunk fenn. A találmány szerinti eljárással villamos energiát ugyancsak a találmány szerint úgy állíthatunk elő, hogy a fúziós reakció során a reakciótérből emittált töltött részecskék mozgási energiáját a reakciótéren kívül lassító villamos erőtér alkalmazásával villamos energiává alakítjuk. A találmány tárgya továbbá egy berencezés nukleá­ris fúziós energia szabályozott felszabadítására, amelynek evakuált teret biztosító eszközei, az evaku­ált térben legalább egy másneses teret létrehozó szer­vei és a mágneses térbe vagy terekbe ionokat injektáló eszközei vannak, és az jellemzi, hogy a mágneses teret létrehozó szervek a mágneses tér középtengelyére szimmetrikusan fekvő tekercspárokat tartalmaznak, amely tekercspárok tekercsei a középtengelyre merő­leges középsík két oldalán, a középsíktól egyenlő távolságra vannak elhelyezve, továbbá az ionokat injektáló eszközöket azonos töltésű ionokat kívülről a mágneses térbe vagy a mágneses terek legalább egy részére a középsikhoz képest szögben, nagy energiával belövő legalább egy ionágyú alkotja. A berendezés egy kiviteli alakjában a mágneses teret létrehozó szervek két tekercspárt tartalmaznak, és a külső tekercspár tekercseinek szembenfekvő szé­lei a középtengely és a középsík metszéspontjában levő szimmetria középponthoz képest 40-50°-os tér­szögben vannak elhelyezve. A nagy mágneses tér létrehozására a tekercsek szupravezető állapotban va­ló tartására a tekercsek hűtőközeget vezető kö­pennyel vannak körülvéve. Célszerűen a köpenyek hűtőközeg vezetésére alkalmas további köpennyel vannak körülvéve. A berendezés egy további kivitelének a mágneses teret létrehozó tekercspárokhoz képest szimmetriku­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents