173147. lajstromszámú szabadalom • Itatóhely, haszonállatok temperált ivóvízzel való ellátására

3 173147 4 gas fűtőhőmérséklet miatt a kettős szigetelés viszony­lag hamar tönkremehet. E védelem passzív védelem. Szigetelési hiba jelenlétét nem jelzi, a hibás berende­zést nem kapcsolja ki. Figyelembe véve a mostoha körülményeket, a durva kezelést, az istálló maró pá­rája miatt várható fokozott felmelegedést, a szigetelés további romlásával kell számolni. E körülmények a gyártási, a karbantartási és a felújítási költségek to­vábbi növekedése irányában hatnak. A III. érintésvédelmi osztályú (törpefeszültségű) kiviteleknél minden egyes fűtőkészüléknél a fűtőtest elé, a biztonsági transzformátorokra megállapított különleges előírások szerinti transzformátort kell kap­csolni, melynek költségei természetesen teljesítmény­­függőek, ugyanakkor a törpefeszültségű kábel kereszt­­metszete is igen nagy, ami a költségeket tovább növe­li. Ezért ilyen készüléket is csak viszonylag kisebb teljesítményekre készítenek. A találmány alapja az a felismerés, hogy a költsé­gek jelentékeny csökkentése mellett az érintésvéde­lem megbízhatósága is növelhető, ha az itatóhely min­den olyan pontja tekintetében, mely a haszonállatok által megérinthető, összefüggő egyenpotenciálú teret alakítunk ki, s az itatóhelyet teljes egészében I. érin­tésvédelmi osztályúra alakítjuk ki. A kiterjedt egyen­potenciálú hálózat lehetővé teszi, hogÿ az állat szoká­sos mozgási szabadságának biztosítása mellett és a személyzet villamos szakképzettségének hiányos volta mellett is, megbízhatóan érvényesüljön a védőföldelés nyújtotta biztonság, s ezért engedhető meg, hogy maga a fűtőtest és a táphálózat is I. érintésvédelmi osztályú legyen. Az I. érintésvédelmi osztályú kialakí­tás további előnye, hogy a védelmi rendszer aktívként is kialakítható, pl. áramvédőkapcsoló alkalmazásával, mely túláram fellépése esetén a villamos hálózatot azonnal kikapcsolja. Az egyenpotenciálú tér kialakításának gyakorlati lehetőségét abból a felismerésből kiindulva látjuk biz­tosítva, hogy az ilyen itatóhelyeken a talajfelszín (föld, beton, egyéb) mindig vízben úszik, mégpedig kellően savas vízben, így még olyan esetben is, amikor a padlóréteg anyaga szigetelő tulajdonságú, annak pó­rusain át a talajt nedvesítő savas vízréteg egyenletes villamosán vezető összeköttetést valósít meg a felszíni réteg bizonyos vastagságáig. Ha biztosítjuk, hogy a padlófelszín minden pontja e vezetésen át olyan föl­delőhálóval legyen villamosán csatolva, melynek ere­dő földelési ellenállása — a padlórétegben vezető savas víz ellenállásával együtt - nem haladja meg a bizton­sági előírásokban megengedett értéket, akkor a talál­mány szerinti itatóhely érintésvédelme nemcsak kielé­gíti a szabványos előírásokat, de még passzív kialakítá­sában is kevésbé meghibásodás-érzékeny, mint az is­mert kialakítások, amellett lehetővé teszi a már emlí­tett aktív védelmi forma alkalmazását is. Találmányunk tárgya itatóhely haszonállatok tem­perált ivóvízzel való ellátására, mely áll víztartályból és azt körülvevő itatóállás(ok)ból és a víztartály vízte­rébe bemerülő szigetelt fűtőtestből. A találmány abban van, hogy a fűtőtest I. érintés­­védelmi osztályú és az itatóhely padlójának felszíni rétegébe — villamosán vezető anyagból készült — háló van vízszintesen beágyazva, mely hálónak minden ke­resztirányú rúdja (huzala) minden hosszirányú rúd­­jával (huzaléval) úgy van villamosán összekötve, hogy 2 az így kialakított csomópontok egyenközü rasztert alkotnak, s a háló földelve van, s az itatóhély villamo­sán vezető részei (pl. víztartály fala, itatóállás fala, a fűtőkészülék egyéb részei) ugyancsak földelve van­nak. A raszterköz lehet pl. 3 cm. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a háló a csomópontoknál villamosán vezető, a felszín félő mu­tató csúcsokkal van kialakítva. A találmány tárgyát részletesebben ábra kapcsán ismertetjük, mely ábra egy előnyös kiviteli példa váz­latos elrendezését mutatja. Az itatóhely kiterjedését különböző szempontok szabják meg, azt gyakran semmi sem határolja, esetleg fallal körülvett. Az itatóhely határait ezért a szagga­tott vonalakkal jelölt 1 és 2 síkok jelképezik. Az így határolt téren belül helyezkedik el a 6 víztartály, s az itatóállás. Az itatóállást ábránkon 14 fal határolja, mely szintén vezető anyagból készült és földelt. Ter­mészetesen egymás mellett, egymással szemben, a tar­tály körül minden irányban alakíthatók ki itatóállá­sok. Arra sincs szükség, hogy azokat fallal határolják. Az követelmény, hogy - ha az itatóállások nincsenek is határolva - a felszíni 3 padlórétegben kialakítandó 4 háló kiterjedése minden irányban meghaladja a 6 víztartály 7 falától számítva az itatandó haszonállat fajtánál előforduló legnagyobb testhosszt. így ugyanis bármilyen szöghelyzetből közeledjék is a 8 haszon­állat a 6 víztartályhoz, annak már 7 falához is csak akkor érhet hozzá, ha olyan padlórészen van, mely alatt a 4 háló húzódik, s a 7 falon belüli vízzel sem érintkezhet másként. Az ábrán ezért meg is jelöltük hárompontos tengelyvonallal az egyenpotenciálú tér szükséges 5 kiterjedését. Szemmel látható, hogy a 4 háló ábra szerinti kiterjedése ezt biztosítja. A 4 háló­nál bejelöltük a 15 csomópontokat, s az ábra balol­dalán néhány csomópontnál jelöltük a 16 vezető­csúcsokat is. Ezek általában nem szükségesek, mert a talaj nedvességi foka mellett a vezetés kielégítő. Adott esetben azonban célszerű a 15 csomópontoknál a 4 hálót 16 vezetőcsúcsokkal kialakítani, melyek a fel­szín felé néznek, s jó villamos vezetők; így tovább csökkenthető a padló felszíni pontja és a 4 háló közötti villamos ellenállás. A vízbe bemerülő 9 fém­köpenyen belül helyezkedik el a feszültség alatt álló rész, all fűtőtest, melyet a 9 fémköpenytcl üzemi 10 szigetelés választ el. A 9 fémköpeny, a 4 háló, a 6 víztartály 7 fala és az itatóállás 14 fala 17 védőveze­tőn át csatlakoznak a 12 földelésre. Ha most szigete­lési hiba folytán a fémköpenyen át 13 zárlati áram folyik, az csak a 12 földelés felé folyhat. A hibahely és a 3 padlóréteg bármely felszíni pontja közötti eredő ellenállás nagyságrendekkel kisebb, mint a 8 haszonállat különböző végtagjai között mérhető leg­kisebb ellenállás. Az állat külső tárgyakkal érintkező valamennyi felülete azonos potenciálon van, az álla­ton sem kiegyenlítő áram nem folyhat keresztül, sem annak bőrén nem léphet fel villamos átütés, függet­lenül attól, milyen értékű ez a pillanatnyi potenciál. Az érintésvédelmi biztonság akkor teljesül, ha a 8 haszonállat által megérinthető bármely pont és a föld közötti ellenállás nem haladja meg a 0,3 Ohmot. Ebből következik, hogy a fémtárgyak és a 12 földelés közötti eredő ellenállás egyfelől, s a felszíni 3 padlóré­tegbe ágyazott 4 háló és a talajfelszín közötti ellenál­lás másfelől együttesen ne haladja meg ezt az értéket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents