173144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zagy szilárd-anyagtartalmának a növelésére
3 173144 4 idejűleg folyadékot távolítunk el, miáltal a továbbhaladó zagy szilárdanyagtartalmát megnöveljük. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében a szűrőfelületként kialakított áttörések tartományában a sűrítési művelet során felrakódott szilárdanyag eltávolítását magával az áramló zaggyal folyamatosan végezzük, mimellett zagy áramlási sebességét előnyösen optimális hatásfokú szűrést, valamint a szűrőfelület eltömődésének meggátlását eredményező módon választjuk meg. A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is, amelynek lényege, hogy szűrőszerkezetként maga a zagytovábbitó csővezeték van kialakítva, előnyösen oly módon, hogy a csővezeték falazatában áttörések vannak kiképezve, amelyek szűrőréteggel vannak borítva. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a szűrőszerkezetet a sűrítési folyamat során kivált folyadék felfogására és elvezetésére szolgáló teret alkotó burkolat vagy hasonló veszi körül. A találmány előnye, hogy a zagy sűrítése — ami a hidraulikus szállítás gazdaságosságának alapvető feltétele - a szállítási folyamat megszakítása nélkül, csővezetékben történő áramlás, folyamatos előrehaladás közben végrehajtható, vagyis a sűrítéshez a csővezetéket nem kell lezárni. Ennek eredményeként elmaradhatnak a szakaszos sűrítéssel elengedhetetlen járulékos műtárgyak és berendezések, például szivattyútelepek, energiaközlő rendszerek és hasonlók. E tényezők eredményeként beruházási és üzemi megtakarítás jelentkezik, a szállítás hatékonysága növekszik. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak egy előnyös kiviteli példáját, illetve néhány példakénti szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra vázlatos oldalmézetben szemlélteti a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját; a 2. ábra az 1. ábrán látható szűrőszerkezetként kiképzett csővezetékszakasz egy részletét nagyobb méretarányú tengelymetszetben mutatja; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt A — A vonal mentén vett keresztmetszet. Amint az 1. ábrán látható, az 1 hígzagytároló medencéből, amelyben a zagyszintet v, hivatkozási jel mutatja, a 2, 3 és 4 csővezetékeken át kell a zagyot az a nyílnak megfelelő irányban rendeltetési helyére továbbítani. A 2 és 3 vezeték közé 5 szivattyú, a 3 és 4 vezetékek közé pedig a 9 vezetékszakaszhoz tartozó egészében 6 hivatkozási számmal jelölt szűrőszerkezet van beiktatva, amelynek részletes ismertetésére a 2. és 3. ábrákra hivatkozással térünk ki. A 6 szűrőszerkezetben kilépő folyadék elvezetésére a 7 cső szolgál, amelyből a víz a b nyíllal jelölt irányban a 8 medencébe kerül; ebben a vízszintet v, hivatkozási jel tünteti fel. Amint a 2. és 3. ábrákon jól látható, a 6 szűrőszerkezetet a zagyszállító vezeték részét képező 9 csővezeték, az annak felső, a H hossztengely feletti tartományban kialakított 10 áttörések, valamint az áttörésekre kívülről borított 10 szűrőrétegek alkotják. A 6 szűrőszerkezet felett a 13 burkolat van kialakítva, amely a különálló 12 teret hozza létre a 6 szűrőszerkezet tartományában a 9 csővezetéken kívül. 2 Az 1—3. ábrák szerinti, az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés a következőképpen működik: Az 1 hígzagytározóban levő zagyot a 2 szivattyú szállítási nyomás alá helyezi, és a 3 csővezetéken át a 6 szűrőszerkezetet tartalmazó 9 csővezetékszakaszba táplálja. A nyomás alatti híg zagyból a folyadék - főként víz - egy része a 10 áttöréseken és 11 szűrőrétegeken át a c nyilakkal jelzett irányban 12 térbe távozik, miáltal a 4 vezetékszakaszba kerülő zagy már lényegesen besűrítve folytatja útját az a nyíllal jelölt irányban rendeltetési helyére. Miközben a zagy áthalad a 6 szűrőszerkezeten, áramlás közbeni sodró hatásával folyamatosan leválasztja a 10 áttörésekben a 11 szűrőrétegeken a szűrési folyamat során kivált, felrakodásra hajlamos szilárdanyagot. Ennek az öntisztító hatásnak az elérése céljából a csővezetékben áramló zagy sebességét meghatározott — optimális — értékre kell beállítani. így lényeges ugyanis a találmány lehető leghatékonyabb alkalmazása szempontjából az a felismerésünk, hogy egy meghatározott ideális sebesség-tartomány felett a szűrés hatékonysága romlik — tehát ha túlságosan gyorsán áramlik a zagy, kevés folyadék tud távozni -, ez alatt pedig a szűrőréteg eltömődik, ami természetesen ugyancsak a szűrés, illetve sűrítés hatékonyságának a rovására megy. Ezt az ideális áramlási sebességet számos tényező figyelembevételével minden szállítási feladathoz külön-külön, részben empirikus úton, részben számítással lehet meghatározni. Az említett tényezők, amelyek az optimális áramlási sebességet befolyásolják, például a zagy jellege, szilárdanyagkoncentrációja, a szállítási nyomás, a szűrőréteg típusa stb. E tényezők alapján megválasztható az optimális áramlási sebességhez tartozó szállítóvezetékkeresztmetszet, amely azonban pl. szűkítő, vagy bővítő elemek beiktatásával is (a szűrőszerkezet előtt és/ vagy után) változtatható. Ami a 11 szűrőréteg szerkezeti kialakítását illeti, az ugyancsak a szállítandó zagy jellegétől, fizio-kémiai tulajdonságaitól, pl. szemcsenagyság — eloszlásától függ. Amennyiben durva, nagyobb szemcsék alkotják a zagyban a szilárdanyag-komponenst, szűrőrétegként perforált lemezt célszerű alkalmazni, finom szemcsés zagyoknál viszont szita, vagy textilszövet alkalmazása kerül előtérbe. Igen lényeges, hogy a szűrőréteg a zagyáramlás útjába essék, mert így a letisztulás feltétele automatikusan adott. Visszatérve az 1—3. ábrák szerinti megoldásra megjegyezzük, hogy a zagyból kivált folyadék a 3 gyűjtőtérhez csatlakozó 7 csövön át a 8 vízmedencébe kerül, ahonnan befogadóba, illetve felhasználási helyre továbbítható. Megjegyezzük, hogy az ábrákon feltüntetett és a fentiekben részletesen ismertetett 6 szűrőszerkezetet elsősorban vízszintes vezetékek esetében célszerű alkalmazni! A zagyban ugyanis a szállítás során a szilárdanyag — frakció - amelyet az áramlás során fellépő turbulencia egyébként állandóan felkever, mozgásban tart — alul, azaz a 2. és 3. ábrák szerinti helyzetet tekintve túlnyomórészt a H hossztengely alatti, pontosabban az e hossztengelyen át húzódó vízszintes sík alatti tartományban helyezkedik el. A 10 áttörések környezetében tehát - amelyek a csőfalazatban a H középtengelyen átmenő vízszintes sík feletti tartományban vannak kiképezve — viszonylag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
