173120. lajstromszámú szabadalom • Dohányt és/vagy dohánypótló anyagot tartalmazó féltermékek, valamint eljárás és berendezés a féltermékek előállítására
3 173120 4 ják kiküszöbölni. Eszerint a kész fóliáknak nagyméretű darabokra való aprításakor fellépő korróziós problémákra helyezik a fő hangsúlyt. Ezért a javaslat szerint a 8-12 % nedvességet tartalmazó flexibilis fóliát a szállító- vagy szárítószalag elhagyása után párhuzamosan menesztett késekkel és szalagszerkezetekl párhuzamosan csikók sokaságára vágják szét. A vágókések gyors kopása miatt jelentkező gyakori utóélező műveletek hátrányos jelensége azonban itt is jelentkezik. Ezen túlmenően az így előállított féltermék darabkái egyenletes szabályos geometriai alakjuk és természetellenes külső megjelenésűk miatt nem kívánatos módon eltrének a természetes dohány jellegétől. A fentiekben már ismertetettek szerint pedig papírszerű jellegük miatt a tölthetőségűk is meglehetősen rossz. Az 1 194 477 számú angol szabadalmi leírásból egy olyan eljárás vált ismertté, melynél a természetes dohányból az extrahálható alkotórészeket vízzel kioldják, majd a visszamaradó szálasanyag halmazából a papírgyártási technológia analóg alkalmazásával papírszerű szerkezetet, szövedéket vagy viiest állítanak elő. Ebbe a papírszerű szerkezetbe visszahordják a korábbi műveletsorozatban kiadott alkotórészeket. Ezt a nedves fóliát ezután egészében kreppesítik, miközben a fóliát egy elnnyomóhengerből és nyomóhengerből .összeállított hengerpár között vezetik át, majd egy késsel az ellennyomóhenger palástján torlasztással hullámosítják és a palástról le is választják. Az így kapott és még mindig összefüggő hullámos jellegű anyagot ezután kiszárítják és szokott módon aprítják. Hátrányos azonban az a körülmény, hogy az aprítást derékszögű négyszöghálózatban elrendezett késekkel végzik, vagyis az elemi darabok egyik, célszerűen hosszirányba eső tengelye, párhuzamos a hullámfelület alkotóival, vagyis szabályos egybevágó elemeket kapnak. A találmány feladata egyrészt olyan féltermék kidolgozása, melynek tölthetősége a dohányipari igényeket kielégíti, másrészt a fenti termék előállítására egyszerű berendezéssel és energiatakarékosán megvalósítható eljárás kifejlesztésére. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a félterméknek szabálytalanul hullámosított és szabálytalan kontúrvonallal határolt alakja van, anyaga porózus, szine pedig mindkét oldalán azonos. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a végtelenített szállítófelületen a plasztikus állapotban levő anyagot pelyhesítjük vagy levelesítjük egy elválaszt óformákkal ellátott aprító-alakító elemmel, majd a végtelenített szállítófelületről azonnal eltávolítva szárítjuk le az anyagot a késztermék nedvességtartalmára. A találmány szerinti eljárásnál a pelyheket vagy leveleket teljes felületi nagyságukban már a szállítófelületen elkészítjük. Ennél a műveletnél a végleges nedvességtartalmának megfelelő mértékénél nedvesebb masszát egy aprító-alakító elem segítségével formázzuk a megfelelő méretre. Ennél a műveletnél a szokásos értelemben vett vágási lépésre nincs szükség. Ennek következtében az aprító-alakító elemen rögzített vágóélek viszonylag tompák lehetnek és így mérhető koptat ó-igény be vételnek nincsenek kitévé. Az így megformázott és a szállítófelületen levő nedves pelyhek vagy levelek a szárítás során teljesen szabálytalan térbeli alakzatokká válnak és ennek megfelelően tölthetőségűk különlegesen kedvező mértékű lesz. A találmány szerinti eljárást egy meglepően kisméretű berendezéssel és meglepően csekély energiafelhasználás mellett lehet megvalósítani. Ennek megfelelően az sem szükséges, hogy a nedves masszát nagy nyomással kelljen összefüggő fóliává sajtolni, mert azt márt a végtelenített szállítófelületre való felvitele előtt áztatjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során az esetek többségében célszerű intézkedés az, hogy az összefüggő síkalakú képződményt a végtelenített szállítófelületen előszárítsuk, nevezetesen úgy, hogy az előszárítás során a nedves massza nedvességtartalmát mintegy 5 %-kal csökkentjük. Ezzel az előszárítási művelettel a pelyhesítést illetve a levelesítést könnyűjük meg azzal, hogy a kapott alakzatoknak a szállítófelületről való elválasztására különleges intézkedéseket nem kell foganatosítani. A szárítás során a pelyhek vagy levelek egyik oldalán a felületen egy olyan kéreg alakul ki, mely megakadályozza, hogy ezek a szárítófelületről leválasztott elemek összeragadhassanak. Ebben a vonatkozásban különösen célszerű az, ha az előszárítást sugárzó hővel végezzük. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy különösen jó eredményeket érhetünk el akkor, ha a pelyheket vagy a leveleket a teljes felületüket egyenletesen érő gázáram segítségével lebegő állapotban szárítjuk le a késztermék nedvességtartalmának. A lebegő állapotban való szárításnál, melynél a pelyhek vagy levelek teljes felülete érintkezik a gázhalmazállapotú szárítóközeggel, a folyadéktartalom eltávolításához egészen csekély mennyiségű hőenergiát kell felhasználni, Ezenkívül az is bizonyítást nyert, hogy a pelyhek illetve levelek térbeli képződménnyé való átalakulása a szárítás közben különösen akkor fokozott mértékű, ha a szárítást szabadon lebegő és nem egy a berendezés valamely elemére felfektetett állapotban végezzük. A lebegő állapotban történő szárítás jelentősen megjavítja a végleges alakjukat és nagyságukat a szárítás során elérő pelyhek illetve levelek töltőképességét. A leveleknek illetve a pelyheknek a szabálytalan térbeli alakzatokká való formálódási hajlamát még azzal is fokozhatjuk, hogy az anyagot szabálytalan kontúrvonallal határolt elválasztóformákkal ellátott aprító-alakító elem, különösen fésűszerűen kiképzett élű aprító-alakító léc segítségével pelyhesítjük vagy levelesítjük. A leírásunknak a technika állásával foglalkozó részében ismertetett szuszpenziós eljárásnál szükséges volt az, hogy a kiinduló anyagokat az előállítás előtt nagy mennyiségű vízben kimossuk, vagy a szárazőrlés után mégegyszer nedves állapotban felőröljük. Csak ezzel az összetett intézkedéssel lehetett ugyanis azt biztosítani, hogy a masszának megfelelő mértékű kötési hajlamot alakítsunk ki. Ha azonban a masszát viszonylag alacsony folyadéktartalommal dolgozzuk fel, akkor a kellő mértékű kohézió eléréséhez legalább 100 att nyomással kellett a fóliát előállítani. A technológiai műveletsor elején alkalmazott mosás egyrészt nagy mennyiségű mosófolyadék felhasználását teszi szükségessé, másrészt a szennyezett folyadék emésztése is komoly problémákat okoz. A nedves massza nagy nyomáson és sok folyadékkal való megmunkálása a sajtolásnál és a szárításnál igen nagy mennyiségű hőenergia felhasználásává jár. Ezért jelenti a jelen táámány egy további feladatát az, hogy a régénérât dohánytartámú féltermék előállítására olyan eljárást kell kidolgozni, melynél a mosás kis mennyiségű folyadék, a szárítás pedig k>s 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
