173076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szártörőrothadás elleni készítmény előállítására

9 173076 10 Kezelés fajtája Növekedés során végzett Gyökérzettel vizuális megfigyelés kapcsolatban eredménye végzett első második megfigyelés • megfigyelés megfigyelés 1 54 80 70 2 42 78 78 3 31 61 30 4 27 46 20 5 41 52 63 1 — első kezeletlen kontroll 2 — második kezeletlen kontroll 3 — általános kezelés a vetés során 100 kg/hektár mennyiségű vírussal megbetegített törzset tartal­mazó készítménnyel (sorszámául 2) 4 — általános kezelés a vetés során 100 kg/hektár mennyiségű törzskeveréket (két vírussal megbete­gített törzs keveréke; sorszámuk 911 és 511—2) tartalmazó készít ménnyel 5 — a vetőmagok kezelése 500 g/kg találmány szerinti porkészítménnyel. A készítmény 911. számú tör­zset tartalmazott. A táblázatból látható, hogy a találmány szerinti temékkel végzett kezelés megakadályozza a fertőzés terjedését. A végzett vizsgálatokból megállapítható továbbá, hogy a találmány szerinti kezelés önmagában ártal­matlan. Egy további kísérletben azt tapasztaltuk, hogy az egyik esztendőben hipovirulens törzzsé 1 fertőzött nö­vényt a későbbiekben az erősen virulens törzs nem támadta meg. A vizsgálat megfelelt az 1—3. példákban közölt eredményeknek. A találmány szerinti kezelés tehát nemcsak a keze­lés év ében fejti ki hatását, hanem előnyös hatása a későbbi években is megmarad. Az alábbi kísérlettel azt kívánjukjicmutatni, hogy a virulens, illetve a hipóvirulehs törzzsel fertőzött területekkel szomszédos területeken a hipovirulens törzs előnyös hatása érvényesül. Ez a találmány to­vábbi előnyét képezi. 6 db kísérleti parcellát az alábbiak szerint kezel­tünk: 1. inokulálás nélkül kontrollterületként hagytuk; 2. kontrollként erősen patogén törzzsel kezeltük; 3. kontrollként vírussal megbetegített hipovirulens törzzsel kezeltük; 4. az 5. pont szerinti területtel szomszédos parcel­lát erősen patogén törzzsel kezeltük; 5. a 4. pont szerinti területtel szomszédos parcellát erősen patogén törzzsel kezeltük; 6. egy további parcellát egyidejűleg mindkét törzzsel kezeltünk. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban tün­tetjük fel. A számadatok a becsléssel megállapított fertőzöttséget adják meg. 1,5-1,6 többé-kevésbé egészséges parcelláknak felel meg, 0,5 vagy ennél ki­sebb érték erős megbetegedésre utal. 2. táblázat 1970-1971 1971-1972 1972-1973 1973-1974 körülbelül 1 1,4 1,6 1,3 1 (48) 2 0,08 0,5 0,5 0,7 (27) 3 1,4 1,5 1,5 1,7 (74) 4 1,2 1,5 1,5 1,6 (69) 5 0,07 1,2 1,3 1,7 (72) 6 0,40 0,9 1,5 1,7 (73) A táblázatban zárójelben megadott számértékek az 1973—1974. évi termést adják meg sűly%/hektár ér­tékben. A kísérletből az alábbi következtetések vonhatók le: az 1. parcella 1973—1974-ben kezdett erősen meg­betegedni, ekkor a termelés erősen csökkent. A 2. parcella a 4 éves periódus során alig hozott termést. A 3. parcellán 1970-ben az 1. parcellához hasonló mennyiség termett, 1973—1974-ben pedig a termés — a 4., 5. és 6. parcellákhoz hasonlóan - erősen emelke­dett. Az 5. parcella fertőzöttsége a 4. parcellával való szomszédság következtében megszűnt, a 4. parcella ezzel szemben nem károsodott az 5. parcella szom­szédsága miatt. A 6. parcella teljesen meggyógyult. Megemlítjük, hogy a fenti kísérletben az inokulá­­ciót az erősen virulens törzsek olyan nagy dózisával hajtottuk végre, amely természetes körülmények kö­zött már nem fordul elő. A virulens törzseket virue­­lenciájuk alapján előzetesen szelektáltuk; ez magya­rázza a mindkét törzzsel kezelt 6. parcellában a ter­méshozam csökkenését. A kezelés évében végzett gyógyulás felmérésére és annak megállapítására, hogy a vetett búza hajtása hogyan befolyásolja a kezelés eredményét, az alábbi kísérletet végeztük el: Aszeptikus körülmények között, zselatintartalmú tápközegben, Petri-csészében búzát hajtattunk, majd a búza gyökerét hipovirulens törzzsel fertőztük meg. A gyökérzet 2—3 napon belül olyan anyagot bocsát ki a tápközegbe, amely mintegy 2 cm távolságból gátolja az Ophiobolus graminis patogén törzsének növeke­dését. Ez a jelenség függ az alkalmazott búza fajtájától, így erősebben érezhető a V. P. M. x moisson varián­sokhoz tartozó fajtáknál, mint például a „Joss” nevű fajtánál. Szántóföldön végzett nagymennyiségű kísérlet iga­zolja, hogy a kezelt parcellákkal szomszédos kontroli­­területeken érvényesül a hipovirulens törzsek előnyös hatása, továbbá, hogy ez az előnyös hatás függ az alkalmazott búzafajtától. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents