173050. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagrészecskék elektrosztatikus kicsapatására
3 173050 4 részecskéket tárolják, és amelyből vagy amelyekből azok a csővezetékbe jutnak, de ugyancsak bekövetkezhet az anyagrészecskéknek a csővezetékbe történő juttatása során. Dörzselektromos feltöltődés bekövetkezhet az anyagrészecskéknek az áramoltatásukat létrehozó eszközön, például a fluidum-sűrítőn, valamint a csővezeték más részein történő áthaladása eredményeként is. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjában a csőrendszer falának egy része elektromosan vezető anyagból vagy olyan más anyagból készül, amely képes a csővezeték falának ezen részén keletkezett elektromos töltés disszipálására. Készülhet például gyantával átitatott szövetből, amely kaucsukkal lehet bélelve, ami puha belső felületet ad a dörzselektromos töltés növelése céljából. A csőrendszer falának másik része elektromosan nem vezető anyagból készül, a nem vezető rész mentén elektromos kisütő eszköz helyezkedik el. Általában tekintve, a kondenzátor a csőrendszer fala elektromosan nem vezető részének egy szakasza közelében helyezkedik el. A kiviteli alak változataként a csővezeték belső fala lényegében annak teljes hossza mentén kiképezhető elektromosan nemvezető anyagból is, mint például polietilénből vagy a polimetilmetakrilátból. Ezek lágyabb tulajdonsága jelentősen növeli a csővezeték mentén áramló hordozóanyag által szállított anyagrészecskékkel való érintkezés felületét. Ez azzal a következménnyel jár, hogy növekszik a létrehozott dörzselektromos töltés. Ebben az esetben szükség van annak megakadályozására, hogy a csővezeték felületén töltés halmozódjon fel. Ez például a csővezeték mentén egymástól megfelelő távolságban elhelyezkedő, a csővezeték falán áthaladó, kiálló földelt tűk felszereléséval vagy a csőrendszeren belül a csővezeték tengelyirányában haladó földvezeték alkalmazásával érhető el. A kondenzátorral elektromosan összekapcsolt elektromos kisütő elektródához tartozhat egy megfelelő módon kialakított koronakisütő elektróda, például tűhegy vagy késélalakú, amely benyúlik a csővezetékbe. Ennek változataként az elektromos kisütő elektródához tartozhat a csőrendszer belső falának egy elektromosan vezető anyagból készült szakasza, amely a csőrendszer többi részétől és a földtől elektromosan elszigetelt. A kondenzátor, amelyhez az elektromos kisütő elektróda kapcsolódik, lehet például szférikus vagy toroid alakú és körülfoghatja a csővezeték egy szakaszát. A tapasztalatok szerint bizonyos körülmények között a kondenzátoron magasabb feszültség keletkezhet a csőrendszernek közvetlenül az elektromos kisütő elektróda előtti és utáni, nemvezető részén átmenő, a csővezetékbe nyúló földelt tű vagy tűk hatására. Előnyös, ha az áramló közeg útjában elhelyezett eszközök, mint például terelőlapok, növelik az áramlás örvényességét, és így a gerjesztett dörzselektromos töltés mennyiségét. A csőrendszerben szállított anyagrészecskék célszerűen poralakúak, és a fluidizált közeg rendszerint levegő. Habár változatként elképzelhető, hogy az anyagrészecskék folyadékcseppecskék. Ilyen esetben a folyadékellátásról egy porlasztó gondoskodik, 2 amely az áramló gázba bepermetezi a folyadékot, és ez a permet legalább addig fennmarad, amíg a folyadékcseppecskék feltöltődnek, és az elektromos kisütő elektróda mellett elhaladnak. Az elektrosztatikusán kicsapatandó, elkülönítve szállított anyagrészecskék szintén lehetnek poralakúak vagy folyadékcseppecskék, és a gáz, amelyben ezek az elkülönített anyagrészecskék szuszpendálódnak, rendszerint — de nem szükségszerűen — levegő. Ezek az anyagrészecskék, alkalmas módon, a kondenzátor felületén dörzselektromos úton gerjesztett töltéssel azonos polaritásé elektromos töltést kapnak. Az anyagrészecskéket légáram szállítja egy cső mentén, melynek belső felülete megfelelő anyagból készült. Habár, változatként vagy járulékosan, a feltöltődés nemcsak dörzselektromos hatásra következhet be. Például a kondenzátor felületén elhelyezkedő töltés egy része vagy egy különálló energiaforráson lejátszódó koronakisülés is felhasználható a feltöltődés befolyásolására. Amikor az így feltöltött anyagrészecskék áramlása a kondenzátor feltöltött felületének közelébe irányul, a kondenzátor az anyagrészecskéket eltaszítja és bármely közeli, leföldelt tárgy felületére kicsapatja. A találmány szerinti berendezést a továbbiakban kiviteli példák és a mellékelt vázlatos, részben kitört oldalnézeti ábrák alapján írjuk le. Az ábra szerint az alumínium 10 cső a szigetelő anyagból, mint például polimetilmetakrilátból készült 12 cső és a 16a ventillátor egyik 14 beömlőnyílása közé kapcsolódik. A 14 beömlőnyílással kapcsolatban levő 16 légfúvó egység 18 kiömlőnyílásához a második almínium 20 csövön keresztül csatlakozik a 12 cső másik vége oly módon, hogy a 10, 12, 20 csövek teljesen zárthurkú csőrendszert alkotnak. A 12 csövet körülfogja az elektromosan vezető anyagból kialakított toroidalakú 22 kondenzátor. Az elektromosan vezető anyagból készült tűalakú 24 kisütő elektróda elektromos kapcsolatot teremt a 22 kondenzátor és a 12 cső belseje között. A 16b ventillátor 26 beömlő nyílása a 28 adagolóhoz kapcsolódik, amelyből a kicsapatandó porból és levegőből álló keverék a 16b ventillátorba kerül. Ennek a 30 kiömlőnyílása a 32 cső közvetítésével a 34 fúvókához csatlakozik, amely a port a toroid alakú 22 kondenzátor felületéhez közeli tartományba irányítja. A 16a és 16b ventillátorok célszerűen különálló centrifugál ventillátorok, amelyeknek egymástól független légjárataik vannak, azonban célszerűen egy közös motor hajtja meg azok járókerekét. Ezek együttesen a 16 légfúvó egységet alkotják. A 10, 12, és 20 csövekből kialakított zárthurkú csőrendszerbe port, például szilikonkarbidot helyezünk. Használat közben a 16a ventillátor a port a zárthurkú csőrendszerben körforgásba hozza. Dörzselektromos vagy érintkezés—szétválás okozta feltöltődés megy végbe a por, valamint a 10 és 20 csövek falai közötti súrlódás következtében. A 10 és 20 csöveken nem halmozódik fel töltés, mivel ezek alumíniumból készültek és leföldeltek. A tűalakú 24 kisütő elektróda elektromosan kapcsolódik a 22 kondenzátorhoz, a keletkezett töltés a Faraday-féle kalitka hatás következtében a toroid alakú 22 kondenzátor külső felületére jut. így a 22 kondenzátor magas feszültségre töltődik fel. Ezzel egyidőben a 16b ventillátor a 28 adagolóból 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
