173043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett hőcserélő előállítására

3 173043 4 lább két mól dietiléntriamin esik. A folyasztó szer összetétele például a következő: Cinkfluoborát 50%-os vizes oldata 30,7 súlyszázalék Dietiléntriamin 14,9 súly százalék Trietanolamin 54,4 súlyszázalék Az ilyen tömény folyasztó szert egyenértékű súlyú vízzel hígíthatjuk. A lágyforrasz viszont a következő ötvözetekből állhat: cink—kadmium ólom— ón—kadmium—cink ón—cink ólom—ón—kadmium ólom—ón—cink ón—ólom, amikoris a megömlési hőmérséklet min­den esetben 320 °C alatt van. A találmányt az alábbiakban a rajz alapján példa­­kénti kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. A rajz egyetlen ábráján jármű utasterének fűtőtes­teként vagy a jármű motoijának hütőszerkezeteként kialakított találmány szerinti hőcserélő vázlatos met­szetét tüntettük föl. A rajzon látható hőcserélő 1 csövei végeiknél fogva 2, illetőleg 3 csőfalban vannak vezetve. Ezek fölött majd 4, illetőleg 5 vízkamrák helyezkednek el. 6, illetőleg 7 hivatkozási száfnmal a 2, illetőleg 3 csőfala­kat vagy 4, illetőleg 5 vízkamrákat egymással összekö­tő oldalfalakat jelöltünk. A 6, illetőleg 7 oldalfalak akár, mint az ábrázolt esetben, a 2, illetőleg 3 csőfala­kat, akár a 4, illetőleg 5 vízkamrákat köthetik össze egymással. A hőcserélőnek továbbá 8 sugárzó elemei vannak, amelyek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén egymásra következő két 1 cső falait összekötő hullá­mos csíkok. A találmány szerinti hőcserélő azonban természet­szerűleg a hullámos 8 sugárzó elemek helyett bordák­kal is ellátható, amelyekben az 1 csöveket átbocsátó nyílások vannak. A találmány értelmében az 1 csöveket, a 2 csőfala­­* kát, valamint a 4 vízkamrákat vagy rézféleségekből vagy rézötvözetekből, vagy vasféleségekből vagy vas­ötvözetekből, célszerűen rozsdamentes acélból készít­jük. Ezzel szemben a hullámos csík vagy bordaalakú 8 sugárzó elemeket alumíniumból vagy alumíniumötvö­zetekből állítjuk elő. Ezeket esetleg szilíciumot vagy magnéziumot tartalmazó ötvözetekből választjuk ki, amikoris a szilíciumtartalom legföljebb 5 súlyszázalék és a magnéziumtartalom legföljebb 1,5 súlyszázalék. A vas- vagy rézötvözetekből készült említett alkat­részek lágyforrasz alapozását alkotják, amikoris a lágyforrasz biztosítja kölcsönös kapcsolatukat és összeköttetésüket a 8 sugárzó elemekkel. Evégből cél­szerű, ha az említett alkatrészeket egyesítésük előtt lágyforrasszal vonjuk be, amit adott esetben még ala­kításuk előtt foganatosíthatunk, vagyis akkor, amikor még szalagaikban vannak és e szalagokat csak a to­vábbiakban alakítjuk csövekké vagy csőfalakká. Lágyforraszon a találmány szempontjából minden olyan forraszötvözetet értünk, amelynek olvadáspont­ja 320 °C alatt van. Különösképpen ilyen lágyforra­szok a következő ötvözetek: a) ón—ólom b) ón—ólom—cink c) ón—ólom—kadmium d) ón—cink e) cink—kadmium f) ón-ólom—kadmium—cink A lágyforraszt az ismert és szokásos eljárások egyi­kével visszük föl a réz- vagy vasötvözetből készült alkatrészekre. Különösen alkalmas az az eljárás, amelynél az alkatrészt forraszötvözet folyékony für­dőjébe merítjük, amikoris a bemerítés után a fölös anyagot a munkadarabról lecsöpögtetjük vagy letöröl­jük. Ez lehetővé teszi, hogy a forraszréteg vastagságát a kívánt értékre állítsuk be, amely általában a 20—50 (á nagyságrendjébe esik. A hőcserélő csőnyalábjának összeállítása után, va­gyis miután legalább a csöveket a csőfalakba illesztet­tük, a 8 sugárzó elemeket és a csőfalakkal célszerűen villamos 9 ponthegesztés útján összekötött 6 oldalfa­lakat pedig elhelyeztük, az 1 csöveken forrasztással rögzítendő, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült 8 sugárzó elemeket a következőképpen készít­jük elő: A csőnyalábot olyan folyasztó szer hatásának tesszük ki, amely cinkfluoborátot (Zn(BF4)2) vagy kadmium- vagy ónfluoborátot, vagy ezek keverékét, vagy 320 °C alatti hőfokon alumíniummal redukálha­tó egy vagy több más fémes fluoborátot, dietiléntri­­amint és trietanolamint tartalmazó vizes oldatból áll, amikoris ügyelni kell arra, hogy egy mól fluoborátnak célszerűen legalább két mól dietiléntriamin feleljen meg. Célszerű azonban, ha a dietiléntriaminból le­hetőleg kevés van, minthogy ez viszonylag költséges anyag. A tömény folyasztó szer például 30,7 súlyszá­zalékban (Zn(BF4)2) 50,8 százalékos vizes oldatát, 14,9 súlyszázalék dietiléntriamint és 54,4 súlyszáza­lék trietanolamint tartalmazhat. Az ilyen tömény fo­lyasztó szert vízzel annyira hígítjuk, hogy a keletke­zett vizes folyasztó szerben a tömény folyasztó szer mennyisége körülbelül 50% legyen. A folyasztó szert a fentiekben leírt módon összeál­lított csőnyalábra szobahőmérsékleten vagy merítés­sel, vagy szórópisztollyal ráporlasztás útján vagy tet­szőleges más módon visszük föl. Jóllehet, a fentiekben említett folyasztó szer köté­sének folyamatát pontosan nem ismerjük, feltételez­hető, hogy a folyasztó szer a 8 sugárzó elemeket borító alumíniumoxid réteget a trietanolamin hatásá­val kiszorítja, úgyhogy például a cinkfluoborát cinkje az alumínium felületén lerakódhatik, a dietiléntriamin viszont megakadályozza, hogy az oldatban lévő cink­­hidroxid kicsapódjék, minthogy a cinkhidroxidot olyan állapotban tartja, amelyben önmagától az oxid­­rétegtől megszabadított alumínium igyekszik lerakod­ni. A folyasztó szer fölvitele után a hűtő csőnyalábot a csöveket és a csőfalakat bevonó lágyforrasz olvadásáig melegítjük, úgyhogy a csőlábak és a csőfalak között tömör kötés jön létre. Ugyanekkor a csöveket bevonó lágyforrasz megömlése biztosítja a kötést a 8 sugárzó elemekkel, minthogy az utóbbiak falán lerakódott cink vagy más fém a lágyforrasz tapadását biztosító áthatolási réteget alkot. Célszerű, ha a nyalábot igen gyorsan melegítjük a lágyforrasz megömlésének hőmérsékletére. A legjobb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents