173043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett hőcserélő előállítására
3 173043 4 lább két mól dietiléntriamin esik. A folyasztó szer összetétele például a következő: Cinkfluoborát 50%-os vizes oldata 30,7 súlyszázalék Dietiléntriamin 14,9 súly százalék Trietanolamin 54,4 súlyszázalék Az ilyen tömény folyasztó szert egyenértékű súlyú vízzel hígíthatjuk. A lágyforrasz viszont a következő ötvözetekből állhat: cink—kadmium ólom— ón—kadmium—cink ón—cink ólom—ón—kadmium ólom—ón—cink ón—ólom, amikoris a megömlési hőmérséklet minden esetben 320 °C alatt van. A találmányt az alábbiakban a rajz alapján példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. A rajz egyetlen ábráján jármű utasterének fűtőtesteként vagy a jármű motoijának hütőszerkezeteként kialakított találmány szerinti hőcserélő vázlatos metszetét tüntettük föl. A rajzon látható hőcserélő 1 csövei végeiknél fogva 2, illetőleg 3 csőfalban vannak vezetve. Ezek fölött majd 4, illetőleg 5 vízkamrák helyezkednek el. 6, illetőleg 7 hivatkozási száfnmal a 2, illetőleg 3 csőfalakat vagy 4, illetőleg 5 vízkamrákat egymással összekötő oldalfalakat jelöltünk. A 6, illetőleg 7 oldalfalak akár, mint az ábrázolt esetben, a 2, illetőleg 3 csőfalakat, akár a 4, illetőleg 5 vízkamrákat köthetik össze egymással. A hőcserélőnek továbbá 8 sugárzó elemei vannak, amelyek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén egymásra következő két 1 cső falait összekötő hullámos csíkok. A találmány szerinti hőcserélő azonban természetszerűleg a hullámos 8 sugárzó elemek helyett bordákkal is ellátható, amelyekben az 1 csöveket átbocsátó nyílások vannak. A találmány értelmében az 1 csöveket, a 2 csőfala* kát, valamint a 4 vízkamrákat vagy rézféleségekből vagy rézötvözetekből, vagy vasféleségekből vagy vasötvözetekből, célszerűen rozsdamentes acélból készítjük. Ezzel szemben a hullámos csík vagy bordaalakú 8 sugárzó elemeket alumíniumból vagy alumíniumötvözetekből állítjuk elő. Ezeket esetleg szilíciumot vagy magnéziumot tartalmazó ötvözetekből választjuk ki, amikoris a szilíciumtartalom legföljebb 5 súlyszázalék és a magnéziumtartalom legföljebb 1,5 súlyszázalék. A vas- vagy rézötvözetekből készült említett alkatrészek lágyforrasz alapozását alkotják, amikoris a lágyforrasz biztosítja kölcsönös kapcsolatukat és összeköttetésüket a 8 sugárzó elemekkel. Evégből célszerű, ha az említett alkatrészeket egyesítésük előtt lágyforrasszal vonjuk be, amit adott esetben még alakításuk előtt foganatosíthatunk, vagyis akkor, amikor még szalagaikban vannak és e szalagokat csak a továbbiakban alakítjuk csövekké vagy csőfalakká. Lágyforraszon a találmány szempontjából minden olyan forraszötvözetet értünk, amelynek olvadáspontja 320 °C alatt van. Különösképpen ilyen lágyforraszok a következő ötvözetek: a) ón—ólom b) ón—ólom—cink c) ón—ólom—kadmium d) ón—cink e) cink—kadmium f) ón-ólom—kadmium—cink A lágyforraszt az ismert és szokásos eljárások egyikével visszük föl a réz- vagy vasötvözetből készült alkatrészekre. Különösen alkalmas az az eljárás, amelynél az alkatrészt forraszötvözet folyékony fürdőjébe merítjük, amikoris a bemerítés után a fölös anyagot a munkadarabról lecsöpögtetjük vagy letöröljük. Ez lehetővé teszi, hogy a forraszréteg vastagságát a kívánt értékre állítsuk be, amely általában a 20—50 (á nagyságrendjébe esik. A hőcserélő csőnyalábjának összeállítása után, vagyis miután legalább a csöveket a csőfalakba illesztettük, a 8 sugárzó elemeket és a csőfalakkal célszerűen villamos 9 ponthegesztés útján összekötött 6 oldalfalakat pedig elhelyeztük, az 1 csöveken forrasztással rögzítendő, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült 8 sugárzó elemeket a következőképpen készítjük elő: A csőnyalábot olyan folyasztó szer hatásának tesszük ki, amely cinkfluoborátot (Zn(BF4)2) vagy kadmium- vagy ónfluoborátot, vagy ezek keverékét, vagy 320 °C alatti hőfokon alumíniummal redukálható egy vagy több más fémes fluoborátot, dietiléntriamint és trietanolamint tartalmazó vizes oldatból áll, amikoris ügyelni kell arra, hogy egy mól fluoborátnak célszerűen legalább két mól dietiléntriamin feleljen meg. Célszerű azonban, ha a dietiléntriaminból lehetőleg kevés van, minthogy ez viszonylag költséges anyag. A tömény folyasztó szer például 30,7 súlyszázalékban (Zn(BF4)2) 50,8 százalékos vizes oldatát, 14,9 súlyszázalék dietiléntriamint és 54,4 súlyszázalék trietanolamint tartalmazhat. Az ilyen tömény folyasztó szert vízzel annyira hígítjuk, hogy a keletkezett vizes folyasztó szerben a tömény folyasztó szer mennyisége körülbelül 50% legyen. A folyasztó szert a fentiekben leírt módon összeállított csőnyalábra szobahőmérsékleten vagy merítéssel, vagy szórópisztollyal ráporlasztás útján vagy tetszőleges más módon visszük föl. Jóllehet, a fentiekben említett folyasztó szer kötésének folyamatát pontosan nem ismerjük, feltételezhető, hogy a folyasztó szer a 8 sugárzó elemeket borító alumíniumoxid réteget a trietanolamin hatásával kiszorítja, úgyhogy például a cinkfluoborát cinkje az alumínium felületén lerakódhatik, a dietiléntriamin viszont megakadályozza, hogy az oldatban lévő cinkhidroxid kicsapódjék, minthogy a cinkhidroxidot olyan állapotban tartja, amelyben önmagától az oxidrétegtől megszabadított alumínium igyekszik lerakodni. A folyasztó szer fölvitele után a hűtő csőnyalábot a csöveket és a csőfalakat bevonó lágyforrasz olvadásáig melegítjük, úgyhogy a csőlábak és a csőfalak között tömör kötés jön létre. Ugyanekkor a csöveket bevonó lágyforrasz megömlése biztosítja a kötést a 8 sugárzó elemekkel, minthogy az utóbbiak falán lerakódott cink vagy más fém a lágyforrasz tapadását biztosító áthatolási réteget alkot. Célszerű, ha a nyalábot igen gyorsan melegítjük a lágyforrasz megömlésének hőmérsékletére. A legjobb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
