173041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés két digitális egység között legalább egybites kétirányú információs kacsolat létesítésére egyetlen összekötő vonal felhasználásával
3 173041 4 mos állapotjellemzője lehet, mégpedig a vonalra kapcsolt feszültség és a vonalon folyó áram. Mindkét jellemző két-két logikai állapotot vehet fel, tehát rendelkezésre áll az az információhordozó, amely egynél több bitinformációt képes átvinni. A találmány szerint tehát eljárást hoztunk létre két digitális egység között legalább egybites kétirányú információs kapcsolat létesítésére egyetlen összekötő vonal felhasználásával, amelynek során az első egységnél a vonal feszültségének vagy áramának mint állapotjellemzőnek a digitális állapotát megváltoztatjuk, és ezzel a második egység felé első jelzést továbbítunk, és ezt az első jelzést a második egységnél érzékeljük, és a találmány szerint a második egységnél az első jelzés vétele után, adott esemény bekövetkezésekor a vonal előzőleg megváltoztatott állapotjellemzőjétől eltérő másik állapotjellemzőjének a digitális állapotát változtatjuk meg, amellyel az első egység felé visszajelzést létesítünk, és ezt a visszajelzést az első egységnél érzékeljük. A találmány egy célszerű foganatosítási módja szerint az első egységnél a visszajelzés vétele után egy meghatározott újabb esemény bekövetkezésekor, az első jelzés létrehozásával ellentétes állapotváltozást hozunk létre, és ezzel a második egység felé második jelzést továbbítunk, amelyet a második egységnél érzékelünk. Ennél a foganatosítási módnál a visszaigazoláson túlmenő további információt is tudunk a vonalon továbbítani, amely sok esetben rendkívül hasznos lehet. A találmánnyal kapcsolási elrendezést is létrehozunk az eljárás foganatosítására, amelynél az első egység elektronikus kapcsolót, generátort és a vonalon átfolyó áram logikai állapotát figyelő első áramérzékelőt tartalmaz, és a generátor kimenete az elektronikus kapcsoló révén van a vonalhoz kapcsolva, továbbá a második egység a vonalra kapcsolt feszültség logikai állapotát figyelő feszültségérzékelőt, a vonalon átfolyó áram logikai állapotát figyelő második áramérzékelőt, valamint a vonal és a föld között zárt áramkört létrehozó söntkapcsolót tartalmaz. A találmány révén az egységek között megvalósítandó kapcsolási utak száma lecsökken, a kapcsolat megbízhatósága pedig többszörösére növekszik. Ezek az előnyök lényeges ráfordítási növekedés nélkül érhetők el, hiszen a találmány szerinti kapcsolási elrendezés kisszámú és olcsó elektronikus alapáramkörből már megvalósítható. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egyszerűsített tömbvázlata, a 2. ábra az eljárást szemléltető folyamatábra, és a 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kiviteli alakjának kapcsolási rajza. Az 1. ábrán 10 első digitális egységet, 20 második digitális egységet és ezeket összekötő egyetlen 5 vonalat tüntettünk fel. A digitális egységek között időszakos kapcsolat áll fenn, ezért az 5 vonalat csatlakozó kapcsokon keresztül kötöttük az egységekhez. A 10 első digitális egységben 1 generátor, 2 elektronikus kapcsoló, 4 első áramérzékelő és 3 áramkorlátozó ellenállás helyezkedik el. Az 1 generátor egyenfeszültséget szolgáltat és lehet feszültség- vagy áramgenerátor is. A 2 elektronikus kapcsoló az 1 generátor jelét az 5 vonalhoz kapcsolja. Ha az 1 generátort áramgenerátor képezi, akkor a 2 elektronikus kapcsoló a föld felé biztosít rövidzárat, tehát az 5 vonalat alapállapotban kisöntöli, ha pedig az 1 generátor feszültséggenerátor, akkor a 2 elektronikus kapcsoló az ábrán szimbolikusan jelölt módon az 1 generátortól az 5 vonal felé haladó utat megszakítja, illetve zárja. A 4 első áramérzékelő az 5 vonalon folyó áramot kis ellenállás révén nam tudja befolyásolni, csupán azt tudja megállapítani, hogy a vonalon áram folyik, vagy nem. A 4 első áramérzékelőhöz kétállapotú kijelző tartozik, amelyről az első egységnél tartózkodó kezelők azonnal megállapíthatják, hogy a vonalon folyó áram értéke 0 vagy L. A 20 második digitális egységben az 5 vonal feszültségének logikai állapotát figyelő 6 feszültségérzékelő, a vonaláramot figyelő 7 második áramérzékelő és az 5 vonal, valamint a föld között zárt áramkört létesítő 8 söntkapcsoló helyezkedik el. A 6 feszültségérzékelő csupán azt tudja megállapítani, hogy a vonalon levő feszültség milyen logikai állapotban van, tehát nem analóg feszültségmérő műszer, és a pillanatnyi logikai állapotot a kezelők számára érzékelhető módon megjeleníti. A 7 második áramérzékelő felépítését és működését tekintve azonos a 4 első áramérzékelővel, azzal azonos értéket is mutat, csak a kijelzett érték a második egységben észlelhető. A 8 söntkapcsoló az 5 vonal és a föld közé olyan ellenállást (esetleg rövidzárat) tud iktatni, hogy ennek hatására az áramkapcsolók eredeti O állapotukból L-es állapotba billenjenek. A találmány szerinti eljárást az 1. ábrán megismert egységekre való hivatkozással a 2. ábrán vázolt folyamatábra kapcsán ismertetjük. A 2. ábrán a baloldali jelzések a 10 első digitális egységben, a jobboldali jelzések pedig a 20 második digitális egységben bekövetkező eseményekre vonatkoznak. Tételezzük fel, hogy az egységek között az 5 vonal révén létrejött az összeköttetés. Az első egység a második egység felé J1 jelzést kíván továbbítani, amelynek jelentése például az lehet, hogy az első egység a második egységtől adott szolgáltatást kíván igénybe venni. Az első egységnél a J1 jelzést a 2 elektronikus kapcsoló működtetésével lehet létrehozni, amelynek eredményeként az 5 vonal feszültsége logikai L-es állapotba kerül. A J1 jelzést a második egységnél a 6 feszültségérzékelő észleli, és kimenetén El jelzés jelenik meg. A második egységnél tehát értesültek arról, hogy az első egység szolgáltatást kér. Ha a szolgáltatást az egység csak később tudja az első egység rendelkezése;e bocsátani, akkor a második egység felől visszajelzést kell létesíteni az első egység felé. A második egység kezelője tehát a szolgáltatás rendelkezésre állásának időpontjában a 8 söntkapcsolót működteti, ezáltal az 5 vonalon folyó áram digitális értéke megváltozik. A 8 söntkapcsoló működtetésével a második egység felől az első egység részére U visszajelzést hozunk létre. Az áramnövekedés a 4 első áramérzékelőt átbillenti, és az U visszajelzést az első egységnél V jelzés formájában érzékeljük- A V jelzés az első egység részére azt jelenti, hogy a kért szolgáltatás már rendelkezésre áll. A kétirányú jelzések már rendkívüli mértékben megnövelték a két egység közötti információs kapcso5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
