173031. lajstromszámú szabadalom • Épület, különösen mezőgazdasági épület állattartási, termékfeldolgozási és hasonló célokra
7 173031 8 let sötét tartásmód esetén előnyös. Ha szükség van természetes megvilágításra és esetleg természetes légcserére, a 10. ábra szerinti épületet hozzuk létre két B és közöttük egy D elem egymás mellé sorolásával, mimellett az épület hossza itt is az egymás mögé sorolt elemek számától függ. Ez esetben középső k közlekedőút áll rendelkezésre, amely felett a D térelem helyezkedik el. Ennek 5a ablakai teszik lehetővé az említett bevilágítást és szellőzést. All. ábra szerinti épület öt traktusos. Szélességi értelemben tekintve két végén egy-egy B elem, ezeken belül egy-egy C elem, középen pedig egy E elem helyezkedik el. Könnyen belátható, hogy a C elemek felhasználásával az épület szélességi mérete gyakorlatilag tetszés szerint növelhető, a hosszirányú bővítés lehetősége természetesen ugyancsak korlátozás nélkül adott. Egy-egy E elem helyett D elemek elhelyezésével az épület természetes világítása is biztosítható. A 12—17. ábrákon a 10. ábrán feltüntetett találmány szerinti épülettel megvalósítható állattartásitechnológiai lehetőségeket érzékeltettük. Az épületben k középfolyosó van kiképezve, attól kétoldalt helyezkednek el a különféle állattartási funkciókat betöltő egységek. A 12. ábra egészében a hivatkozási betűvel jelölt sertésfiaztatót szemléltet, amelynek 11 rekeszei, 12 rácsozata és 13 etetővályúi vannak, amelyek a fiaztatótérbe csúsztathatóan vannak kiképezve, azaz a térelembe előre beépíthetők, szállításkor abba becsúsztatva helyezkednek el, használati helyzetükben pedig a k középfolyosó terébe vannak kihúzva. A 13. ábra szerinti b malacnevelő teljes felületén 14 rácspadlóval van borítva és a k középfolyosó felé eső oldalán 15 önetető vályúkkal rendelkezik. A rácspadló megfelelő merevségű tartóvázra rögzített 55%-os nyitású perforált lemezből, vagy NG 2/5 típusú expandált lemezből alakítható ki. A 15 vályúk ki-be billenthetően csatlakoznak a térelemhez. A 14. ábrán c nedvesetetésű hizlalda látható, amelynek 16 rácsozata van, középen pedig, a k középfolyosóra keresztirányban 16a vályúsor (moslékos etetés) húzódik. Ennek utolsó 16b vályúi a k középfolyosóba nyúlnak, egyébként ki-be csúsztathatóan vannak kiképezve. A 15. ábra d hizlaló- vagy kocaszállást szemléltet, 17 rácsozattal, 17a vályúkkal, amelyek ki-be csúsztathatóan vagy billentőén vannak a térelemhez csatlakoztatva. A 16. ábrán koca vagy borjú egyedi állásokat tartalmazó e egységet tüntettünk fel, 18 rekeszekkel, valamint 19 térelhatároló lapokkal, amelyekkel a belső térkialakítás változtatható. Ezek a 19 lapok, valamint a 19a vályúk az előbbi elemekhez hasonlóan ki-be csúsztathatok. Végül a 17. ábra f kan-szállást szemléltet, egyik oldalon a 20 kan rekeszekkel, másik oldalon a 21 anyarekeszekkel, a 21a vályúkkal és a 21a térelhatároló lapokkal; mind a vályúk, mind a lapok bebillenthetők vagy becsúsztathatók. A 12-17. ábrán bejelöltük az alaprajzi modulokat is. Könnyen belátható, hogy bármely a-f technológiai egység szükség esetén rendkívül gyorsan tetszés szerinti mértékben bővíthető az 1-5. ábra szerinti A—D elemek megfelelő kombinációjával, és a nyert épületben — éppen a 12-17. ábrák tanúsága szerint — bármilyen állattartási-technológiai feladat megoldható. A 18. ábrán nagyobb méretarányban, a 13. ábrán bejelölt Y-Y metszetben tüntettük fel a találmány 4 szerinti épület egy szerkezeti részletét. Két B elem között a k középfolyosó húzódik (1. a 10. ábrát is), amelynek 22 betonburkolata 23 kavicsterítésen fekszik. A vasbeton alapozási szerkezetet 24 hivatkozási számmal jelöltük. A 14 rácspadló alatt 25 trágyatér van kiképezve. Az ábrán egy-egy, a B elemek részét képező 4 keret egy részlete látszik. Igen fontos tartozékai a 13., illetve 18. ábra szerinti épületnek, illetve a b malacnevelőnek a 15 önetető vályúk, amelyeknek négy funkciója van: önetetőkén, homlokelemként, ajtóként és végül padozatbővítő elemként funkcionálnak. Igen lényeges, hogy a 15 önetetők a Z nyíl irányában behajthatok (ezt a helyzetet a 18. ábra baloldalán szaggatott vonalakkal tüntettük fel), így szállításkor a B térelemen belül helyezkedhetnek el, azaz központi előregyártó üzemben a térelembe szerelhetők. A 15 vályúkat a helyszínen csak ki kell hajtani és e helyzetükben rögzíteni. A 15 vályúk természetesen szállítás közben is rögzítendők. A 15 vályúk tehát a szállítandó egység szélességi méretét nem növelik, viszont a helyszínen kihajtott, illetve kicsúsztatott vályú a hasznos (az állatok által használt) teret mintegy 15%-kal növeli. A vályú, illetve más technológiai berendezés is minden technológiai változatnál (12—17. ábrák) állítható, kihajtható, vagy kicsúsztatható. A térelemek egymással szemben végrehajtott elhelyezése után a vályúkat és/vagy más technológiai berendezéseket minden alternatívában állítjuk, ezzel a hasznos tereket és a kiszolgáló út méretét optimalizáljuk. A 19. ábrán nagyobb méretarányban, perspektivikus nézetben tüntettünk fel egy 10. ábra szerinti épületet, szemléltetve annak rácspadlós malactartási technológiához kialakított belső felszerelését is. Az ábrán jól látszik a B és D térelemek, valamint a 15 önetető vályúk szerkezeti felépítése, a 14 rácspadlók elhelyezése (csak a jobboldali traktusban ábrázolva), valamint a 26 önitatók. A B elemek 2 oldalsó paneljei itt 27 ablaktokkal és 28 szellőzőnyílásokkal vannak ellátva. A továbbiakban az 1-19. ábrák szerinti épületek alkalmazási lehetőségeit, az azokban megvalósítható állattartási eljárásokat ismertetjük. Igen fontos területe a találmány szerinti épület alkalmazásának szakosított állattartó, főként sertésnevelő telepek bővítése. Ezzel az állomány egyszerre történő töltése-ürítése biztosítandó a fertőzési lánc megszakítása érdekében, ugyanakkora- bevezetőben részletezett gazdaságossági hátrányt, ami az egyedek eltérő fejlődésével kapcsolatos, ki kell küszöbölni. Mivel a rövid szoptatási idő után rácspadozatra helyezett malacok a lűgiénikusabb környezetnek köszönhetően jobban fejlődnek, olyan variálható nagyságú, kis légterű rácspadozatos malacnevelőre van szükség, amely a folyó termelés zavarása nélkül gyorsan megvalósítható. Ezért a találmány értelmében pl. a 19. ábra szerinti épületet létesítünk megfelelő számú Bj, D és E elemből. Az épület készítéséhez használt térelemek száma, azaz az épület nagysága a termelési eredményektől függ. Ebben az épületben azonos súlyra válogatott kiscsoportos elhelyezéssel nevelhetők a malacok. Az ily módon kisebb egységekben nevelt csoportokból kivehetők az azonos súlyban (pl. 50-70 napon át) nevelt malacok, és nagyterű hizlal5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
