173012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás l-szubsztituált-4-fenil-piperid-4-il-metanol-származékok előállítására

3 173012 4 A találmány szerinti reakciókhoz alkalmas redu­kálószerek különböző hidridek, például lítium-alu­­mínium-hidrid, di-izo-butil-alumínium-hidrid, és nát­rium -bisz( 2 -meto xi-etoxi)-alumínium-hidrid. Külö­nösen előnyös redukálószer a lítium-alumínium­­-hidrid. A találmány szerinti reakciókhoz alkalmaz­ható oldószerek például a tetrahidrofurán, dietil­­éter, 1,2-dimetoxi-etán és diglim (dietilénglikol-di­­metiléter). A tetrahidrofurán előnyös oldószer. Másik eljárás a találmány szerinti vegyületek előállítására a következő: b) Egy IV általános képletű vegyületet, ahol alkilén, Ar, Ar’, Ar” az előbbi jelentésűek, és Z jelentése klór- vagy brómatom, egy V általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol R és X az előbb megadott jelentésűek, alkalmas iners oldó­szerben, például toluolban, benzolban, metilén­­kloridban, 4-metil-2-pentanonban vagy ciklohexán­­ban valamilyen savmegkötőszer, például trietilamin vagy káliumkarbonát jelenlétében. A II és IV általános képletű kiindulási vegyü­letek előállítását a J.Chem. Soc. 1962, 71 és Acta Chem. Scand. 19 (3) 711 (1965) közlemények :smertetik. Az V általános képletű vegyületeket a J. Am. Chem. Soc. 75, 3999 (1953) közlemény írja le. Az I általános képletű vegyületekhez hasonló szerkezetű vegyületeket ismertetnek a 691 644 számú belga és 3 917 615 számú amerikai egyesület államokbeli szabadalmi leírásban. A találmány szerinti vegyületek értékes farma­kológiái tulajdonságokkal rendelkeznek. Potenciális hasmenéscsökkentő szerek, amelyek csak csekély vagy egyáltalán semmi fájdalomcsillapító hatást nem mutatnak. A vegyületek hasmenés csökkentő szerként tör­ténő felhasználhatóságát a gyomor-bélrendszer moz­gásképességét gátló hatásuk bizonyítja, amint azt a következő vizsgálatokban bemutatjuk. Faszénpor-vizsgálat A jelen vizsgálati módszert korábban leírt eljá­rások alapján végeztük [J. Am. Pharm. Assoc. 20, 558 (1931), J. Pharm. Pharmacol. 9, 381 (1957), J. Pharm. Sei. 64, (11), 1877 (1957)]. Előzetesen 24 órán át éheztetett hím Charles River egereket (20-25 g, n = 6) előkezelünk szájon át vizes ol­datban vagy 0,5% metilcellulózban szuszpendálva adott vizsgálandó vegyületekkel. 10 ml/kg állandó térfogatot alkalmaztunk. A vizsgálandó vegyületek beadását követően 30 perccel az állatoknak szájon át egyszeri adagban faszenet adtunk (egerenként 0,2 ml-t 1%-os metilcellulózban felszuszpendált 10% faszénből). A faszén beadása után három és fél órával az állatokat leöltük, és a vakbelet megvizs­gáltuk faszéntartalom jelenléte szempontjából „min­den vagy semmi” alapon. Minden egyes vegyület esetére kiszámítottuk a közepes effektiv dózist (EDS0) Berkson [J. Amer. Statist. Assoc. 48, 565-99 (1953)] logisztikus módszerét alkalmazva. Ricinusolajjal kiváltott hasmenés patkányon [Arzneimittel Forsch. 22, 515 (1972)]. Kifejlett hím Charles River patkányokat a vizsgálat előtt 24 órán át éheztettünk közös ketrecben, szabad vízfelvétel mellett. A vegyületet gyomorba adjuk (0,5%-os metilcellulózban szusz­pendálva) egy órával 1,0 ml/patkány mennyiségű gyomorba adott ricinusolaj beadás előtt. A pat­kányok hasmenését ezután a ricinusolaj beadását követően 8 óráig óránként vizsgáljuk. A közepes effektiv dózis értékeket minden egyes órás inter­vallumban kiszámítjuk a vegyületre Berksom (1953) módszerét alkalmazva. A fenti módsze­rekkel vizsgálva az l-(3,3,3-trifenil-propil)-4-fenil­­-piperid-4-il-metanolt igen hatásosnak találtuk a gyomor-bélrendszer mozgásképességének gátlása szempontjából. A vegyületek fájdalomcsillapító hatásának becs­lését egerek forró lapos és farok csiptetős vizs­gálatai során végeztük el. Forró lapos vizsgálat Egy 18-25 g súlyú kifejlett hím egeret egy befogó hengerben elhelyezett 55 ± 0,3 C° hőmér­sékleten tartott forró lapra helyezünk. A vizsgált vegyület beadása előtt 60 , 40 és 20 perccel és beadása után 30 , 60, 90 és 120 perccel mérjük az egér reakcióidejét, amíg elrántja lábát vagy elugrik. A „normál” reakcióidőnek a kezelés előtt mért három reakcióidő középértékét vesszük. A reak­cióidő szempontjából pozitív válasznak számít az, ha a kezelés utáni időben mért reakcióidők valamelyike nagyobb a normál reakcióidő három­szorosánál. Farok csiptetős vizsgálat Egy speciális csíptetőt rakunk az egerek (18-25 g súlyú kifejlett hímek) faroktövére, és mérjük azt az időt, amíg az állat megfordul, hogy beleharapjon. Minden egyes egér érzékenységét megállapítjuk a vegyület beadása elölt félórával. Csak azokat az egereket vesszük számításba a kísérletben, amelyek megkísérlik, hogy beleharap­janak a csíptetőbe Utána intraperitoneálisan be­adjuk a vizsgált vegyületet, és a kezelést követően 30 , 60 , 90 és 120 perccel megállapítjuk a csíptető felrakására történő reakciót. A reakciót akkor tekintjük pozitívnak, lia az állat a vizsgált időtar­tamok valamelyikénél a vegyület beadása előtti reakcióidő kétszeresénél több idő alatt kísérli meg, hogy beleharapjon a csíptetőbe. Egy vizsgált vegyü­letet akkor tekintünk aktívnak, ha az állatok 50 százaléka vagy több ad pozitív választ. A fenti eljárásokkal vizsgálva az l-(3,3,3-trifenil-propil)-4- -fenil-piperid-4-il-metanol nagyon csekély fájdalom­­csillapító hatást mutatott. A következő példák részletesen leírják a talál­mány tárgyát képező eljárással kapott vegyületeket és előállítási módszereket. Az itt felsorolt pél­dákban a hőmérsékleti értékeket Celsius fokokban, az anyagok relatív mennyiségeit súlyrészekben adjuk meg, kivéve ahol másképp jelezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents