172989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DL-alanin, 3-fluor-DL-alanin és deutero-3-fluor-DL-alanin rezolválására
3 172989 4 hagyjuk. Ezután a másik izomert szűréssel elkülönítjük az elegyből. A D-izomer sóját a szűrletek (azaz az eredeti alkanolos szűrlet vagy' a későbbi műveletekben kapott alkanolos-etilaeetátos szűrlet) betöményítésével nyers állapotban különíthetjük el. A D- és L-izomer sójából a következőképpen szabadíthatjuk fel a megfelelő, optikailag aktív aminosavakat: első lépésben a rezol váló bázis eltávolítása érdekében a nyers sót vizes alkálifémhidroxid-oldattal, például vizes nátrium- vagy káliumhidroxid-oldattal keverjük össze. A reakció gyakorlatilag pillanatszerű en lezajlik, kívánt esetben azonban az oldatot rövid ideig (legföljebb 30 percig) állni hagyhatjuk. A bázis kiválik, és megfelelő oldószerrel, például kloroformmal kivonható. Ezután a vizes oldatot 6-os vagy annál kisebb pH-értékre savanyítjuk. A savanyításhoz könnyen hozzáférhető savakat, például sósavat, ecetsayat, hangyasavat vagy ezek elegyeit használjuk fel. A kapott átlátszó oldatot ezután a 2,4-pentándion eltávolítása érdekében kloroformmal extraháljuk, majd a savas-vizes oldatot sómentesítjük. Sómentesítés céljából az oldatot hidrogén-ciklusú ioncserélő gyantán bocsátjuk át, majd a gyantaoszlopot híg, vizes ammóniumhidroxid-oldattal eluáljuk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az optikailag aktív bázissal képzett só nagy tisztasággal és jó kitermeléssel könnyen kristályosodik, a védőcsoport bevitele és a diasztereomer sóképzés egy lépésben játszódik le, továbbá a védőcsoport könnyen eltávolítható. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 17,2 g kinin és 5,5 g 2,4-pentándion 100 ml metanollal készített oldatához 5,35 g 3-fluor-DL-alanint adunk, és a reakcióelegyet közömbös gáz-atmoszférában 60 percig visszafolyatás közben forraljuk. A kapott oldatot 20-22 C°-ra hűtjük, 1 órán át állni hagyjuk, majd a kristályos formában k i v ált L-N-( 1 -metil-2-acetil-vinil)-a-amino-ß-fluor-propionsav-kininsót leszűrjük, hideg metanollal mossuk, és vákuumban szárítjuk. 9,9 g sót kapunk. A szűrletet vákuumban betöményítjük, és a maradékhoz 30 ml etilacetátot adunk. Az elegyet néhány órán át 0C° körüli hőmérsékleten tartjuk, majd a kivált szilárd anyagot leszűrjük, etilacetáttal mossuk, és vákuumban szárítjuk. További 3,0 g L-N-( 1 -metil-2-acetil-vinil)-a-amino-0-fluor-propionsav-kininsót kapunk. A kapott szilárd anyagokat egyesítjük és 20 ml vízben oldjuk. A kinin elkülönítése érdekében az oldathoz lassú ütemben, keverés közben 26,5 ml 1 n vizes nátriumhidroxid-oldatot adunk. A kapott elegyet 4 x 25 ml kloroformmal extraháljuk, majd a vizes fázishoz 15 ml 2 n vizes ecetsav-oldatot és 19 ml In vizes sósavoldatot adunk. 10 perc elteltével a vizes oldatot a lehasadt 2,4-pentándion eltávolítása érdekében kloroformmal extraháljuk. A savas vizes oldatot hidrogén-ciklusú Dowex 50 WX 4 ioncserélő gyantaoszlopon bocsátjuk át. A gyantaoszlopot desztillált vízzel mossuk, majd amikor savmentes effluenst kapunk, az L-3-fluor-alanint 0,5 n vizes ammóniumhidroxid-oldattal leoldjuk. Az eluátumot vákuumban, 25 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten legalább 10 ml-es végtérfogatra betöményítjük. A kapott szuszpenziót szűrjük, az így elkülönített 3-fluor-L-alanint kevés hideg vízzel mossuk, és vákuumban szárítjuk. 1,4 g (52,4%) terméket kapunk, op.: 165—167 C° (bomlás), [aj^1 * * * 5 = + 10,28° (c = 6, In vizes sósavoldatban). Az etilacetátos szűrletet és a mosófolyadékokat egyesítjük és vákuumban betöményítjük. Az üvegszerű maradékot 20 ml vízben oldjuk, majd az oldatból a fent ismertetett eljárással elkülönítjük a 3-fluor-D-alanint. 1,2 g (45%) terméket kapunk, op.: 165-167 C* (bomlás), [afe* = 10,21° (c = 6, 1 n vizes sósavoldatban). 2. példa 3,24 g kinin és 1,10 g 2,4-pentándion 30 ml metanollal készített oldatához 0,891 g DL-alanint adunk, és az elegyet oldat képződéséig (90 percig) visszafolyatás közben forraljuk. A metanolt vákuumban lepároljuk, és az üvegszerű maradékot 100 ml etilacetátból átkristályosítjuk. 2,3 g (93%) N-( 1 -metil-2-acetil-vinil)-L-a-amino-propionsav-kininsót kapunk. E vegyületből az 1. példában leírt módon szabadítjuk fel az L-alanint. 382 mg (86%) terméket kapunk, op.: 297 0° (bomlás), [a]o5 = 8,6° (c =6%, In vizes sósavoldatban). 3. példa Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy 100 g 2-deutero-3-fluor-DL-alaninból indulunk ki. A következő termékeket kapjuk: 2-Deutero-3-fluor-D-alanin, 1. generáció hozama 57%, [a]j)5 = -10,68°, 2. generáció hozama: 7,6%, [a&s = -10,30°. 2-Deutero-3-fluor-L-aIanin, 1. generáció hozama: 68%, (o]q5 = + 10,1°, 2. generáció hozama: 1,56%, Md = +4,87°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás DL-alanin, 3-fluor-DL-alanin vagy 2-deutero-3-fluor-DL-alanin rezolválására, azzal jellemezve, hogy a racém alanin-vegyiiletet 1—5 szénatomos alkanolos közegben az elegy forráspontján 0,5—3 órán át 2,4-pentándionnal és valamely rezolváló bázissal, célszerűen kininnel, kinidinnel, brucinnal, sztrichninnel, D-a,N,N-triroetil-benzilaminnal vagy L-a,N,N-trimetil-benzilaminnal 0,8-1,0 :0,9-1,1 :0,8-1,0 arányban reagáltatjuk, és a kapott diasztereomer sókat önmagában ismert 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
