172983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés haladásmozgást végző hosszúkás szerkezeti anyagok hosszának mérésére
172983 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IV. 21. (MA-2091 ) Nemzetközi osztályozás: G 01 B 7/04 Közzététel napja: 1976. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Horváth István oki. villamosmérnök 66%, Magyar Kábel Művek, Sitkéi László októ villamosmérnök 34%, Budapest Budapest Eljárás és berendezés haladó mozgást végző hosszúkás szerkezeti anyagok hosszának mérésére 1 A találmány tárgya eljárás változó sebességű haladó mozgást végző hosszúkás szerkezeti anyagok, különösen kábelek hosszának mérésére, amelynek során az anyagra periodikusan jeleket viszünk fel, ahol a jelfelvitel ideje az egymást követő 5 jelperiódusok távolságának megtételéhez szükséges időhöz képest legalább 1%. Ezeket a felvitt jeleket érzékeljük és számláljuk, a hosszúságmérést a megszámlált periódusok száma és egy etalon periódushossz szorzatára vezetjük vissza. 10 A találmány vonatkozik az eljárás foganatosítására alkalmas berendezésre is. Hosszúkás szerkezeti anyagok hosszának mérését a gyakorlatban ismert megoldások úgy valósítják meg, hogy a haladó mozgást végző anyagot a 15 mérőberendezéssel mechanikai kapcsolatba hozzák. Az említett eljárásnak megfelelő berendezés mechanikai vagy elektromechanikus elven működik. A mechanikai rendszerű mérőberendezésnél a haladó mozgást végző mérendő szerkezeti anyag 20 felületére dörzskereket nyomnak. A forgó dörzskerék mechanikus számláló berendezést hajt, amelynek súrlódó nyomatékét a dörzskerék által szólaltatott nyomatoknak kell fedeznie. A dörzskerékkel súrlódó kapcsolatban levő mérendő anyag 25 haladási sebessége általában nem állandó. Állandó haladási sebesség feltételezése esetén is a dörzskereket állandó nyomaték terheli, amely a kerék csúszását okozza. A gyakorlatban ennél csak kedvezőtlenebb eset valósítható meg, azaz a haladási 30 2 sebesség időben nem állandó. Ennek következtében dinamikai hatások lépnek fel, amelyek a kerék további csúszását okozzák. A dörzskereket terhelő, időben állandó nyomaték csökkentésére igyekeznek minél kisebb súrlódású számláló mechanizmust építeni. A dinamikai hatások csökkentésére viszont törekednek a dörzskerék és a hozzá kapcsolódó számláló mechanizmus súlyát mérsékelni. Az elektromechanikus rendszerű hosszmérő berendezések, mint például a dörzskerekes fotoelektromos impulzussal működtetett számlálójú hosszmérők, vagy a dörzskerekes résiniciátorral működtetett számlálójú hosszmérők lényegében csak a számláló mechanizmust helyettesítik, de a dörzskereket változatlanul felhasználják. A mechanikai rendszerű mérőberendezések alkatrészeinek elhasználódása és a mechanikai, valamint az elektromechanikus rendszerű számláló berendezéseknél egyaránt alkalmazott dörzskerék csúszása következtében a hosszmérés elvileg és gyakorlatilag egyaránt pontatlanná válik. Ezenkívül pl. kábelek hosszmérése esetén a felületre nyomott dörzskerék ezek keresztmetszetének meg nem engedett alakváltozását eredményezheti. Az említett berendezéseknek +1,5% körüli hosszmérési hibájuk van. A mérési hibából eredő méretpontatlanságnak gazdasági és adott esetben üzemviteli kihatásai is vannak. Például kábelek esetén a gyártó vállalat legtöbbször biztonsági 172983