172983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés haladásmozgást végző hosszúkás szerkezeti anyagok hosszának mérésére

172983 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IV. 21. (MA-2091 ) Nemzetközi osztályozás: G 01 B 7/04 Közzététel napja: 1976. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Horváth István oki. villamosmérnök 66%, Magyar Kábel Művek, Sitkéi László októ villamosmérnök 34%, Budapest Budapest Eljárás és berendezés haladó mozgást végző hosszúkás szerkezeti anyagok hosszának mérésére 1 A találmány tárgya eljárás változó sebességű haladó mozgást végző hosszúkás szerkezeti anya­gok, különösen kábelek hosszának mérésére, amely­nek során az anyagra periodikusan jeleket viszünk fel, ahol a jelfelvitel ideje az egymást követő 5 jelperiódusok távolságának megtételéhez szükséges időhöz képest legalább 1%. Ezeket a felvitt jeleket érzékeljük és számláljuk, a hosszúságmérést a megszámlált periódusok száma és egy etalon pe­riódushossz szorzatára vezetjük vissza. 10 A találmány vonatkozik az eljárás foganato­sítására alkalmas berendezésre is. Hosszúkás szerkezeti anyagok hosszának mérését a gyakorlatban ismert megoldások úgy valósítják meg, hogy a haladó mozgást végző anyagot a 15 mérőberendezéssel mechanikai kapcsolatba hozzák. Az említett eljárásnak megfelelő berendezés mechanikai vagy elektromechanikus elven működik. A mechanikai rendszerű mérőberendezésnél a haladó mozgást végző mérendő szerkezeti anyag 20 felületére dörzskereket nyomnak. A forgó dörzs­­kerék mechanikus számláló berendezést hajt, amelynek súrlódó nyomatékét a dörzskerék által szólaltatott nyomatoknak kell fedeznie. A dörzs­­kerékkel súrlódó kapcsolatban levő mérendő anyag 25 haladási sebessége általában nem állandó. Állandó haladási sebesség feltételezése esetén is a dörzske­reket állandó nyomaték terheli, amely a kerék csúszását okozza. A gyakorlatban ennél csak ked­vezőtlenebb eset valósítható meg, azaz a haladási 30 2 sebesség időben nem állandó. Ennek következtében dinamikai hatások lépnek fel, amelyek a kerék további csúszását okozzák. A dörzskereket terhelő, időben állandó nyoma­ték csökkentésére igyekeznek minél kisebb súrló­­dású számláló mechanizmust építeni. A dinamikai hatások csökkentésére viszont törekednek a dörzs­kerék és a hozzá kapcsolódó számláló mecha­nizmus súlyát mérsékelni. Az elektromechanikus rendszerű hosszmérő be­rendezések, mint például a dörzskerekes fotoelek­­tromos impulzussal működtetett számlálójú hossz­mérők, vagy a dörzskerekes résiniciátorral működ­tetett számlálójú hosszmérők lényegében csak a számláló mechanizmust helyettesítik, de a dörzs­kereket változatlanul felhasználják. A mechanikai rendszerű mérőberendezések alkat­részeinek elhasználódása és a mechanikai, valamint az elektromechanikus rendszerű számláló berende­zéseknél egyaránt alkalmazott dörzskerék csúszása következtében a hosszmérés elvileg és gyakorlatilag egyaránt pontatlanná válik. Ezenkívül pl. kábelek hosszmérése esetén a felületre nyomott dörzskerék ezek keresztmetszetének meg nem engedett alak­­változását eredményezheti. Az említett berendezéseknek +1,5% körüli hosszmérési hibájuk van. A mérési hibából eredő méretpontatlanságnak gazdasági és adott esetben üzemviteli kihatásai is vannak. Például kábelek esetén a gyártó vállalat legtöbbször biztonsági 172983

Next

/
Thumbnails
Contents