172952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiokarbamid vázat gyűrűben tartalmazó heterociklusos vegyületek előállítására

13

172952

14

vízzel mossuk, szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. Ily módon 5,8 g (52,6%) olajos 2-(4-klór-benzil)-imino-3-metil-tiazolidint kapunk, melyből izopropanolban sósavas izopropanollal hidrokloridot készítünk, op. 200—203 C . A termék azonos a 4a. példában nyert termékkel.

4c. példa

2-(4-Klór-benzil)-imino-3-metil-tiazolidin-hidroklorid

2,3 g (0,02 mól) 2-metilamino-etilklorid hidrokl-.ndot feloldunk 20 ml etanolban, majd keverés r hűtés közben 0 C°-on hozzáadjuk 0,46 g í'j,02g3tom) fém-nátrium 10 ml etanoUal készített oldatát. A kivált csapadékot leszűrjük, a szürlethez 3,66 g (0,02 mól) p-klór-benzil-izotiocianátot adunk, majd visszafolyatós hűtő alatt 5 órát forraljuk. A kapott reakcióelegyről az etanolt vákuumban lepároljuk, a maradékot 100ml In sósavval felvesszük, csontszénnel derítjük, majd tömény ammónium-hidroxiddal meglúgosítjuk. A kivált olajos terméket 50 ml benzollal felvesszük, a benzolos oldatot vízzel mossuk, szárítjuk, majd a benzolt vákuumban lepároljuk. Ily módon 3,8 g (78,9%) olajos 2-(4-klór-benzil)-imino-3-metil-tiazolidint kapunk, melyből izopropanolban sósavas izopropanollal hidrokloridot készítünk, op. 201-203 C°. A termék azonos a 4a. példában nyert termékkel.

4d. példa

2-(4-Klór-benzil)-imino-3-metil-tiazolidin-hidroklorid

Mindenben a 4c. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy p-klór-fenil-izocianát helyett a reakcióelegyhez 4,63 g (0,02 mól) p-klór-benzil-ditiokarbaminsavas metilésztert mérünk be. A 4c. példában leírt feldolgozás után 3,6 g (75,0%) olajos 2-(4-klór-benzil)-imino-3-metil-tiazolidint nyerünk, melyből izopropanolban sósavas izopropanollal hidrokloridot készítünk, op. 200—202 C . A termék azonos a 4a. példában nyert termékkel.

4e. példa

2-(4-Klór-benzil)-imino-3-metil-tiazolidin-hidroklorid

4,0 g (0,02 mól) p-klór-benzil-tiokarbamidot 2,3 g (0,02 mól) 2-metilamino-etilklorid-hidrokloriddal eldörzsölünk, majd lombikban 200 C°-on 30 percig hevítjük. Lehűlés után a reakcióelegyet 100ml In sósavban oldjuk, csontszénnel derítjük, majd tömény ammónium-hidroxiddal meglúgosítjuk. A kivált olajos terméket 50 ml benzollal felvesszük, a benzolos oldatot vízzel mossuk, szárítjuk, majd a benzolt vákuumban lepároljuk. Ily módon 3,3 g (68,7%) olajos 2-(4-Uór-benzfl)-imino-3-metil-tiazolidint nyerünk, melyből izopropanolban sósavas izopropanollal hidrokloridot készítünk, op. 201—203 C°. A termék azonos a 4a. példában nyert termékkel.

5. példa

2-(4-Klór-benzil)-imino-perhidro-1,3-tiazin

4,25 g (0,03 mól) p-klór-benzilamin és 3,93 g (0,029 mól) 2-klór-propil-izotiocianát 20 ml abszolút xilolban készített oldatát visszafolyatós hűtő alatt 5 órát forraljuk. A lehűlt oldatot 2 x 50 ml 1 n sósavval kirázzuk, a vizes fázist csontszénnel derítjük, majd tömény ammónium-hidroxiddal meglúgosítjuk. A kivált olajos terméket 50 ml benzollal felvesszük, a benzolos oldatot vízzel mossuk, szárítjuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. Ily módon 3,2 g (44,3%) mézszerű 2-(4-klór-benzil)-imino-perhidro-1,3-tiazont nyerünk, mely állás közben átkristályosodik. A termék etilacetátból kristályosítva 98—100C°-on olvad.

Az 1—5. példákban ismertetett eljárásokkal a VI. táblázatban felsorolt további I általános képletű vegyületeket állítjuk elő:

VI. Táblázat

A példa

sor- Vegyület száma

Op. (C°) ill. F.p. (C°/Hgmm)

6.

2-(2-Metil-benzil)--amino-tiazolin-2

124-126

7.

2-(2,3-Dimetil-benzil)-amino-tiazolin-2

131-133

8.

2-(2,6-Dimetil-benzil)-amino-tiazolin-2

170-172

9.

2-(3,4-Dimetoxi-benzil)-amino-tiazolin-2

105-106

10.

2-(2-Fluor-benzil)-amino-tiazolin-2

103-104,5

11.

2-(3-Fluor-benzil)-amino-tiazolin-2

59-60,5

12.

2-(2-Klór-benzil>-amino-tiazolin-2

94-97

13.

2-(3,4-Diklór-benzil)--amino-tiazolin-2

117-119

14.

2-(2-T rifluormetil-benzil)-amino-tiazoHn-2

91-93

15.

2-(3-T rifluormetil-benzil)-amino-tiazolin-2

68-70

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

7