172944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gerjesztett potenciál-paraméterek mérésére
9 172944 10 így nyert együtthatókkal a tárolt zavar komponens függvények együtthatóit megváltoztatjuk. A méréseket több időpontban, de változó intervallumban mindaddig ismételjük, amíg a tárolt s a mért függvények különbsége csak a kutatandó szerkezetből eredő komponenseket tartalmazza. Ezután a kutatandó képződményekből felépülő földtani szerkezet térbeli helyzetét a tárolt zavarkomponens függvény és az M, N mérőelektródákon megjelenő Ut potenciál különbségét mérve és a terítést változtatva határozzuk meg. A GP komponens együtthatók pontosságának növelésére célszerű a leírt módszerrel a különbség értékét a gerjesztést követően több időpillanatban mérni. Célszerű továbbá a jel/zaj viszonyt többszörös gerjesztéssel növelni. A találmányt részletesen az alábbi kiviteli példákkal ismertetjük, ahol az 1. példa GP komponens együttható meghatározása ismert érces képződményen, a 2. példa zavarkomponens függvény(ek) meghatározása ismert horizontális kiterjedésű kutatandó képződmények környezetében ismételt gerjesztéssel, a 3. példa szelvényezési eljárás több időpillanatból adódó GP komponens együtthatók átlagának mérésével, a 4. példa pedig szondázási eljárás. 1. példa Ha egy érctelér vagy érces kőzet bányavágatokban felfúrásokban, felszíni árkokban egyértelműen behatárolható, mérete a mérőelektróda rendszerhez képest nagy, akkor a találmány szerinti eljárás értelmében az érces kőzetre jellemző A*—rk GP komponens együtthatók in situ határozhatók meg oly módon, hogy a kutatandó objektumon legalább egy ponton, hosszú idejű gerjesztést követően meghatározzuk a zavarkomponens fuggvény(eke)t, amelye(ke)t a kutatás tárgyát nem képező kőzetek és ásványok hoznak létre. A zavarkomponens-függvényt tároljuk, az ezt követő méréseknél a tárolt, és a GP összetett lecsengési függvény GP komponens paramétereket adó különbségét mérjük. 2. példa Ha csupán a kutatandó képződmény horizontális elterjedését ismerjük, úgy az előbbi példában ismertetett zavarkomponens-függvény(ek) meghatározására irányuló eljárási lépéseket a kutatandó képződmények környezetében hajtjuk végre. A továbbiakban az 1. példában leírtakkal azonos mérési eljárást a kutatandó képződmény felett végezzük el, majd ismételt gerjesztést követően mérjük a GP komponens-együtthatók átlagát az előbbiekben leírt módon. 3. példa A kutatandó képződmény feletti méréseket előre meghatározott vonalak mentén, előre meghatározott állandó elektróda elrendezéssel több ponton végezzük. A mérés további része megegyezik az előző példák szerinti méréssorozatokkal, azzal az eltéréssel, hogy a GP komponens-együtthatóknak minden gerjesztést követően több időpillanatból adódó átlagát mérjük. 4. példa A kutatandó képződmény feletti méréseket előre meghatározott vonalak mentén több ponton, pontonként többféle elektróda-elrendezéssel végezzük, az előző példákban leírt eljárások bármelyikének alkalmazásával. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gerjesztett potenciál-paraméterek mérésére, amikor is először a fedő és beágyazó képződmények zavarkomponens függvényeit kőzetmintán, fúrólyukban, bányavágatokban végzett olyan GP mérésekből nyerjük, ahol csak a fedő vagy beágyazó képződményeket gerjesztjük, vagy oly módon, hogy a felszínen a terítést csak a fedő, illetve beágyazó képződményekre telepítjük, a talajban a terítés szerint árambevezető elektródákat (A, B) helyezünk el, amelyeken keresztül a talajban elhelyezkedő kutatandó szerkezetet beágyazó, illetve fedő közeget elektromos egyenárammal gerjesztjük, majd az önmagában ismert terítés szerint mérőelektródákat (M, N) helyezünk el, azzal jellemezve, hogy a mérőelektródákon (M, N) legalább egy gerjesztést követően mérjük és tároljuk a talajban keletkező, a fedő, illetve a beágyazó képződmények összetett zavarkomponens függvényét, ezt követően a kutatandó képződmények feletti terítéssel az árambevezető elektródákon (A, B) keresztül gerjesztést végzünk, majd az áram kikapcsolását követően több időpontban mérjük a mérőelektródákon (M, N) jelentkező, valamint a tárolt zavarkomponens függvény GP komponens együtthatókat adó különbségét, az így nyert adatokból meghatározzuk a kutatandó képződményekből nem származó komponens együtthatókat, az így nyert együtthatókkal a tárolt zavarkomponens függvények együtthatóit megváltoztatjuk, ezt követően a méréseket több időpontban, de változó intervallumban mindaddig ismételjük, amíg a tárolt és a mért függvények különbsége csak a kutatandó szerkezetből eredő komponenseket tartalmazza, ezután a kutatandó képződményekből felépülő földtani szerkezet térbeli helyzetét a tárolt zavarkomponens függvény és a mérőelektródákon (M, N) megjelenő potenciál (Ut) különbségét mérve és a terítést változtatva határozzuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
