172929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirido- pirimido-vagy tiazolo kinazolon származékok előállítására
13 172929 14 Elemi összetétel: a C17H10N2O3 képlet alapján: számított: C =70,34%, H = 3,45%. N = 9,66%, O =16,55%, talált: C =70,23%, H = 3,50%, N = 9,53%, 0=17,02%. A 11.-17. példák szerint állíthatók elő a követ kező vegyületek: 5- oxo-5H-tiazolo[2,3-b ]kinazolin-7- -karbonsavetilészter, 8-oxo-8H-izokinolino[ 1,2-b]kinazolin-l 0- -karbonsavetilészter, 12- oxo-12H-kinolino[ 2,1 -b Jkinazolin-10- -karbonsavetilészter, 11-oxo-l 1 H-2-metil-pirido[2,l -bjkinazolin-8-karbonsav, 13- oxo-l 3H-benzo[g]pirido [2,1 -bjkinazolin-10-karbonsav, 11 -oxo-1 lH-2-metoxi-pirido [2,1-bjkinazolin-8-karbonsav, 11-oxo-l lH-pirido[2,l-b]kinazolin-3- -karbonsav, 6- oxo-6H-pirimido[ 2-1 b ]kinazolin-8- -karbonsav, 5-oxo-5H-tiazolo[2,3-b]kinazolin-7--karbonsav, 8-oxo-8H-izokinolino[ 1,2-b Jkinazolin-10- -karbonsav, 11-oxo-l lH-pirido[2,l-b]kinazolin-2,8- -dikarbonsav. A felsorolt vegyületeket savak sóiként, előnyösen erős savak sóiként is előállíthatjuk. Ha karboxilcsoportot is tartalmaznak, akkor bázisokkal például alkálisókká vagy aUdlammóniumsókká alakíthatók át. 18. példa 8-Amino-l 1H-1 l-oxo-pirido[2,l-b]kinazolin-2 karbonsav 3,4 g 8-acetamido-llH-ll-oxo-pirido[2,l-b} kinazolin-2-karbonsavat, amelyet a 10. példa szerint állítottunk elő, 30 ml vízből és tömény kénsavból álló 2 :3 arányú keverékkel 30 percig forrásban levő vízfürdőn melegítünk. Ezután vízzel hígítjuk, lehűtjük, és leszívatjuk. A kapott 8-amino-llH-1 l-oxo-pirido[2,l -b]kinazoUn-2-karbonsavat tisztítás céljából vizes nátriumkarbonát-oldatban feloldjuk, ecetsavval leválasztjuk, leszívásuk, és acetonitrillel és éterrel mossuk. Kitermelés: 2,5 g (85%). UV-spektruma: Xmax 400 nm (loge 3,81), 352 mm (log e = 3,92). 19. példa 1-Oxo-l 1 H-pirido[2,l-b]kinazolin-2- -karbonsav 5 g 2-bróm-l 1-oxo-l lH-pirido[2,l-b]kinazolint, 2 g réz(I)-cianidot és 40 ml dimetilformamidot 6 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk, majd hozzácsepegtetjük 1,2 ml tömény sósav, 11 ml víz és 7,5 g vas(lII)-klorid keverékét, 1 óra hosszat 60-70 C°-on keverjük, majd jeges vízbe öntjük. Az így kapott 3,8 g 2-ciano-l l-oxo-llH-pirido[2,l-b]kinazolint 60 ml tömény sósavval és 40 ml vízzel 8 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Lehűlés után a cím szerinti vegyület hidrokloridja kikristályosodik. A szabad sav ultraibolya spektrumának hosszúhullámú maximumai és a megfelelő moláris logaritmus extinkciós koefficiensek a következők: ^max (nm) loge 360 3,74 330 3,89 20. példa 11-Oxo-11 H-pirido[2,1-b]kinazolin-2- -karbonsav 4 g 11-oxo-l lH-pirido[ 2,1-b]kinazolin-2-karboxamidot 80 ml félig tömény sósavban 5 óra hosszat visszafolyatás közben fonalunk. A kivált kristályok leszívatása és vízzel való mosása után az anyagot híg ammóniumhidroxid-oldatban feloldjuk, kloroformmal kirázva tisztítjuk és aktívszénen való szűrés után ecetsavval megsavanyítjuk. A cím szerinti vegyületet sárga kristályok alakjában kapjuk. UV-spektruma (hosszúhullámú maximumok): Xmax (nm) loge 360 3,74 330 3,89 A példákban megadott ultraibolya színkép [UV-spektrum] felvételéhez körülbelül 10—20 mg anyagot pontosan bemértünk, 10 ml dimetilszulfoxidban feloldottuk és 0,01 n sósavval a kívánt térfogatra hígítottuk. A közölt adatok a hosszúhullámú abszorpciós maximumok (Xmax nm-ben) és a hozzájuk tartozó moláris logaritmikus extinkciós koefficiensek (log e). Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű új pírido-, pirimido- vagy tiazolo-kinazolon-származékok és sóik előállítására — ebben a képletben A -CH=CH-, -CH=N- vagy -S- csoportot, Rt hidrogénatomot, amino-, acetilamino-csoportot vagy —CH=CH—CH=CH— csoportot vagy karboxicsoportot jelent, Rj ciano-, tetrazol-5-il-csoportot vagy -COR4 általános képletű csoportot, vagy ha Rj jelentése karboxicsoport, akkor kevés szénatomos alkilvagy alkoxicsoportot vagy -CH=CH—CH=CH- csoportot is jelenthet, és kapcsolódási helyzete a képletben feltüntetett, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
