172922. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd, szemcsés és/vagy porszerű anyagnak a folyadékba való keverésére, főként csővezetékes szállításhoz zagy előállítására

5 172922 6 A hengeres 1 tartály alsó részében, közvetlenül a 2 zagytároló felett, célszerűen all megcsapoló vezetékkel átellenben 14 túlfolyó van beépítve. Az 1. ábra szerinti berendezés működése a következő: a vizet az a nyíl irányba tápláljuk az 5 körvezetékbe, onnan a víz a c nyilakkal jelzett úton gravitációsan lefelé áramolva jut a 6 keverőtér legfelső 6a térrészébe. Ez utóbbiba a 3 anyagfeladó garaton át kerül a szemcsés szilárd anyag (b nyű). A lefelé áramló folyadék a garatból aláhulló szilárd szemcsés anyagot, például pernyét, vagy finom port magával ragadja, s a két anyag együtt halad tovább lefelé a 6 keverőtérben, kizárólag a gravi­táció hatására. Az 1. ábrán jól látható, hogy az áramló közeg iránya többször megtörik, megvál­tozik, és az áramlás során egyébként is folyama­tosan keveredő közegek keveredésének haté­konysága az iránytörési helyeken nagymértékben megnő, úgyhogy a legalsó 6d keverőtér-részből már zagy lép ki a 2 zagytárolóba. Ez utóbbi felső tartományában összegyűlő hígabb koncentrációjú zagyot a 12 körfolyamszivattyú segítségével a 11 és 13 vezetékeken át (d nyü) vissza táplálhatjuk az 5 körvezetékbe, miáltal az onnan kiáramló folya­dék mennyisége, következésképpen a bekeveredés hatásfoka is megnő. A zagyot a 2 zagytárolóból a 9 elvezetó'csövön át juttatjuk a 10 szállító-szivattyú segítségével a (nem ábrázolt) zagytárolóba (e nyíl). A 14 túl­folyó rendeltetése az esetleges üzemzavar követ­keztében felgyülemlett felesleges zagymennyiség el­vezetése (f nyíl). A 2. ábra szerinti kiviteli példa az 1. ábra szerintitől csak abban tér el, hogy egyrészt a 6 keverőteret alkotó szerkezetet nem zárt tartályban helyeztük el, hanem a 15 tartóvázon rögzítettük, másrészt itt a 2 zagytárolót nem a tartállyal össze­függő kúpos köpeny, hanem felül nyitott, ferde fenéklemezű medence alkotja, amelynek a leg­mélyebb pontja környezetéből torkollik ki a 9 elvezetőcső. Egyébként az 1. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokat és jeleket a 2. ábrán értelem­szerűen alkalmaztuk. Túlfolyóra a 2. ábra szerinti berendezésnél nincs szükség. A 3-5. ábra szerinti berendezésnél az egészében 6 hivatkozási számmal jelölt keverőtér ugyancsak hengeres 1 tartályban helyezkedik el. A 6 keverő­teret itt olyan lefelé lejtő spirális vonalvezetésű, felül nyitott 16 vályú alkotja, amelynek spirál­­-menetei felülről lefelé haladva szélesednek, így a vályúfelületek egymást felülnézetben részben át­fedik, amint ez az 5. és 6. ábrán jól látható. így a felülről a b nyíl irányából a 3 anyagfeladó garaton át betáplált szilárd, például porszerű anyag számára mindig van szabad vályúfelület, mivel a legalsó spirálmenet-szélesség meghaladja a hengeres 3 anyagfeladó garat átmérőjét. A vályúba annak leg­felső pontján torkollik a 4 vízvezető cső, és halad benne lefelé a gravitáció hatására. A spirál alakú pálya a vizet állandó, folyamatos irányváltozásra kényszeríti, miközben az áramló folyadékba a vályú teljes szabad (takaratlan) felületén hullik a szilárdanyag. E szerkezeti kialakítás mellett a gra­vitációsan aláhulló szfiárdanyag-tömeg útjában az anyagtömeg vízszintes metszetének lényegében meg­felelő alapterületen folyadék áramlik, s az egymást fedő csatornaszakaszok átfedése mértékének változ­tatásával az áramló folyadék szilárdanyag befogadó felülete (képessége) is változtatható. A csatornában áramló víz magába fogadja, felveszi a szilárdanya­got, és a 16 vályúban az iránytörések és intenzív áramlás hatására a két közeg egymással keveredik, sag nyü irányában zagy lép ki a vályúból és jut a 2 zagytárolóba. A vályú befoglaló felülete cson­kakúp, amely felülről lefelé bővül. Az egyéb szer­kezetrészek rendeltetése és működése azonos az 1. és 2. ábra kapcsán már leírtakkal. A 6. és 7. ábra szerinti berendezés a 3-5. ábra szerintivel annyiban azonos, hogy az egészében 6 hivatkozási számmal jelölt keverőteret ez esetben is felül nyitott vályúk alkotják, amelyek zárt 1 tar­tályban helyezkednek el. Az eltérés elsősorban a vályúk kialakításában és vonalvezetésében van: a 6. ábrán jól látható, hogy itt két 16, 17 vályút alkalmaztunk, amelyek függőleges értelemben egy­más alatt elhelyezkedő, felülnézetben egymást rész­legesen átfedő 17a . .. 17e és 18a ... 18e szaka­szokból állnak, az egyes szakaszok éles 19 irány­­törésekkel (homlokfordítókkal) csatlakoznak egy­máshoz, lejtésirányuk pedig ellentétes. A legfelső 17a, 18a vályúszakaszokba torkollik a 4 víz­bevezető cső, és ezek felett helyezkedik el a 3 anyagfeladó garat. A két 17, 18 vályú oldalnézet­ben tekintett x, y középtengely-vetületeik a szöget zárnak be egymással, vagyis lefelé széttartanak, így a keverőtér befoglaló formáját tekintve lefelé szé­lesedő gúlaszerű alakzatú. A b nyü irányából ér­kező szüárdanyag számára ez esetben is nagy vá­lyúfelület áll rendelkezésre a vízzel való kevere­déshez, amit az intenzív lefelé áramlás és az éles 19 iránytörések igen hatékonnyá tesznek. A kép­ződött zagy a g nyüak irányában távozik a 17, 18 vályúkból. Egyebekben a berendezés működésére vonatkozólag az 1. ábra kapcsán már elmondottak érvényesek. A találmány nem korlátozódik az ismertetett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által defi­niált oltalmi körön belül számos változatban meg­valósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés szilárd, szemcsés vagy lés porszerű anyagnak folyadékba keverésére, főként csőveze­tékes szállításhoz zagy előállítására, amelynek fo­lyadékbevezetési helye, szüárdanyagbevezető esz­köze, keverőtere, valamint keverék-kivezetési helye van, azzal jellemezve, hogy a keverőtér (6) a szüárdanyagbevezető eszköz alatt, az abból gravi­tációsan kilépő szilárdanyag felvételére alkalmasan van elrendezve, a folyadékbevezetés helyétől lefelé irányuló lejtéssel rendelkezik, és az üy módon benne gravitációsan mozgó anyagot változó irányú áramlásra kényszerítő alakkal van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a keverőtér (6) több csonkakúp alakú térrészt (6a, 6b, 6c, 6d) tar­talmaz, amelyek közvetlenül vagy/és hengeres tér­részek (7a, 7b) közbeiktatásával egymásba torkoll-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents