172915. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többfázisú áramok abszolutértéke pillanatnyi maximumának ea hálózatvédelmek és automatikák számára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172915 0 Bejelentés napja: 1977. I. 27. (VI—1110) Közzététel napja: 1978. VII. 28. Nemzetközi osztályozás: G 01 R 19/22 U4í3ít/ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: VI. 30. l * toi'ür ¥ lui s í í jn a ^ HIVATAL Feltalálók: Tulajdonos: Kiss Kálmán oki. villamosmérnök, Kiskunhalas Villamosenergiaipari Kutató Intézet Kovács József oki. villamosmérnök, Budapest Ördög Tamás műszerész, Budapest Kapcsolási' elrendezés többfázisú áramok abszolút értéke pillanatnyi maximumának előállítására hálózatvédelmek és automatikák számára 1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés, amely alkalmas többfázisú áramok abszolútértéke pilla­natnyi maximumának előállítására, bármilyen aszimmetrikus áramrendszer esetén is. Az irodalomból és a gyakorlatból számos kap- 5 csolási elrendezés ismeretes, amely többfázisú ára­mok abszolútértékének pillanatnyi maximumát, illetve azzal arányos jelet állít elő. Ezek a kapcso­lások egyrészt klasszikus elektromechanikus relé­kapcsolások, vagy olyan elektronikus áramkörök, 10 amelyek az egyes fázisáramokkal arányos feszült­ségekből választják ki azt a fázist, amelyben az adott pillanatban a legnagyobb abszolút értékű áram folyik és ezt a fázist kapcsolják az érzékelő­­-mérőrendszerre, vagy az egyes fázisáramokkal ará- 15 nyos feszültségek közös burkológörbéjének előállí­tásával a legnagyobb abszolút értékű árammal ará­nyos feszültséget képeznek. Az első megoldásban szereplő elektromechanikus elrendezés a következő elven működik. A fázis- 20 árammal arányos számú poláijelfogóra páronként ellentétes gerjesztési iránnyal rákapcsolják az egyes áramokat, vagy az áramokkal arányos feszültsé­geket. Abban a fázisban folyik a legnagyobb abszo­lút értékű áram, amely fázis árama valamennyi 25 általa gerjesztett jelfogót a saját polaritásának meg­felelő irányban zárja. Ily módon kiválasztva a leg­nagyobb áramú fázist, annak áramát a relék a mérőrendszerre kapcsolják. E megoldás hátránya egyrészt a bonyolult elektromechanikus felépítés, 30 másrészt a közel azonos abszolútértékű és fázis­­helyzetű áramok esetén előálló működési bizony­talanság. Elektromechanikus felépítéséből adódóan emellett karbantartási igénye is viszonylag nagy. Más megoldás szerint elektronikus elemekből összeállított kapcsolással az előzővel analóg módon választják ki a legnagyobb áramú fázist és elektro­nikus kapcsolóelem — tranzisztor, vagy tirisztor — kapcsolja az aktuális fázisáramot az érzékelő- vagy mérőelemre. Ez a megoldás sokkal korszerűbb az előzőnél, azonban viszonylag sok alkatrészt tar­talmaz, igy költsége magas, amellett az egyes ára­mokkal arányos feszültségeket előállító ellenállások disszipációja kellően nagy dinamika és jelszint ese­tén viszonylag nagy. Az eddig ismeretes megoldási módok közül a legkorszerűbb az egyes fázisáramokkal arányos feszültségek burkológörbéjét előállító elektronikus áramkör, amely viszont csak akkor alkalmazható, ha nem szükséges a pillanatnyilag legnagyobb ab­szolútértékű áram közvetlen feldolgozása, hanem elegendő információ az azzal arányos feszültség ismerete is. A találmány többfázisú áramok abszolút érté­kének pillanatnyi maximumát előállító kapcsolási elrendezés, amely meghatározói az áramváltók sze­kunder tekercsére kapcsolt egyenirányítók és az egyenirányítók kimenetére csatlakozó lezáró dió­dák, amelyek sorba vannak kötve és igy csatlakoz­nak az érzékelő-mérőelemre. Graetz kapcsolású 172915

Next

/
Thumbnails
Contents