172913. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó nyomtatott áramköri lapok, előnyösen modulkártyák fogadására és villamos csatlakoztatására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172913 Imi Bejelentés napja: 1976. Vili. 16. (VI—1091) Nemzetközi osztályozás: H 05 K 1/12 Közzététel napja: 1978. VII. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1979. VI. 30. TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltaláló: Kékesi Ferenc oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Videoton Rádió- és Televíziógyár, Székesfehérvár Villamos csatlakozó nyomtatott áramköri lapok, előnyösen modulkártyák fogadására és villamos csatlakoztatására 1 A találmány tárgya villamos csatlakozó nyomtatott áramköri lapok, előnyösen modulkártyák fogadására és villamos csatlakoztatására, amelynek hőálló rugalmas műanyagból kiképzett csatlakozó teste van, ennek alsó részéből kétoldalt egy-egy 5 oldalsó rész nyúlik ki. Az oldalsó részek között a csatlakoztatott modulkártyát fogadó rés helyezkedik el, amelynek legalább egyik oldalán érintkezők vannak elrendezve. Az érintkezők a csatlakozó test alsó részén vezetnek keresztül, és abból 10 alul kinyúlnak. . Az érintkezők kinyúló részei a csatlakozó kivezetőit képezik. A találmány szerinti villamos csatlakozó elsősorban híradástechnikai és elektronikus készülékek, például rádiók, televíziók önálló áramköri egysé- 15 geinek, azaz modulkártyáinak csatlakoztatására használható. Nyomtatott áramköri lapokon, illetve modulkártyákon kiképzett érintkezősávok csatlakoztatására már számos csatlakozó ismert, amelyek lé- 20 nyegében a fenti tárgykörben megjelölt szerkezeti kiképzésûek. A csatlakozó feladata, hogy a nyomtatott áramköri lap összes érintkezősávját hosszú időn keresztül megbízhatóan érintkeztesse, ugyanakkor a lap számára megfelelő mechanikai támasz- 25 tást biztosítson. Az ismert kiképzésű csatlakozóknál az egyes érintkezők csatlakoztatásához szükséges érintkeztetési erőt a rugóanyagból készített érintkezők rugalmas feszítőereje képezte. A csatlakozók műanyag 30 2 testének oldalsó részein az érintkezők fogadására fészkek voltak kiképezve. Az érintkezőrugók rendszerint líra alakban meghajlított helyzetben a fészkekben helyezkedtek el. A csatlakozók műanyag teste nem vett részt az érintkezési nyomás kialakításában, szerepük mindössze a hely biztosítására és az érintkezők helyzetének rögzítésére korlátozódott. Ahhoz, hogy a modulkártya bevezetésekor az érintkezőrugók kellő érintkezési nyomást fejthessenek ki, a résre merőleges irányban a rugózáshoz helyet kellett biztosítani. Az érintkezők és a fészek között ilyen módon oldalirányú játék képződött. Az érintkezők szerkezeti kialakítását több egymásnak ellentmondó követelmény nehezítette. A miniatürizálási igények miatt az érintkcrvők számára fenntartható hely egyre jobban lecsökken, ezzel szemben az érintkezés megbízhatóságának növeléséhez egyenletesebb, jól kézben tartható rugóerőket, és kellő stabilitású érintkezési felületeket kell biztosítani. Ezen követelmények egymásnak ellentmondanak, mert kis távolságokon belül határozott és állandó szorítóerőt rugóval nagyon nehéz biztosítani. A líra alakú érintkezőkiképzés egyik hátrányos tulajdonsága volt, hogy minden ilyen rugó a nyomtatott áramköri lap mindkét oldalával érintkezett és ezért nem tette lehetővé a kétoldalt folírozott lapok szemközti érintkezősávjainak az egymástól független csatlakoztatását. 172913
