172912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lángálló poliészterhabanyagok előállítására
3 172912 4 A találmány szerinti eljárás nagyon fontos előnye az, hogy az eszerint előállított poliészterhabok önoltó hatásúak. Ez a nagy jelentőségű biztonsági tényező a következő tényekre vezethető vissza: 1. A guanidinkarbonátból és maleinsavanhidridből, illetve maleinsavból vagy maleinsavfélészterből („guanidinomaleinát”) kapott reakciótermék nem éghető. Ezért a poliészterhab rövid ideig tartó égése után egy éghetetlen védőréteg álakul ki az alaktest felületén, amely a további égést meggátolja. 2. A találmány szerinti hajtóanyag-rendszer a karbonát-széndioxidon kívül, amely a poliészter-oldat habosításához szükséges, 155 C° felett újból C(Vt ad le a „guanidinomaleinâtbôl''. Így a magas hőmérsékleten való C02-lehasítás útján a további égést meggátoljuk és a rendszer önmagát oltóvá válik. 3. Ezenkívül a „guanidinomaleinát” 215 C° feletti hőmérsékleten ammóniát ad le, amely a guanidinmaradékból származik. Ez a gáz sem éghető és a rendszerben önoltóként hat. Előnyös továbbá az, hogy a találmány szerinti eljárásban alkalmazott hajtóanyag-rendszer nem szabadon van jelen a poliésztérhabban, hanem a maleinátgyök révén vagy hidroxiakrilátokból származó maleinsavfélészterek használata esetén, még akrilát-kettőskötések útján is kopolimerizálva van. Ezáltal a pórusos alaktest minőségének a javulása áll elő. További előnyként kell tekinteni a találmány szerinti eljárás gazdaságosságát. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott hajtóanyag-rendszer nyersanyagai olcsók és ezenkívül nagy mennyiségben hozzáférhetők. Ezen túlmenően a találmány szerint megvan a lehetőség arra, hogy a poliészterhabot az alkalmazástechnikai kívánalmaknak megfelelően széles körben változtassuk. így például a reakciókörülmények megfelelő változtatásával finompórusú és puha, finompórusú és kemény, durvapórusú és puha vagy durvapórusú és kemény poliészterbabokat lehet előállítani. Ezáltal a poliészterhab fajsúlya eredeti értékének 1/10 részére is lecsökkenthető. A találmány szerinti eljárás elvileg minden kopolimerizálható monomerben oldott szokásos telítetlen poliésztergyanta esetében alkalmazható. Előnyös az 55—75 súly%-os oldatok használata. A polimerizációt előnyösen szobahőmérsékleten gyökképző katalizátorok használata útján amin- vagy kobaltgyorsítók együtt történő alkalmazása mellett végezzük. Alifás alkoholokként 1-10 szénatomos alkoholokat használhatunk. Hidroxiakrilátokként az akrilsavból vagy metakrilsavból és 1—7 szénatomos glikolokbcl alkotott monoészterek alkalmasak. A találmány szerinti eljárást a következőképpen végezhetjük: I. A poliésztergyanta-oldatban a maleinsavanhidridet feloldjuk és szobahőmérsékleten a megfelelő mennyiségű, guanidinkarbonátot szuszpendáljuk. Polimerizációs katalizátorok, illetve gyorsítók hozzáadása után megindul a polimerizáció. A körülbelül 50C°-os polimerizációs hőmérsékleten felszabaduló sav széndioxidot hasít le a guanidinkarbonátból. Egyidejűleg megindul a poliésztermassza gélesedése. I. a) Habképzés lehetséges kis mennyiségű gyorsítóval, sőt a nélkül is. Ebben az esetben az elegynek 50—60 C° hőmérsékletre való melegítése útján indítjuk meg a habosítást és a gélesedést. II. A poliésztergyanta-oldatban feloldjuk a maleinsavanhidridet és szobahőmérsékleten szuszpendáljuk a megfelelő mennyiségű guanidinkarbonátot. Az elegy szobahőmérsékleten stabil. Polimerizációs katalizátorok, illetve gyorsítók adagolása után az elegyhez a maleinsawal egyenértékű mennyiségű vizet vagy alkoholt vagy hidroxi(met)akrilátot adjuk. A guanidinkarbonát bázikus katalitikus hatására már szobahőmérsékleten felszabadul a maleinsav, illetve a maleinsavfélészter. Habosíthatunk a szobahőmérsékleten végzett gélesítésnél szokásos gyorsító 50%-nyi vagy kevesebb mennyiséggel vagy gyorsító nélkül is. III. Abban az esetben, ha a poliészter savszáma 20 mg KOH/g felett van, a guanidinkarbonátot vizes oldat alakjában adhatjuk a poliésztergyanta-oldathoz. Keverés útján könnyen emulziót áthatunk elő. Ezután a polimerizációs katalizátort, illetve a gyorsítót, ezt követően pedig a maleinsavanhidridet adjuk az elegyhez. A habképződés közvetlenül ezután megindul. A találmány szerint előállított lángálló poliészterhabanyagok általában nagy mechanikai szilárdsággal rendelkeznek. így például fűrésszel vághatok vagy szeletelhetők. Ezek az anyagok mindenekelőtt fal- vagy padlólemezek, homlokzatburkolatok előállításánál, valamint hang- és hőszigetelésnél alkalmazhatók. A következő példák a találmány bemutatására szolgálnak, de a találmány nem korlátozódik csak a példákban ismertetettekre. Poliésztergyanta-ol dat-összetétel és ennek jellemző adatai Ismert módszerek segítségével a következő anyagokból állítunk elő poliésztergyantát: 200 súlyrész ftálsavanhidrid 170 súlyrész maleinsavanhidrid 118 súlyrész propilénglikol 204 súlyrész dipropiléngUkol. Ezt a gyantát 274 súlyrész sztirolban a szokásos inhibitorok alkalmazása mellett oldjuk. A kapott gyantaoldat szilárdanyagtartalma a sztirolban 70%, viszkozitása 550 másodperc (UN 53 211 szerint meghatározva) és savszáma 25 mg KOH/g. 5 10 15 2f. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
