172901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglapok hőkezelésére
5 172901 6 továbbítják a megtámasztott üveglapot a hevítési zónán keresztül Kívánatos az, hogy a hőmérsékleti és időzítési beállítások olyanok legyenek, hogy lehetővé váljon a megtámasztott üveg hevítése során annak relaxá- 5 ciója olyan,mértékben, hogy az üveglap kidudorodása ne haladja meg a 0,5 millimétert. Az üveglap hevítés során történő relaxációja kifejezhető a forró üveglapra vonatkozóan alábbiakban definiált deformációs index segítségével. Ebből 10 a szempontból a találmány módszert nyújt üveglapok hevítésére vonatkozóan, amely a következőkből áll: beállításra kerül a hevítési zóna hőmérsékleti állapota, valamint az üveglap a hevítési zónában való tartózkodási ideje annak megfelelően, 15 hogy mi az üveglap előre meghatározott hőmérséklete, miközben az üveglap olyan mértékben enged ki, hogy az alábbi kifejezés alapján számított deformációs index értéke kisebb, mint az a kritikus érték, amelyet az üveglap egy a maximális 20 elfogadható mértéknél kisebb kidudorodása határoz meg: v (t) 25 ahol: t a hevítés ideje másodpercekben kifejezve, és T) (t) az üveg viszkozitása poise-okban mérve t-idővel a hevítés megkezdése után. Kívánatos módon a módszer foganatosítása so- 30 rán az üveglap relaxációja olyan mértékű, hogy a deformációs index értéke kisebb, mint az a kritikus érték, amelyet a lapon levő 0,5 milliméternél kisebb kidudorodás határoz meg. Abban az esetben, ha olyan nátriumkarbonát- 35 -kalciumdioxid-szilíciumdioxid összetételű lapot hevítünk, amelynek vastagsága 2,2-15 milliméter, és amelynek magassága legfeljebb 0,76 méter, az üveglap nagyjából függőleges helyzetű átmeneti támasztéka a függőlegeshez viszonyítva 5 fokos szögben 40 van megdöntve, a lap alsó széle körülbelül 2 milliméterrel van eltávolítva az átmeneti támasztéktól, és a hevítési zónában a hőmérsékleti viszonyok, valamint a lapnak a hevítési zónában való tartózkodási ideje úgy van beállítva, hogy az üveg- 45 lap előírt hőmérséklete az 580—680 C -os tartományba essen, miközben az üveglap relaxációja oly mértékű, hogy a forró üveglap deformációs indexe egy kritikus értéknél kisebb legyen, amely 2,2—15 milliméter vastagságú üveglap esetén 3,8 xlO-9 és 50 180 xlO'9 közé esik, ahol a deformációs index kritikus értékét a forró üveglapban levő 0,5 milliméternél kisebb kidudorodás határozza meg. Főképpen abban az esetben, ha olyan üveglapot hevítünk, amelynek a vastagsága 2,2-4 mm, a hő- 55 mérsékleti viszonyok és a tartózkodási idő úgy vannak beállítva, hogy az üveglap egy 580-665 C° közötti előirt hőmérsékleti értéket vegyen fel, miközben az üveglap relaxációja oly mértékű legyen, hogy a deformációs index egy kritikus értéknél 60 kisebb legyen, amely 2,2-4 mm vastagságú üveglap esetén 3,8 x 10"9 és 12,7 x 10-9 közé esik, ahol a deformációs index kritikus értékét a forró üveglapban levő 0,5mm-nél kisebb kidudorodás határozza meg. 65 Olyan nátriumkarbonát-kalciumoxid-szilíciumdioxid összetételű üveglap esetén, amelynek vastagsága 6 mm és 15 mm közé esik, és amelynek magassága legfeljebb 0,61 méter, a módszer a következőkből áll: az üveglap továbbításra kerül, miközben egy általában álló helyzetű átmeneti támaszték tartja meg, amely a függőlegessel 10 fokos szöget zár be, a lap alsó széle körülbelül 2 mm-re van elállítva az átmeneti támasztéktól, és a hevítési zónában a hőmérsékleti viszonyok beállítása, valamint az üveglapnak a hevítési zónában való tartózkodási ideje úgy van beállítva, hogy az üveglap a körülbelül 700 C° előírt hőmérsékletet vegye fel, miközben az üveglap relaxációja oly mértékű, hogy a forró üveglap deformációs indexe egy kritikus értéknél kisebb legyen, amely 6—15 mm vastagságú üveglap esetén 89,3 xlO"9 és 544 xlO-9 értékhatárok között van, ahol a deformációs index kritikus értékét a forró üveglapban levő 0,5 mm-nél kisebb dudorodás határozza meg. Még pontosabban, egy olyan nátriumkarbonát-kalciumoxid-szilíciumdioxid összetételű üveglap esetén, amelyet egy nagyjából függőleges helyzetű átmeneti támaszték tart meg, amely a függőlegessel 5 fokos szöget zár be, a deformációs index maximálisan megengedhető értéke összefüggésben áll az üveglap vastagságával és magasságával. Úgy találtuk, hogy egy 2,2 mm vastagságú és legfeljebb 0,76 méter magas üveglap esetén az üveglap megengedhető relaxációja olyan mértékű, hogy a deformációs index értéke kisebb mint 3,8 xlO-9. Egy 3 mm vastag és 0,76 méter magas hasonló üveglap esetén, amely hasonló támasztékkal rendelkezik, az üveglap deformációs indexe kisebb mint 7,2 x 10~9. Egy 4 mm vastag és 0,76 méter magas üveglap relaxációja oly mértékű lehet, hogy a forró üveglap deformációs indexe kisebb mint 12,7 xlO'9. Úgy találtuk, hogy előnyös az, ha a megtámasztott üveglapot gyorsan továbbítjuk a hevítési zónába, és amikor az üveglap hátsó éle belépett ebbe a zónába, ezen zónán keresztül egy lassúbb sebességgel továbbítjuk a lapot, majd felgyorsítva visszük ki a lapot a zónából azon időtartam befejeztével, amely alatt az üveglap az előírt hőmérsékletre hevült fel. Ily módon az üveglap nem sokkal azután, hogy elérte a kívánt hőmérsékletet, eltávolításra kerül a hevítő környezetből, és így nem tartózkodik a hevítési környezetben annyi ideig, amely az üveglap nemkívánatos relaxációját okozhatná a támaszték felé, ami az üveglap oly mértékű deformációját okozhatná, ami túl lenne a maximálisan elfogadható deformáción. A találmány alkalmazható üveglapnak a megszilárdulási hőmérsékletre történő hevítésére, és ebből a szempontból a következőkben áll: a nátriumkarbonát-kalciumoxid-szilíciumdioxid összetételű üveglapnak a hevítési zónában 580—680C°-ra történő hevítése, és a forró üveglapnak a hevítési zónából egy edzési zónába történő továbbítása, ahol a fonó üveglap edzése történik az üveg megszilárdítása céljából. Az üveglap keményítése úgy történhet, hogy hideg gázt irányítunk az üveg felületére. 3