172887. lajstromszámú szabadalom • Húzótest üreges testeken peremek előállítására
3 172887 4 mértékben lecsökken, hogy az alakítandó anyag lényegesen hosszabb ideig tartja az alakításhoz szükséges kedvező hőmérsékletet, mint az eddig szokásos húzótestek alkalmazásával lehetséges volt. A találmány szerinti húzótest alkalmazásával elhagyható az egyébként nagyon időigényes utánhevítés, és az anyagszerkezet nem károsodik. A peremek kihúzása egyetlen műveletben elvégezhető, és ezáltal a húzási műveletet többé nem kell megszakítani. Mivel a húzótest csak nagyon kis hőmennyiséget vezet el, az eljáráshoz kevesebb energia felhasználására van szükség. Kis hővezető képességgel rendelkező felületi réteget előnyösen a belső testre illeszkedő tűzálló, rossz hővezető képességű vékony lemezből készített burkolatként hozhatunk létre, amely a belső testtől szigeteléssel van elválasztva. Mivel a burkolat csak egy viszonylag vékony anyagból készül, annak hőelvezetése minimális értékű lesz. A burkolat hőszigetelt ráhelyezése a belsőtestre különböző módon valósítható meg. Például előnyösnek bizonyult a belső test külső felületére támasztó elemeket elhelyezni. Nagyszámú ilyen támasztótest alkalmazása esetén is a feltámaszkodó teljes felület nagysága a burkolat felületéhez képest viszonylag csekély, így a hőelvezetés a burkolatról a belső test felé csak nagyon kis keresztmetszeten keresztül jön létre. Támasztótestként például körkeresztmetszetű huzalok alkalmazhatók. Ezek a belső test teljes kerületén szétoszthatók a kúpos rész mentén, amelyeket egy kosárrá lehet összefogni. Ily módon a húzótest egy három-részes szerkezet lesz, amely lehetővé teszi, hogy valamely rész meghibásodásakor a meghibásodott részt kicseréljük. Külön támasztótestek alkalmazása helyett a burkolat teljes felületéhez képest csökkentett felfekvő felületet valósíthatunk meg oly módon, hogy a belső testen hornyokat alakítunk ki. A hornyok szintén a kúpos felület alkotói irányába eshetnek, vagy a kerület irányában vannak kialakítva. Mindkét irányú hornyok együttes alkalmazásával egy négyszöghálós mintázatot kapunk. A külső burkolatnak a belső testtől való hőszigetelt feltámasztására további lehetőség abban van, hogy a burkolat és a belső test közé egy rossz hővezetőjű töltőanyagot helyezünk. Erre a célra elsősorban ásványi töltőanyagok, valamint ásványi- és szerves anyagok kombinációja jöhet számításba. A találmány szerinti húzótest egy lehetséges további kialakításánál a belső test felületi rétege egy, a belső testre felvitt keramikus réteg lehet. Az ilyen réteg hőkapacitása és egyben hőelvezetése is minimális értékű. A bevezetőben ismertetett találmány szerinti kialakításokkal elérhető, hogy a húzótest csak jelentéktelen hőmennyiséget tud felvenni, és ily módon nagy megmunkálási sebesség érhető el. Ennek következtében — ha a találmány szerinti kialakítás a szokásos kúpos alaktól eltér, a húzótestnek az alakítandó anyaggal először érintkező része a kiperemezendő üreges test nyílásának alakjához illeszkedik, és az utoljára áthaladó része pedig a perem keresztmetszetének megfelelő alakú. Ennek következtében a húzótest egyik vége elliptikus, a másik vége pedig a perem keresztmetszetének megfelelően kör-alakú. így a húzótest már a húzási művelet kezdetén a megmunkálandó anyaggal nem pontszerűen, hanem vonal mentén érintkezik, és ily módon az alakítandó anyag egyenletesebben van igénybevéve. A húzóerőnek különösen kedvező időbeni változása oly módon érhető el, hogy a húzó test palástfelülete az előbbiekben ismertetett kialakításnak megfelelően traktrix alakú. A húzótest ezáltal kifelé olyan módon ívelt, hogy a hajlítás, illetve húzás folyamata közben a hajlítás karja gyakorlatilag állandó marad. A találmány szerinti eljárást és berendezést részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni berendezés-kivitelekkel kapcsolatban ismertetjük, ahol az 1. ábra egy nyílással kiképzett üreges test, és a peremezési folyamat megkezdéséhez használható gázégők perspektivikus vázlata, a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett üreges testet a peremezési folyamat befejezése után mutatja az alkalmazott húzótesttel együtt, amely húzótest az ábrán bontottan és perspektivikusan van feltüntetve, a 3. ábra a húzótest belső testének egy további példaképpeni kiviteli alakját perspektivikusan szemlélteti, a 4. ábra a húzótest egy további példaképpeni kiviteli alakjának metszete illetve nézete, amelynél a belső test és burkolat között hőszigetelő közbenső réteg, töltőanyag van, az 5. ábra a húzótest további példaképpeni kiviteli alakjának metszete, illetve nézete, amelynél a burkolatot kerámia anyagból képezzük ki, a 6. ábra olyan példaképpeni húzótest kiviteli alakjának felülnézeti vázlata, amelynek alakja a húzási folyamat közben fellépő erőknek figyelembevételével van kiképezve, és a 7. ábra a 6. ábrán látható húzótest oldalnézete. Az 1. ábrán látható 1 üreges test lényegében hengeres alakú és végein 2 karimák vannak, amelyek további, hasonló vagy más alakú tartályokkal való összeerősítés céljára szolgálnak. Az 1 üreges test például lehet egy fémmel burkolt nagyfeszültségű kapcsolóberendezésnek vagy egy nagyfeszültségű csővezetéknek egy szakasza, amely üzem közben valamilyen nyomás alatt álló szigeteld gázzal van töltve. Az 1 tartályban 3 nyílás van, amely kiinduló állapotban ellipszis alakú, amely ellipszis méretei az 1 üreges test görbületi sugarától és a kialakítani kívánt peremtől függnek. Az 1. ábrán a 3 nyílás nem kiinduló állapotban, hanem már részben alakított állapotban van feltüntetve. A 3 nyílás kerületénél két, a nyílás fél kerületét körülfogó 4 gázégő van elhelyezve, melyeknek 5 bevezető csövei a gázkeveréket vezetik be a gázégőkbe, és egyidejűleg lehetővé teszik a 4 gázégők egyenes vonal menti eltolását, vezetését is. A 4 gázégők fúvókákkal vannak ellátva, amelyek az alakítani kívánt anyagnak a peremezési folyamat megkezdése előtti, kellő mértékű felmelegítése céljából a 3 nyílás széle felé vannak irányítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
