172883. lajstromszámú szabadalom • Szelektív herbicid kompoziciók és eljárás a hatóanyag előállítására

3 172883 4 A Gl) általános képletű vegyületeket a talál­mány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (III) általános képletű savat — ahol R, és n jelen­tése a fenti — valamely Y—OH általános képletű alkohollal reagáltatunk — ahol Y jelentése a fenti. A reakciót megfelelő észterképző katalizátor, pél­dául szervetlen sav, így kénsav vagy szerves sav, így p-toluolszulfonsav jelenlétében hajthatjuk végre. A (III) általános képletű kiindulási anyagokat ismert módszerekkel állíthatjuk, elő, eljárhatunk például úgy, hogy a megfelelő aminosav-észtereket ben­­zoilezzük, majd az igy kapott terméket hidrolí­zisnek vetjük alá. A gabonafélék között élősködő vadzab szelektív irtására igen előnyösen alkalmazhatjuk a következő vegyületeket: N-benzoil-N-(3,4-diklór-fenil)-2-amino­­-propionsav-2-klór-etilészter, N-benzoil-N-(4-fluor-fenil)-2-amino­­-propionsav-2-klór-etilészter, és N-benzoil-N-(3-klór-4-fluor-fenil)-2-amino­­-propionsav-2-klór-etilészter. A (II) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon alakíthatjuk herbicid kompozíciókká. E kompozíciók a 0,5-90 súly% mennyiségben al­kalmazott (II) általános képletű hatóanyagokon kí­vül hordozóanyagokat és/vagy felületaktív anya­gokat tartalmaznak A herbicid kompozíciók mezőgazdasági használata esetén a kezelendő te­rületre a szelektív herbicid hatás kifejtéséhez szük­séges mennyiségű herbicid kompozíciót juttatunk. A „szelektív herbicid hatás kifejtéséhez szük­séges mennyiség” megjelölésen olyan hatóanyag-, illetve kompozíció-mennyiséget értünk, amely jelen­tős mértékben visszaszorítja a vadzab növekedését, ugyanakkor azonban a gabonaféléket nem károsítja észrevehető mértékben. A (II) általános képletű vegyületek szelektivitásának vizsgálatát és a vizs­gálat eredményeit a 16. példában részletesen ismer­tetjük. A „hordozóanyag” megjelölésen olyan szilárd vagy folyékony, szervetlen vagy szerves, termé­szetes eredetű vagy szintetikus anyagokat értünk, amelyek a hatóanyaghoz keverve vagy a hatóanyag­gal összedolgozva megkönnyítik a hatóanyag fel­vitelét a növényekre, magvakra, talajra vagy egyéb kezelendő területekre, illetve megkönnyítik a ható­anyag tárolását szállítását vagy kezelését. Felületaktív anyagként nem-ionos vagy ionos emulgeálószereket, diszpergálószereket vagy nedve­sítőszereket egyaránt alkalmazhatunk. A találmány szerinti herbicid kompozíciók elő­állításához a kártevőirtó készítmények előállításá­ban szokásosan alkalmazott valamennyi hordozó­­anyagot, illetve felületaktív anyagot felhasznál­hatjuk. A felhasználható hordozóanyagokat, illetve felületaktív anyagokat többek között az 1 289 283 és 1 164 160 sz. brit szabadalmi leírás részletesen ismerteti. A (II) általános képletű vegyületeket tartalmazó kompozíciókat nedvesíthető porok, porkészít­mények, granulátumok, oldatok, emulgeálható kon­­centrátumok, emulziók, szuszpenziós koncentrá­­tumok és aeroszolok formájában hozhatjuk forga­lomba. A nedvesíthető porkészítmények általában 25, 50 vagy 75 súly% hatóanyagot, valamint a szilárd hordozóanyag mellett általában 3-10súly% diszpergálószert, és adott esetben 0-10 súly% egyéb adalékanyagot, például stabilizálószert és/vagy sú'rítőszert vagy a hatóanyag behatolását elősegítő anyagot tartalmaznak. A porkészítmé­nyeket általában a nedvesíthető porkészítménye­kéhez hasonló összetételű, azonban diszpergálószert nem tartalmazó koncentrátumok formájában hoz­zuk forgalomba. Ezeket a készítményeket felhasz­nálás előtt további szilárd hordozóanyaggal álta­lában 0,5—10súly% hatóanyagtartalomig hígít­juk. A granulátumok szemcsemérete általában 1,676-0,152 mm lehet, a granulátumokat agglo­merációs vagy impregnálási módszerekkel állíthatjuk elő. A granulátumok általában 0,5—25 súly% ható­anyagot és 0-10súly% adalékanyagot, például sta­bilizálószert, a hatóanyag felszabadulását késleltető anyagot és/vagy kötőanyagot tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátumok az oldószer és az adott esetben jelenlevő segédoldószer mellett álta­lában 10-50 vegyes% hatóanyagot, 2—20 vegyes% emulgeálószert és 0,20 vegyes% adalékanyagot, pél­dául stabilizálószert, a hatóanyag behatolását elő­segítő anyagot és/vagy korróziógátló anyagot tar­talmaznak. A szuszpenziós koncentrátumok előállításánál ügyelnünk kell arra, hogy stabil, nem ülepedő, önthető terméket kapjunk. A szuszpenziós kon­centrátumok rendszerint 10-75 súly% hatóanyagot, 0,5-15 súly% diszpergálószert, 0,1-10 súly% szusz­­pendálószert (például védőkolloidokat és tixotróp anyagokat), 0-10súly% adalékanyagot (például habzásgátlót, korróziógátlót, stabilizálószert, a ható­anyag behatolását elősegítő anyagot és/vagy sűrítő­szert), valamint hordozóanyagként vizet vagy a hatóanyagot lényegében nem oldó szerves folyadé­kot tartalmaznak. Az ülepedés megakadályozására, illetve vizes kompozíciók esetén fagyásgátló adalék­anyagként a szuszpenziós koncentrátumokhoz szilárd szerves anyagokat vagy szervetlen sókat is adhatunk. A találmány oltalmi köre a vizes diszperziókra és emulziókra, például a nedvesíthető porkészít­mények vagy a koncentrátumok vizes hígításakor kapott elegyekre is kiterjed. Az emulziók víz-az­­-olajban vagy olaj-a-vízben típusúak lehetnek, és egyes esetekben sűrű, krémszerű elegyet képezhet­nek. A találmány szerinti kompozíciók a (II) általá­nos képletű hatóanyagokon kívül adott esetben egyéb hatóanyagokat, például egyéb pesztidd, első­sorban inszektidd, akaridd, herbicid vagy fungidd hatású anyagokat is tartalmazhatnak. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents