172876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, ásványi rostokból különösen üvegrostokból préselt termékek gyártásánál keletkező szennyező anyagok kiküszöbölésére
21 172876 22 szert és ragasztószer alkotórészeket tartalmaznak. Mindezeket a hulladékokat jelenleg felhalmozzák és elhagyott kőbányákban tárolják. Az ilyen gyakorlat azonban éppen szennyező volta miatt egyre kevésbé folytatható. , A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a szennyező elemeket tartalmazó hulladékok átalakítását. Az eljárás maga abban van, hogy a hulladékokat előzetes előkészítés után olyan termikus kezelésnek vetjük alá, amelynek során a szennyező anyagokat égetéssel nem szennyező vegyületekké alakítjuk át, amilyenek például a C02 és a H20. A 6. ábrán ilyen eljárás foganatosítására alkalmas berendezési részlet vázlatát tüntettük föl. A víz termikus kezeléséből és szűréséből származó 56 hulladékokat 57 szállítószalag 88 keverőgépbe szállítja, ahol a hulladékok 87 préstermékek gyártásából származó hulladékokkal keverednek. A 88 keverőgép kiömlésénél a keverék 89 szállítószalagon át 90 hamvasztó berendezésbe jut. A 90 hamvasztó berendezés 91 égőjéből származó hő a hulladékokat 1000 C° fölötti hőfokra hevíti. Ezen a hőmérsékleten a ragasztószer és a ragasztószer alkotórészei nem szennyező vegyületekké alakulnak át, amilyenek például a H20 és a C02, majd a 91 égő égési gázaival 93 kéményen át a környezeti térbe távoznak. A rostokat alkotó és hőhatásra meglágyult anyag a 90 hamvasztó berendezés alján gyülemlik össze, ahonnan 92 lefolyónyíláson át viszkózus szál alakjában vízzel töltött 94 kádba távozik és itt lehűl. A lehűlt anyag ekkor granulált alakban ismét rostokká alakítható át. A 7. ábrán a hulladékok kezelésére alkalmas berendezés más példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. A 88 keverőgépből távozó 56 és 87a hulladékok keverékét a 89 szállítószalag 95 kemencén végighaladó 94a szalagra helyezi. A 95 kemence 96 sugárzó égők vagy ellenállás fűtőtestek útján a hulladékokat 600—700 C° nagyságrendű hőmérsékletre hevíti. Ezen a hőmérsékleten a hulladékokban levő ragasztószer és ragasztószer alkotórészek nem szennyező vegyületekké alakulnak át, amilyenek a C02 és a H20 és amelyek 97 kéményen át távoznak. A rostok, amelyek a hulladékok tömegének nagyobb részét teszik ki, a hő hatására újból meglágyulnak, átcsoportosulnak és zsugorítás útján 98 lemezekké állnak össze, amelyeknek térfogata lényegesen kisebb a hulladékok kezdeti térfogatánál. A lemezeket azután újból rostképző láncba vezethetjük. A találmány szerinti eljárás további fontos jellemzője, hogy lehetővé teszi a találmány szerinti berendezésekből származó zajok csökkentését. A találmány szerinti berendezésekben a legfőbb zajforrás a rostképző egységben, nevezetesen a rostképző egységből nagy sebességgel távozó közegsugarakban van. A rostképző egység környezetében, tehát ott, ahol a gépkezelők tartózkodnak, a zajszint általában meghaladja a 100 decibelt. Nyitott berendezésekben a zajforrást övező zóna alakja például az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alakhoz hasonló berendezésekben zajforrásnak a környezeti tértől történő hatásos elszigetelését nem teszi lehetővé, minthogy a beáramló levegő áthaladásához tekintélyes méretű szabad térről kell gondoskodnunk. A találmány szerinti berendezésnek a 3. és 4. ábrán látható példakénti kiviteli alakjánál viszont a rostokból és gázból álló 12 áramlatot a 22 kamrába bebocsátó 33 nyílást lezáró 32 fal, valamint a 22 kamra többi falának alakját úgy választjuk meg, hogy lehetővé teszi a 22 kamrán belül akusztikus hangelnyelő 99 lemezek és a 22 kamra külső oldalán hangszigetelő 100 lemezek elhelyezését. Ezeknek a lemezeknek a 11 rostképző egységet övező zónában történő elhelyezésével a zajszintet 20—30 decibelre csökkentjük, amivel a gépkezelő személyzet munkakörülményeit lényegesen megjavítjuk. További zajforrást jelent a párákat szállító 19 ventillátor. Ennek hangteljesítménye a csatlakoztató járatokon át eljut a kéményig, minthogy pedig a kémény a berendezés épületén kívül van, a hangteljesítmény a környezetben sugárzódik szét. Minthogy az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 35 kéményen át jelentős térfogatokat kell eltávolítani, az adagban beálló veszteségek korlátozása végett is nagy keresztmetszetű kéményeket kell alkalmazni, amelyek közvetlenül a 19 ventillátor kiömléséhez vannak csatlakoztatva. így tehát a hangteljesítményt a ventillátor szinte teljes egészében szétsugározza. A találmány szerinti berendezés 3. és 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjánál az evakuált párák kis térfogata lehetővé teszi, hogy a kiömlés a 19 ventillátortól távol essék. A kiömlés az áramlásba visszavezető 34 járat olyan helyén van elrendezve, amelyet a 19 ventillátortól legalább egy könyök és egy olyan hosszúságú járat választ el, amely elegendő ahhoz, hogy a 34 járat a 19 ventillátor által kibocsátott hangteljesítménynek legalább egy részét elnyelje. A 35 járatot övező zónában a zajszint legalább 10 decibellel csökken, vagy ennél jobban. A találmány szerinti berendezés 8. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjánál a következő részek különböztethetők meg:- 101 rostképző egység, amelyben a megömlesztett 102 anyag nagy sebességgel forgó kamrába jut, amely kerülete mentén nyílásokkal van ellátva. Az anyag a centrifugális erő hatása alatt ezeken a nyílásokon át távozik. A keletkező szálakat azután koncentrikus gyűrű alakú forró és nagysebességű gázsugár hatásának tesszük ki, amelyet általában lefelé irányítunk és amely az anyagot finom rostokká húzza. — 14 rostelosztó egység, amely vibrációs elosztó szórófejből áll és amelyen a rostképző egységből távozó rostokból és gázból álló 12 áramlat átáramlik.- Hűtőegység, amely 50 porlasztókból áll. Utóbbiak a 12 áramlatra hűtővizet fecskendeznek. Ez az egység a 14 elosztó egység és a 13 ragasztó egység közé van iktatva. — Bundaformáló 15 fogadó egység, amely az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén például perforált szalag. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
