172876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, ásványi rostokból különösen üvegrostokból préselt termékek gyártásánál keletkező szennyező anyagok kiküszöbölésére
3 172876 4 egységnek nevezett részére is, amely közvetlenül a rostokat előállító egység után van iktatva és amelyben lényegében a következő műveletek mennek végbe: — A rostok átvezetése a rostgyártó egységből a bundaképző egységbe, — a rostok összeragasztása általában szennyező anyagokat tartalmazó ragasztószerrel, — a bunda kialakítása az általában perforált szalagból álló fogadó egységben, — a rostok és a nyújtó vagy vezető áramló közegek hűtése, általában ezekkel együtt beáramoltatott levegővel, — a rostok elválasztása az áramló közegektől (a beáramoltató nyújtó vagy vezető közegektől) az áramló közegeknek a kialakuló bundán történő keresztüláramoltatásával, — a rostokból készült bundával vissza nem tartott elemeknek a berendezésből való evakuálása. A fogadó egységben nagymennyiségű gáz alakú közeg és víz jut a ragasztószerrel érintkezésbe, amely a szennyező anyagokat tartalmazza. Ennek következtében megfertőzi dnek, ami mindenütt bekövetkezik, ahol préselt rostból ragasztószer fölhasználásával, bundákat vagy lemezeket állítanak elő. Ezt a továbbiakban részletesebben ismertetjük. a) A gáz alakban távozó közegek szennyeződése a következőképpen megy végbe: A ragasztószert a rostokból és áramló közegekből álló áramlatba vezetjük, amely finom cseppekből álló felhő alakjában a rostgyártó egységből érkezik. A ragasztószer egy részét a rostok visszatartják, másik része a berendezés falain rakódik le, végül a ragasztószer többi része finom cseppek és pára alakjában a párákban található meg. Az áramló közegek tehát kétféleképpen szennyeződnek: egyrészt a ragasztószerből keletkező hólyagok útján és másrészt a ragasztószerből képződő gőzök révén. Valójában az a helyzet, hogy a ragasztószer porlasztására és befecskendezésére használt berendezések a ragasztószert olyan részecskék vagy cseppek alakjában szállítják, amelyeknek igen különféle átmérőik vannak. A finomabb cseppeket a rostok nem tartják vissza, úgyhogy ezeket a bunda kialakulása közben a bundán keresztüláramló közegek magukkal ragadják, amelyekben a cseppek szuszpendált alakban lebegnek. Azok a ragasztószer cseppek viszont, amelyek ragasztáskor a rostokon lerakódnak, ki vannak téve a bundán ennek kialakulása közben keresztül áramló közegek kinetikai hatásának. Ennek következtében jelentős mennyiségű csepp leszakad a rostokról, átvándorol a bundán és az evakuált közegekben szuszpendálva jelenik meg újra. Annak biztosítása végett, hogy a ragasztószer a bundában egyenletesen oszoljék meg, a ragasztószert a rostokból és áramló közegekből álló áramlatba olyan zónában kell befecskendezni, amely a rostgyártó egység közelébe esik, ahol ez az áramlat meglehetősen határozott geometriai alakot vesz föl, ahol azonban hőmérséklete elég nagy lehet ahhoz, hogy a ragasztószer egy része, vagy legalább is leginkább párolgó elemei elgőzölögjenek. Ezek a szennyező párák az áramló közegekbe keverednek és fertőzést okoznak. A leírás további részében a „pára” kifejezésen a rostokból kialakuló bundán keresztüláramló és a fogadó egységből evakuált gáz alakú közegeket, vagyis a nyújtáshoz és vezetéshez alkalmazott közegek összességét és az ezekkel beáramoltatott közegeket, továbbá az áramló közegekben szuszpendált cseppek vagy gőz alakjában jelenlevő szennyező elemeket értjük. b) Azok a folyamatok, amelyekben a víz résztvesz, elkerülhetetlenné teszik jelentős szennyeződés föllépését. A víz a következő feladatokat látja el:- Hígítja és szállítja a ragasztószert, amikor az utóbbit folyékony alakban alkalmazzuk,- mossa a párákat, amikor is ez a művelet a következő fázisokból áll:- a párákban cseppek vagy gőz alakjában jelenlevő szennyező anyagok lehetőleg nagy részét a vízcseppek visszatartják és így a párák szennyező tartalma a mosóvízbe jut,- a fogadó egység falai között visszatartja és magával viszi a párákban szuszpendált rostokat,- a fogadó egység (perforált szalag, páravezető járatok ...) különböző részeit mossa és ezzel eltávolítja az ott lerakódó ragasztószert és rostokat. E műveletek során a mosóvíz fölveszi a ragasztószer oldható, oldhatatlan vagy gőz alakjában megjelenő alkotórészeit, amikor is a szennyező elemek koncentrációja nagyon megnövekedhetik. A párák és a víz fentiekben vázolt fertőzési folyamatának leírása a gyártáshoz alkalmazott berendezéseken végzett mérések és megfigyelések értelmezésén alapul. Ez a leírás tájékoztatásul szolgál. Nyilvánvalóan más magyarázatok is adhatók lennének, anélkül hogy ez a találmány szerinti eljárást érintené. Rostos présanyagból készült termékek gyártásához alkalmazott berendezésekben, bármilyenek is a rostosításhoz alkalmazott eljárások, a kiáramló közegek fentiekben leírt szennyeződési folyamata az ilyen közegek jelentős mennyiségét érinti. Nevezetesen az olyan berendezéseknél, amelyek hívással dolgozó nyújtó egységekkel vannak fölszerelve és amelyek a nyújtandó anyagot nagyenergiájú sugarak hatásával alakítják rostokká, a környezeti térbe evakuált párák mennyisége a legismertebb eljárások esetén az alábbiakban fölsorolt nagyságrendeknek felel meg:- 100 Nm3 az amerikai 2 133 236 számú szabadalmi leírásban (Slayter) ismertetett eljárással gyártott rostok kilogrammjaként,- 300 Nm3 a 2 489 243 számú amerikai szabadalmi leírás (Stalego) szerinti és szakmai körökben AEROCOR elnevezésű eljárással gyártott rostok kilogrammjaként,- 70 Nm3 az 1 124 489 számú francia szabadalmi leírás (Levecque) szerinti és a szakmai körökben SUPERTEL néven ismeretes eljárással 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
