172871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisérleti állatok, fájdalomérző reakciójának mérésére
13 172871 14 fogó minden tizedik impulzust megszámol, amelyet az 1230—2 osztó bemenetéhez vezettünk. Ez magyarázza, hogy a mancsnak az aljjal, tehát az 1250 érintkezés-érzékelő egységgel való teljes érintkezési időtartamát meghatározó rögzített időértéke 5 a tényleges időnél legfeljebb 0,9 másodperccel lehet rövidebb. Ez a legnagyobb lehetséges hiba elhanyagolható a teljes mérési időhöz képest. Az idő rögzítéshez alkalmazott 1240 rögzítő áramkör lehetővé teszi azon együttes idő meghatározását, 10 amelynek során a vezetővé tett mancs az 1250 érintkezés-érzékelő egységgel érintkezik. Az áramkör kapcsoló üzemmódú 1244 tranzisztorból áll, amelynek kollektora az 1246 számláló jelfogóhoz csatlakozik. Az 1244 tranzisztor bázisához olyan IS szűrő RC áramkör csatlakozik, amelyet 1243 ellenállás és 1242 kondenzátor képez. A szűrőkor időállandója 0,1 másodperc, amely korlátozza az 1246 számláló jelfogó túlmelegedését. Az időrögzítés időtartamát a 2000 időzítő egység kapcsoló 20 áramköre korlátozza, amely megszakítja az 1244 tranzisztor 1247 tápvezetékét. A másik 1220 rögzítő áramkörnek, amely az 5. ábrán vázolt 1100 komparátor kimenetéhez csatlakozik, az a feladata, hogy rögzítse az állat veze- 25 tővé tett talpfelülete és a találmány szerinti berendezés 1250 érintkezés-érzékelő egysége között előírt időtartamon belül létesített érintkezések megszakításának számát. Az 1220 rögzítő áramkör 1227 számláló jelfogója megadja az érintkezés meg- 30 szakadásának ezen összértékét. Az 1220 rögzítő áramkör által meghatározott megszakítási számérték értékes kiegészítő információt szolgáltat a mancs-alj érintkezési időn felül. Az érintkezések megszakadására vonatkozó összesített számérték önmagában 35 nem utal még az állat jellegzetes fájdalomérző reakciójára, mert a mancs-alj érintkezés megszakítását az állatnak a mérőketrecben végzett normál mozgása is előidézheti. Ezzel szemben a mancs-alj érintkezés megszakadásainak összegzett számértéke 40 az érintkezési összidővel összekapcsolva előnyösen felhasználható. 2. példa 45 mancs felemelések összértéke 90 lesz, tehát az érintkezés minden percére öt megszakítás esik. Egy további patkány esetében, amelybe alacsonyabb dózisú 5 mg/kg morfiumot fecskendeztünk, a mancs ugyanolyan mértékű fájdalomkeltő ingerlése azt eredményezte, hogy a mancs-alj érintkezési idő 20 percből 10 percre csökkent, és a megszakítások száma 200 volt, azaz az érintkezés minden percére 20 megszakítás esett. A példából nyilvánvaló, hogy a patkány mancsának fájdalomkeltő ingerlése tízszeresen megnövelte a mancs-alj érintkezés egy percére vonatkoztatott érintkezések megszakítási számát, és ezt a növekedést megfelelő dózisú fájdalomcsillapító adagolásával' részben vagy teljesen elnyomhatjuk. Az érintkezések megszakításának az összértékét rögzítő 1220 rögzítő áramkör kapcsoló üzemű 1225 tranzisztort tartalmaz (5. ábra). Az 1250 érintkezés-érzékelő egység és a vezetővé tett mancs bármely nem kielégítő érintkezése egy sorozat rövid ideig tartó, nem szabályos alakú impulzust vált ki, amelyeket az 5. ábrán vázolt 1223 kondenzátorból és 1224 ellenállásból álló RC szűrő megszűr. Az 1220 rögzítő áramkör az 1. és 7. ábrákon vázolt 2000 időzítő egység által kijelölt idő intervallumon belül működik. Az 5. ábrán vázolt 1210 izzólámpás indikátor a találmány szerinti berendezésnek csupán egy kisegítő áramköre. Ezen kisegítő ellenőrző áramkör alkalmazásának célja csupán az, hogy vizuálisan megfigyelhetővé tegye, hogy a vezetővé tett mancs érintkezik-e az 1250 érintkezés-érzékelő egységgel. Az 1210 izzólámpás indikátor a találmány szerinti berendezés rögzítő áramköreinek kikapcsolt helyzetében is működik. Amikor az állat mancsa hozzáér az 1250 érintkezés-érzékelő egységhez, akkor az 1212 tranzisztor bekapcsolja a berendezés megfelelő csatornájához tartozó 1213 izzólámpát és ez kigyullad. A mancs felemelésekor az 1213 izzólámpa kapcsolódik. A találmány szerinti berendezésnek azok a segédáramkörei, amelyek a 3. ábrán vázolt többcsatornás kiviteli alakhoz tartoznak, 3000 mintavevő generátorból, a 2000 időzítő egységet kapcsoló áramkörből, az 1250 érintkezés-érzékelő egységnek az állati ürülékkel való szennyezettségét vizsgáló kisegítő 4000 ellenőrző áramkörből és 5000 táp-Egy patkány egyik mancsán vezetővé tett talpfelülettel a fájdalomkeltő inger alkalmazása előtt 20 percből 18 percen keresztül érintkezik az 1250 érintkezés-érzékelő egységgel. Ugyanezen idő alatt 50 az 1220 rögzítő áramkör 1227 számláló jelfogója azt mutatja, hogy a mancs-alj érintkezés 180-szor szakadt meg. Ez azt jelenti, hogy a mancs és az 1250 érintkezés-érzékelő egység érintkezésének minden percében az érintkezés átlagosan tízszer 55 szakadt meg. Amikor azonban ugyanezen mancs érintkezési ideje a fájdalomkeltő ingerlés eredményeként a 20 percből mindössze 1 percre csökkent, akkor az érintkezés megszakadásának összértéke 100 volt, azaz a tényleges érintkezési időre 60 vetítve ez percenként 100 mancs felemelést jelentett. Ha erős fájdalomcsillapítót fecskendezünk egy másik patkányba a fájdalomkeltő ingerlés előtt, például 10 mg/kg dózisú morfiumot, akkor az ingerlés utáni érintkezési idő 20 percből 18 perc és a 65 áramforrásból áll. A 6. ábrán vázolt 3000 mintavevő generátor az 1100 komparátor kimeneti feszültségéből mintát vesz. A 3000 mintavevő generátor azt a folyamatos időadatot, amely az állat mancsának az 1250 érintkezés-érzékelő egységgel való érintkezésére utal, diszkrét alakba transzformálja. A 6. ábrán vázolt módon a 3000 mintavevő generátor olyan áramkört tartalmaz, amely a hálózati frekvenciából l0Hz-es négyszögjelet állít elő. Az áramkör TTL típusú integrált 3007—1, 3007—2, 3007—3 és 3007—4 logikai áramköröket tartalmaz. A bemeneti hálózati frekvenciát a 3007-1 és 3007-2 logikai áramkörökből felépített egyszerű Schmitt flip-flophoz vezetjük, ahol az impulzusok mindkét élét korrigáljuk. A bemenetet 3005 dióda védi a negatív feszültség hatása ellen. Az ilyen módon előállított impulzust monostabil flip-fiophoz vezetjük, és a 3007—4 logikai áramkör kimenetéről a 7
