172870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő fa, főként városi díszfa értékének megállapítására
7 172870 8 3. táblázat folytatása Fák kora Korona köbtartalma 1000 cm3 Szorzószám 30 éves fa 24 840 108 40 éves fa 49 910 217 50 éves fa 90 850 395 60 éves fa 147 200 640 70 éves fa 205 800 894 Ha összevetjük az 1. táblázat értékeit a 2. és 3. táblázatban foglalt adatokkal jól látható, hogy lombkoronatérfogat-számítási módszer ha nem is azonos, de a levélszánüálásos módszerhez nagyon hasonló arányokat mutat. Komolyabb eltérés főként az idősebb fáknál található, mégpedig olyan értelemben, hogy a térfogatszámítás valamivel magasabb arányszámokat mutat az azonos életkor-kategóriákban, mint a pontosabb levélszámlálás, aminek az a magyarázata, hogy a köbméterszámítás a fakoronát tömör testnek tekinti, a fák ágai között viszont üres, ágtól és levéltől mentes hézagok, illetve terek vannak, és e terek annál nagyobbak, minél idősebb a fa. A fent részletezett köbméterszámítási módszer - azon túlmenően, hogy amint azt az igénypontsorozat is tükrözi, önmagában is alkalmas lehet a találmány szerint kitűzött feladat megoldására - egyrészt igazolja a levélszámításos módszer helyességét, másrészt alátámasztja a bevezetőben említett módszerek tarthatatlanságát. Ezt a 10 és 60 év közötti fák alábbi növekedési arányai bizonyítják: törzsátmérő vagy kerület alapján számítva 1 :5 törzskeresztmetszetben számolva 1 :20 lomb-köbméterben számolva 1 :60 másszóval ötven év alatt egy kerülete vagy átmérője ötszörösére, keresztmetszete húszszorosára, lombkoronája viszont hatvanszorosára növekszik, és - amint a bevezetőben részleteztük - a fa valamennyi lényeges és értékes környezetvédelmi tulajdonsága lombkoronájának a függvénye. Az eddig elmondottak alapján tehát az 1. táblázat értékpár, - illetve szorzószám - rendszeréből a legcélszerűbb kiindulni. A szorzószámsor alapegysége 1. Ezen a számon mindig egy adott városban (településen), vagy országban és az értékelés idején érvényes 3 éves szabványcsemete árát kell érteni. Ha ez az ár Budapesten, 1976-ban pl. 60.-Ft, akkor az 1. táblázat adatainak megfelelően a fák konkrét alapérték-adatai az alábbiak: A fa kora Szorzószám Alapérték 1974-ben Budapesten 3 éves szokvány csemete 1 60 Ft 10 éves fa 10 600 Ft 20 éves fa 40 2 400 Ft 30 éves fa 84 5 040 Ft 40 éves fa 160 9 600 Ft 50 éves fa 300 18 000 Ft 60 éves fa 500 30 000 Ft 70 éves fa 700 42 000 Ft Egyedi, különleges értékű fa 1 000 60 000 Ft Megjegyezzük, hogy a 3 éves szabvány-csemetefa árában nem szerepel a kiültetési költség, a szállítási költség és egyéb ráfordítások. Ezek a költségek a szorzószámokban torzulást okoznának, mert az idős fa értékét a valóságosnál többszörösére növelnék. Ha egy három éves szokvány csemetét elpusztítanak, akkor természetesen a kár összegéhez hozzá kell számítani a kiültetés költségeit is. A 4. táblázatban foglalt alapértékekből kiindulva a pontos árképzést módosító faktorok igénybevételével végezhetjük. Ezek között legfontosabbnak tekintjük a fa termőhelyétől függő tényezőt, amelynek szorzószámok formájában való figyelembevétele például az alábbi kategóriák szerint történhet: fákban szegény belvárosi részek 1,0—2,0 fákkal átlagosan ellátott területek 0,7-1,5 külterületeken 0,5-1,0 Korrekciós tényezőként vehető figyelembe a lombkorona mindenkori állapota is, például a következő szorzószámok alkalmazhatók: teljesen ép lombkorona 1,0 kíné csonkult, visszavágott lombkorona 0,7 nagyobb mértékben csonkult, esetleg beteg lombkorona 0,4 További korrekciós tényezőként fajta szerinti együtthatókkal számolhatunk, különösen ha nem a levélszámlálásos, hanem a térfogatszámításos módszerrel dolgozunk. A levélszámláláaók ugyanis azt mutatják, hogy a kisebb levelű, fákon csaknem arányosan több levél található. Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy egy törökmogyoró vagy ezüsthárs nem tekinthető azonos értékűnek egy akácfával vagy nyárfával, már csak az esztétikai hatásokban s 10 is 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
