172862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ojtott cellulóz-alapú kopolimerek abszorpcióképességének növelésére

15 172862 16 Az V. és a VI. táblázatból látható, hogy míg a nem-ionos polimercsoportok mennyisége az itt megadott tartományon belül van, a találmány sze­rinti ojtott kopolimer fizikai tulajdonságai, vagyis a mechanikai kezelés utáni szálhosszúság és csomótar- 5 talom azonos, mint a facellulózé. Ha azonban egy, ionos polimercsoportot is tartalmazó kopolimer rostban a nem-ionos polimercsoportok mennyisége csökken, akkor a csomótartalom rendkívüli mérték­ben megnő, miáltal a termék alkalmatlan aprítás 10 után kötésekben való felhasználására. A szálhosszú­ság vonatkozásában látható, hogy ha a nem-ionos polimerrész az itt megadott tartomány alá csökken, az átlagos szálhosszúság arra a pontra csökken, amikor az anyagot már tényleg pornak lehet tekin- 15 teni. Ilyen állapotban az anyag valóban nem hasz­nálható fel rostos facellulóz helyettesítésére. 7. példa 20 Keverővei, gázbuborékoltató csővel és adagoló­­tölcsérrel felszerelt háromnyakú lombikban elkészít­jük 5 g facellulóz diszperzióját 500 ml vízzel, majd a diszperzión 5 percen át száraz nitrogéngázt veze- 25 tünk keresztül. Miközben a nitrogéngáz átbuboré­­koltatását és a keverést változatlanul fenntartjuk, a lombikba az 1. példában ismertetett módon előállí­tott cérium(IV)-ammónium-nitrát iniciátor-oldatból 12.5 ml-t mérünk be néhány csepp Triton X-100 30 emulgátorral együtt. Ezután a diszperzióhoz 23 g akrilnitril és 2 g cseppfolyósított butadién keveré­két adjuk. A rendszert ezután légmentesen lezár­juk, majd négy órán át szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután a képződött kopolimerrostokat Büchner- 35 -tölcsérbe tesszük, majd vízzel és acetonnal alapo­san átmossuk. A mosott rostokat ezután felesleg­ben vett 1,5 normál nátrium-hidroxid-oldattal 30 percen át forraljuk visszafolyató hütő alkalmazása mellett, majd Vízzel mossuk és forró levegővel 40 kemencében 60C°-on megszárítjuk. A kapott kopolimer maximális abszorpciós kapacitása 13cm3/g és préseletlen állapotban folyadékvissza­tartó képessége 8,4 cm3/g. Ha 50sűly% kezeletlen facellulózzal összekeveijük, majd 0,4 g/cm3 sűrű- 45 ségű tamponná alakítjuk, az így kapott tampon abszorpciós kapacitása 5,2 cm3 lg. Mindezekben a mérésekben folyadékként 1%-os nátrium-klorid­­-oldatot használunk. 8. példa Keverővei, gázbuborékoltató csővel és adagoló- 55 tölcsérrel felszerelt háromnyakú lombikban 5 g gya­pot (a Johnson and Johnson amerikai egyesült államokbeli cég „Red Cross Brand” jelzésű ter­méke) 500 ml vízzel készült diszperzióján keverés közben 30 percen át nitrogéngázt buborékoltatunk 60 keresztül, majd a diszperzióhoz 1 liter 1 normál salétromsavra vonatkoztatva 1 mól cérium(IV)­­-ammónium-nitrátot tartalmazó iniciátor-oldatból 12.5 ml-t adunk. Egy perces keverés és nitrogén­­átbuborékoltatás után a kevert diszperzióhoz 12.5 ml akrilnitril és 12,5 ml etil-akrilát keverékét adjuk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán át állni hagyjuk. A kapott rostokat ezután az 1. példában ismertetett módon mossuk és hidro­lizáljuk, majd a fölös víz eltávolítására sajtoljuk és 100C°-os kemencében réteggé szárítjuk. A réteg szálfoszlányokká aprítható, amelyek rostos jellege és abszorpcióképessége kiváló. 9. példa összetételükben a III. táblázat 2-8, mintáinak és a IV. táblázat 2-7. mintáinak megfelelő ojtott cellulóz-alapú kopolimer rostokból 2 g-os préselt és préseletlen tamponokat készítünk. Továbbá az 1., 2. és 3. példákban ismertetett módszerek szerint előállított rostokat használva további tamponokat készítünk, amelyek megfelelnek az előbbiekben megadott mintáknak azzal a különbséggel, hogy ezeket a további mintákat nem hidrolizáljuk, így összetételük a III. és IV. táblázatban a 2—8. és 2—7. mintákra a „hidrolizálatlan termék” kifeje­zéssel jelölt oszlopban megadott értékeknek felel meg. Hasonló módon a 7. példában előállított kopolimerből is hidrolizált és hidrolizálatlan min­tákat készítünk. A hidrolizálatlan és hidrolizált minta tamponokat ezután égetési kísérletnek vetjük alá úgy, hogy minden egyes mintát megragadunk egy kémcsőfogóval és 10 másodpercre egy Bunsen­­-égő lángjának legforróbb részében tartunk. A min­tát ezután eltávolítjuk. Azokat a mintákat, ame­lyek eltávolításuk után lángolnak vagy izzanak, éghetőnek tekinthetjük, míg a többieket éghetetlen­nek. Ennek a vizsgálatnak az eredményei minden esetben azt mutatják, hogy a hidrolizálatlan szálak nagy mértékben éghetők, míg a hidrolizáltak nem. Szabadalmi igénypont: Eljárás cellulóz-alapú, akrilnitrillel és metil­­-metakriláttal vagy etii-akriláttal ojtott kopolimerek abszorpcióképességének növelésére, azzal jellemezve, hogy cérium(IV)-iont tartalmazó iniciátor jelenlé­tében egy súlyrész természetes vagy regenerált cel­lulózt 0,8-3,7 súlyrész akrilnitrillel és 0,4—3,6 súlyrész metil-metakriláttal ojtunk, majd a kapott kopolimert - amelynél az ojtott oldalláncok a kopolimer összsúlyának 10-90%-át teszik ki, és az oldalláncok közül a kopolimer összsúlyának 10—80%-át kitevő rész hidrolizálható és a hqpoli­mer összsúlyának 0,5-60%-át kitevő rész hidroli­­zálhatatlan - egy erős bázis l-50súly%-os olda­tával végzett forralás útján hidrolizáljuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 794064 - Zrínyi Nyomda 8

Next

/
Thumbnails
Contents