172862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ojtott cellulóz-alapú kopolimerek abszorpcióképességének növelésére
11 172862 12 IV. táblázat Cellulózból, poli-(etil-alarilát)-ból és poli-(akrilsav-nátriumsó)-ból álló kopolimerek fizikai jellemzői Tennék összetétele Abszorpcióképesség (cm3/g) tampon (50% fa-Minta Cell. EA Na-Acry. folyadék- cellulózzal alkotott visszatartás keverék) abszorpciós kapacitása facellulóz 100--1,5 2,7 1 20,7 79,3 0 2,9 3,45 2 20,2 57,3 22,5 12,0 6,27 3 20,3 49,2 30,5 14,0 6,54 4 19,8 33,9 46,3 9,5-5 22,6 27,3 50,1 9,3 5,29 6 24,1 19,3 56,6 9,5 5,81 7 33,2 12,4 54,3 10,8 5,92 8 34,4 0 65,6 gélesedik — A III. és IV. táblázatból látható, hogy a csak metil-metakriláttal (MMA), illetve csak etil-akriláttal (EA a IV. táblázatban) készült 1. minta abszorp- 35 ciós kapacitása csak kis mértékben különbözik a facellulózból készült mintáétól. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy míg a metil-metakriláttal és etil-akrQáttal ojtott kopolimerek általában nem-ionosak és így hidrofóbok, azonban ezeket a 40 kopolimereket is hidrolizálásnak vetettük alá és így az ojtott kopolimerek rostjainak felületi tulajdonságait bizonyos mértékben megváltoztattuk, különösen az etil-akriláttal készült kopolimerekét, ami megmutatkozik az abszorpciós képességben a facel- 43 lulózból készült mintához viszonyítva. A másik extremitást, vagyis a csak ionos polimerrel ojtott kopolimereket (a IQ. és a IV. táblázatban csak Na-Acry-val, vagyis poli-(akril$av-nátriumsó)-val kopolimerizált cellulózvázat) nézve látható, hogy 50 ezek a kopolimerek gélesednek, vagyis a minta külső részén gélképződés megy végbe és így a folyadék nem tud behatolni a minta középső részébe és ott abszorbeálódni. Ezekkel az extrém esetekkel szöges ellentétben látható, hogy a talál- 55 mány értelmében az ionos és nem-ionos polimercsoportok kombinációjával ojtott cellulózvázú kopoTimerek abszorpcióképessége igen nagy mértékben megnő, mind a nem préselt abszorpciós tamponok folyadékvisszatartó képessége, mind a préselt 60 rostos testek, például préselt tamponok abszorpciós kapacitása vonatkozásában. Látható továbbá, hogy az ionos és nem-ionos polimerrészek előnyös arányain belül maradva az abszorpcióképesség maximális. 6. példa Az 1., 2. és 3. példában előállított termékeket megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy megtartják-e rostos jellegüket olyan mechanikai művelet után, mint a Weber-típusú kalapácsos malommal szálfoszlányokká végzett aprítás 19 mm-es szitát használva. A kapott szálfoszlányok csomótartalmát úgynevezett konstans levegőátfúvatásos módszerrel határozzuk meg, amelynek értelmében a szálfoszlányokból Sg-os mintát 1000ml-es büretta alján helyezünk el és a büretta alsó nyílásán levegőt hívatunk be állandó 1,645 liter/másodperc térfogatsebességgel, miáltal a minta keveredik és az egyes szálak a büretta nyitott tetején át elhagyják a bürettát, míg a nehezebb csomók a büretta fenekén maradnak. A csomókat ezután a bürettából kivesszük és megmérjük, majd a csomó tártál mat (a minta súly%-ában) meghatározzuk. A kapott eredményeket az V. és a VI. táblázatban adjuk meg. Továbbá a büretta tetejét elhagyó szálakat is megvizsgáljuk és a szálhosszúság számtani közepét mikroszkóppal meghatározzuk, éspedig úgy, hogy a szálakból vett mintát mikroszkóp tárgylemezére helyezzük, majd üveglappal lefedjük. Ezután 53-szoros nagyítással felvételt^ készítünk, majd minden egyes lefényképezett szál nagyságát megmérjük. Ezután kiszámítjuk ezeknek a hosszúsági értékeknek a számtani közepét. A kapott eredményeket ugyancsak az V. és VI. táblázatban 65 adjuk meg. 6
