172858. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő
5 172858 6 felelően. A 3. ábrán ugyanez a 20 fémlemez már egy másik 23 fémlemezzel van lefedve, az összehegedésgátló 22 anyagot pedig a két lemez közrefogja. A 20 és 23 lemezek a 24 ponthegesztések útján egymáshoz vannak erősítve annak megakadályozása végett, nehogy a végső hegesztés alatt egymáshoz képest elmozduljanak. Az említett, végső összehegedés a két 25 préshenger között megy végbe, és egy hegesztett 26 tábla keletkezik, amint a 4. ábra mutatja. A 20 és 23 lemezeket általában fel kell melegíteni, mielőtt áthaladnának a préshengerek között, hogy a hengerelő szakmában jól ismert módon egymáshoz hegedjenek. Az eredményül kapott 26 táblában az eredeti 20 és 23 lemezek a hegedésgátló 22 anyaggal bevont területek kivételével egymáshoz vannak hegedve. Ezután a 26 táblát valamilyen alkalmas módszerrel, például izzítással ki lehet lágyítani, majd a további vékor.yítás érdekében hideg hengerlésnek lehet alávetni, végül ismét kilágyítani. Ezután a panelnak a hegedésgátló anyagot közrefogó részeit túlnyomásos közeg, pl. levegő vagy víz segítségével ismert módon szétfeszítik, és ezáltal a hegedésgátló anyagból alkotott mintázatnak megfelelően kialakul a csőszerű belső 30 járatok rendszere, amint az 5. ábrán látható. A 30 járatok kitágulnak a 10 panel belsejében, vagyis megfelelő áramlási utat biztosítanak a hőcserélő közeg részére. Ha a járatoknak a túlnyomásos közeggel való felfúvatása sík nyomólemezek között történik, akkor a keletkező járatok a 6. ábrán bemutatott lapított 31 kereszt metszetet kapják. Ha viszont ilyen nyomólemezek alkalmazása nélkül alakítják ki a járatokat, akkor azok a 7. ábra szerinti félkör alakú 32 keresztmetszetet veszik fel. Amint az 5. ábra szemlélteti a 30 járatrendszer magába foglalja az egymással szembenfekvő 33 fejrészeket és a 10 panel hosszanti irányában húzódó, egymással párhuzamos 34 összekötő részeket. Ezenkívül a járatrendszerhez tartozik még a 35 bevezető rész és a 36 kivezető rész, amelyek beömlő- illetve kiömlőnyílásokként szolgálnak a hőcserélő közeg számára. A találmány egyik lényeges vonása, hogy a fejrészek a folyadék áramlási irányával és általában a 35, 36 bevezető és kivezető részek irányával is legalább 91°-os szöget zárnak be. Ezt a szöget az 5. ábrán 37-tel jelöltük. Értéke általában 92° és 100° között van, de ajánlatos 92,5° és 97,5° között tartani. A fejrészeknek ilyen szögben való elhelyezésével biztosítjuk, hogy a 10 panelen belül egyenletes folyadékeloszlás alakuljon ki, hogy a beáramlott folyadék maradéktalanul ki is ürüljön a felszabaduló gázokkal együtt, tehát megakadályozzuk a légzárványok kialakulását. A beáramló folyadék maradéktalan kiürítése az elöljáróban említett problémák nagy részét megoldja. Például a megfelelő kiürítés csökkenti azt a veszélyt, hogy a folyadék megfagyhat a panelban. A megfagyás ugyanis tágulással és rendszerint a csőfal megrepedésével szokott együttjárni. Ezenkívül a megfelelő kiürítés annak lehetőségét is kiküszöböli, hogy a panelben üledék gyűljön össze és korróziót idézzen elő. Végül a panelek tökéletes kiürítése következtében az egész hőcserélő rendszer még jobb hatásfokkal tudja a rendelkezésre álló napenergiát hasznosítani. A jelen találmány szerinti panel egy további változatának jellemző vonása, hogy a 33 fejrészek kötött (hegesztett) 38 szigeteket tartalmaznak. Ezek a szigetek növelik a fejrészek szilárdságát, és a folyadék áramlását megfelelő irányba terelik azáltal, hogy megszakításokat képeznek a hőcserélő közegben. Ezeket a szigeteket a találmány szerint egyszerűen úgy képezzük, hogy a részükre kijelölt helyekre nem teszünk hegedésgátló anyagot. Az ostya-szerű fejrészek gyártása esetén célszerű a kötött 38 szigeteket szimmetrikusan elrendezni mindkét 33 fejrészen annak érdekében, hogy egy meghatározott áramlási csatorna alakuljon ki. Természetesen nem szimmetrikus elrendezéseket is alkalmazhatunk, és a mintázatot számos változat közül választhatjuk. A javasolt kiviteli alakra jellemző még, hogy a 35 és 36 bevezető és kivezető részek egyvonalban feküsznek és mindegyikük a hozzátartozó fejrész közepéhez csatlakozik. Szükség esetén azonban ezek a bevezető és kivezető részek a megfelelő fejrészek átellenes végeihez is csatlakozhatnak, amint azt a 10. ábrán a 35c és 36c hivatkozási jelek mellett láthatjuk. Továbbá annak sincs akadálya, hogy az említett bevezető- illetve kivezető részek a fejrészekkel azonos irányban feküdjenek, amint a 10. ábra szaggatottan rajzolt 35c’ és 36c’ részei szemléltetik. Ebben az esetben a fejrész hajlását a folyadék áramlási iránya határozza meg, vagy akár horizontális is lehet. A jelen találmány szerinti szimmetrikus tervezésű panelek könnyen felhasználhatók, mert mindegy, hogy melyik vége kerül felülre. Hasonlóképpen az is belátható, hogy a rézsútos fejrészek a panel mindkét végén elősegítik a folyadék elnyelését. A 8., 9. és 10. ábrák a jelen találmány szerint méretezett panelek különböző variációit szemléltetik. A 8. ábrán látható 10a panel 33a fejrészei 37a szöget zárnak be a 35a bevezető- illetve a 36a kivezető részekkel, és szélei csipkézettek, mint pl. a 40-es hivatkozási szám mellett. E fejrész elrendezés elősegíti a folyadék áramlását a rendszeren keresztül. Az egymással szemközt fekvő 33a fejrészeket egy sorozat párhuzamos 34a járat köti össze. A 33a fejrészek ezenkívül egy csomó kötött 38a szigetet is tartalmaznak. A 9. ábra szerinti 10b panelben a két 33b fejrész között egyetlen széles 34b összekötő csatorna húzódik, amely a fejrészekhez hasonlóan számos kötött 38b szigettel van megerősítve. A 10b panel 35b és 36b bevezető- illetve kivezető részei a 37b-vel jelölt szöget zárják be a 33b fejrészek éleivel. A középső kötött 39 sziget helyzetelő felületként szolgál a felfúvatási művelet közben. Amint a 10. ábrán látható, a 35c bevezető- és a 36c kivezető részek a 33c fejrészek átellenes végeihez csatlakoznak, és 37c szöget alkotnak velük. e,; 10 is 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
