172845. lajstromszámú szabadalom • Fényosztó

3 172845 4 hatásfok, konstrukció és technológia szempontjából nehézségekkel jár. A fémréteg abszorpciója miatt a 90%—10% arányú osztás elérésére pl. a második megoldás esetében az osztótükör reflexiója nem lehet 70%-nál több. 18% abszorpciót feltételezve, az osztótükrön ekkor átjut 12%, ebből a segédtükör visszaver (igen jó tükröt feltételezve) 11%-ot és ennek az osztótükör 70%-át, vagyis 7,7%-ot juttatja a TV-kamerába. Az ismertetett első esetben ugyanilyen abszorpciót feltételezve, 12% jut a TV-re. A 70%-os reflexiójú tükör miatt a pácienst az ideálishoz képest mintegy 20%-os dózisnöveléssel kell terhelni. Konstrukciós szempontból a részben­­-áteresztő tükrök reflexiójának és transzmissziójá­nak aránya nehezen kézben tartható, mert a fémréteg reflexióját, abszorpcióját és transzmisszió­ját meghatározó komplex törésmutató egyelőre ismeretlen módon változik a réteg vastagságával, továbbá függ a gőzölt anyag tisztaságától és a gőzölési sebességtől. Technológiai, illetve gazdasá­gossági szempontból egyrészt a kísérletileg meg­határozott gőzölögtetési körülmények szigorúan pontos betartása okoz nehézséget, másrészt az osztótükör mindkét lapját egész felületén optikailag síkra kell megmunkálni. A fényosztó tükörrendszere mindenkor meg­határozza a kamera csatlakoztatások helyzetét, így az alábbiak szerint az ismert fényosztók eseté­ben is. Az első megoldás esetében a TV-kamera az I. fénycsatomán a rendszer optikai tengelyében, a komplett berendezés hosszméretét növelve, és erre merőlegesen a II. fény csatornán a spot- vagy filmfelvevő kamera helyezkedik el. Az ilyen komplett berendezés hosszmérete akkora, hogy a röntgenvizsgálatokhoz szükséges mozgáslehetőségek figyelembevételével nem helyezhető el, csak a kórtermekhez képest magasabb helyiségben. Mivel a jelenleg nemzetközileg elterjedt 3,2 m-es terem­magassággal szemben a magassági helyigény 3,4 m, a 0,2 m-es méretnövekedés erősen korlátozza a berendezés alkalmazási lehetőségét, illetve új létesítmények építésénél, alkalmazását az épület­­tervezésnél szintmagasságnöveléssel figyelembe kell venni, ami komoly gazdasági és építészeti problé­mákat okoz. A második megoldás esetében úgy a TV-kamera, mint a spot- vagy filmfelvevő kamera a komplett berendezés optikai tengelyére merőlegesen helyezkedik el. Az ismert fényosztók fénykivetítése a fénycsa­tornákba, a röntgendiagnosztikai igényeknek meg­felelően, az alábbi táblázatoknak megfelelően lehetséges. Első megoldás. Fény­össz fénymennyiség csatorna átvilágítás felvétel Kamera I. 100%­TV 11. 12% 70% spot vagy film Második megoldás. Fény­csatorna össz fénymennyiség átvilágítás felvétel Kamera I. 70% _ TV II. 7,7% 70% spot vagy film Fény­csatorna össz fénymennyiség átvilágítás felvétel Kamera I. 70%­TV II.-70% spot III. 7,7% 70% film Amint a táblázatból is látható, átvilágítással ellenőrzött felvétel csak a II. fénycsatomán készít­hető. Ezért a röntgenvizsgálattól függően, spot sorozatfelvétel készítése esetén a II—III. fénycsator­nán a kamerákat fel kell cserélni. Az első megoldásban az I. fénycsatornán a 100% fényáteresztés a tükör kivételével érhető el. Az I. csatorna optikai tengelye a tükör kivételével (kb. 3 mm-t) eltolódik önmagával párhuzamosan (a 8-12 mm vastag üveglap fénytörése elmarad). Ez a kollimátor-optika nonlineáris fényeloszlása miatt nagyon kedvezőtlen fényeloszlást és az élesség csökkenését eredményezi. A minőségromlást úgy tartják elfogadható értékek között, hogy tükörrel és tükör nélkül is egy közepes tengelyeltolást állítanak be, így a pl. 3 mm tengelyvonal változás ±1,5 mm eltolásra van bontva. így azonban egyik üzemmódban sem érhető el az optimális fényelosz­lás a képmezőn és a megfelelő képélesség. Célunk a találmánnyal a fenti hiányosságok: a féligáteresztő tükör rossz hatásfokából eredő alkalmazási hátrányoknak és az optikai tengely­eltolódásnak a kiküszöbölése. A feladat találmány szerinti megoldásában a részben átlátszatlan tükör átlátszatlan tükrösítésű réstükör, amelyben fénycsatománként egy fény­áteresztő rés van kialakítva és a rések mögött a tükör síkjára merőleges tükrözőfelületű további tükör vagy reflexiós prizma van elrendezve. A réstükör mögött, a résen átjutó fény útjában célszerűen - aszimmetrikus vagy szimmetrikus - fénykapu (blende) van elrendezve. Előnyösen a réstükör a kollimátor-optika optikai tengelyvonalával párhuzamos (általában a tengely­­vonalba eső) tengely körül elforgathatóan van befogva. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy az ismerteknél kisebb ráfordítással, nagyobb gyártási biztonsággal előállítható, jobb a fényhatásfoka, mint a fényáteresztő tükörrel elérhető hatásfok, nem lép fel optikai tengelyeltolódás üzemmódvál­táskor (mivel a réstükröt nem kel kivenni) és az igényeknek jobban megfelelő fényelosztás valósít­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents