172843. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemészeti, főképpen glaukomás szűrővizsgálatok céljára
7 172843 8 kisebb igénybevételt jelent, ugyanakkor azonban nagyobb követelmények elé állítja a mérési eljárást megvalósító berendezést. Az impulzusszerű terhelést alkalmazó mérési eljárás foganatosítására szolgáló berendezés ugyan- 5 csak a 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés, illetve a 4a, 4d, 4e ábra szerinti diagrammok alapján ismertethető. Az A analizátor a P pulzusérzékelővel levett vagy a T mérőátalakító áramkör kimenő jeléből 10 leválasztott pulzusgörbe felszálló ágának figyelésével egy, a szisztolés érték elérése előtti időpontban (4a ábra tt ’ időpont) — célszerűen pl. a görbe inflexiós pontjához tartozó időértéknél - előkészítő jelet küld a V2 vezérlő egységnek. A V2 15 vezérlő egység indítja az L pneumatikus egységet (4d ábra, t2 ’ időpont), - amely mint említettük Pl nyomású gáz, levegő vagy egyéb gázkeverék sugarat bocsát a szemre - ezt követően fogadja az A analizátor által a szisztolés érték kialakulásának 20 időpontjában küldött szinkron, illetve azonosító jeleket, és mintavételi utasítást küld a H mintavevő és tartó áramkörnek. A mintavétel után a V2 vezérlő egység leállítja az L pneumatikus egységet. (4d ábra t! ” időpont). Ugyanígy, az A analizátor a 25 pulzusgörbe leszálló ágának figyelésével a diasztolés érték elérése előtti időpontban (4a ábra, t2 ’ időpont) - célszerűen pl. a görbe inflexiós pontjához tartozó időértéknél — előkészítő jelet küld a V2 vezérlő egységnek. A V2 vezérlő egység 30 ismét indítja az L pneumatikus egységet (4d ábra, t2 ’ időpont), ezt követően fogadja az A analizátor által a diasztolés érték kialakulásának időpontjában küldött szinkron, illetve azonosító jeleket, és mintavételi utasítást küld a H mintavevő és tartó 35 áramkörnek. A mintavétel után a V2 vezérlő egység leállítja az L pneumatikus egységet. (4dábra, t2” időpont). A 3, 4a és 4d ábrával kapcsolatban ismertetett mérésre szolgáló berendezés egy szisztolés és/vagy 40 egy diasztolés időpontban fellépő csamokvíz nyomás meghatározásával tonometriás vizsgálatok végzésére alkalmas. Ha a csarnokvíz nyomást mind a szisztolés, mind a diasztolés időpontban (Pg, Pd) meghatározzuk, akkor a berendezés alkalmas 45 ophthalmodynamometriás, illetve ophthalmodynamográphiás mérések végzésére is. Ha a 3, 4a és 4d ábrával kapcsolatban ismertetett berendezés útján foganatosított funkcionális lépéseket egymásután többször megismétel- 50 jük, tehát egymásután több, a pulzusgörbe szisztolés és/vagy diasztolés értékéhez szinkronizált csamokvíz nyomásértéket határozunk meg a szem felületének impulzusszerű, periodikus megterhelésével (4a ábra, t, t2 ”, t2\ t2”, t3\ t3”, t4’, V 55 ... időpontok által meghatározott nyomásimpulzusok) akkor a berendezés segítségével kimutathatók a csamokvíz elfolyási zavarai, tehát tonográfiás mérések is végezhetők a berendezéssel. A 3, 4a, 4c és 4e ábrákkal kapcsolatban 50 ismertetett, tonográfiás mérések végrehajtására 2 rajz, 4 alkalmas berendezés előnye, hogy a mérés időtartama lényegesen lecsökkenthető. A pulzushullám mérést befolyásoló hatásának a kiküszöbölésével ugyanis a csamokvíz elfolyási zavara rövidebb idő alatt és biztosabban felismerhető, mint a korábbi berendezéseknél. A mérés végrehajtása a vizsgált egyén számára az előbbiekből következően tehát kisebb megterhelést jelent, ezért a berendezés alkalmas a szűrővizsgálatok eredményének a finomítására, amennyiben a tonometriás mérés során kapott csamokvíz nyomásérték a határesetek környezetébe esik. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés glaukomás szűrővizsgálatok végzésére, illetve a szem csamokvíz nyomásából a glaukoma fennállásának megállapítására, melyben a szem felületével kontaktusban nem álló fúvóka által létesített torlónyomás létrehozása útján végezzük a csamokvíz nyomásmérését, azzal jellemezve, hogy a szem felülete fölé helyezett fűvóka (FI) mérőkondenzátor (C) egyik fegyverzetét alkotja, míg ugyanezen mérőkondenzátor másik fegyverzetét (F2) az emberi szem képezi, a mérőkondenzátor (C) a kapacitásváltozást villamos jellé átalakító mérőátalakítóáramkör (T) bemenetére, ez utóbbi kimenete mintavevő és tartó áramkör (H) egyik bemenetére, ez utóbbi kimenete pedig kijelző műszene (M) csatlakozik, a mintavevő és tartó áramkör (H) másik bemenetére vezérlő egység (VI) egyik kimenete van kötve, míg ez utóbbi másik kimenete pneumatikus egység (L) bemenetére csatlakozik és a pneumatikus egység (L) kimenete a mérőkondenzátor (C) fúvókát (FI) képező fegyverzetével van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mérőkondenzátor (C) mérőátalakító áramkör (T) bemenetére, ez utóbbi kimenete mintavevő és tartó áramkör (H) egyik bemenetére csatlakozik, a mintavevő és tartó áramkör (H) kimenete kijelző műszerre (M) kapcsolt aritmetika (K) egyik bemenetére csatlakozik, míg analizáló áramkör (A) bemenetére vagy pulzusérzékelő (P) vagy a mérőátalakító áramkör (T) kimenete van kötve, az analizáló áramkör (A) kimenete pedig vezérlő egység (V2) bemenetére csatlakozik, a vezérlő egység (V2) egyik kimenete pedig az aritmetika (K) másik bemenetére, másik kimenete a mintavevő és tartó áramkör (H) másik bemenetére, harmadik kimenete pedig pneumatikus egység (L) bemenetére csatlakozik (3. ábra). 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szem felülete fölé helyezett másik mérőkondenzátor - fegyverzet egy vagy több fúvókanyílással ellátott, villamosán vezető anyagból, vagy felületén villamos vezető anyaggal bevont, nem villamos vezető anyagból készült sík, konvex vagy konkáv felülettel kiképzett idom (1. ábra). ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 794062 - Zrínyi Nyomda 4
