172843. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemészeti, főképpen glaukomás szűrővizsgálatok céljára
3 172843 4 Az impressziós tonometria a szaruhártya néhány négyzetmilliméteres felületének adott terhelés hatására történő benyomódásának mértékéből következtet a csarnokvíz nyomására. A benyomódás mértékét vagy mechanikus áttétel, vagy megfelelően kialakított elmozdulás - villamosjel, vagy erő - villamosjel mérőátalakító és kijelző műszer segítségével teszik láthatóvá. Az applanációs tonometriás mérési eljárásnál meghatározott nagyságú sík felület eléréséhez szükséges súlyterhelés nagyságából következtetnek a csarnokvíz nyomására. Az applanált felületmérés során történő megfigyelésére általában alkalmas valamilyen optikai elrendezés, a súlyterhelés előállítására illetve értékének kijelzésére pedig mechanikai elrendezés szolgál. Az applanációs eljárással pontosabban a rigiditás mértékétől kevésbé befolyásoltan határozható meg a csarnokvíz nyomása, az impressziós eljárás viszont alkalmas tonográfiás mérések elvégzésére is. Mindkét eljárásnak elsősorban a tömeges, gyors vizsgálatok igényével fellépő szűrésnél megnyilvánuló komoly hátránya, hogy a mérőfej, kontaktusba kerülve a szemmel, a kötőhártya és szaruhártya-megbetegedések, járványok okozója lehet. Ennek megelőzése végett, a mérőfejet mindkét vizsgálat után tisztítani, fertőtleníteni kell, ami igen körülményes, hosszadalmas és nem is mindig eredményes művelet. Járványok idején emiatt sokszor hónapokig szüneteltetni kell a rendelőintézeti vizsgálatokat. További hátránya még az eddigi eljárásoknak és berendezéseknek, hogy a vizsgálat helyi érzéstelenítést igényel, és a mérés során a szaruhártya könnyen megsérülhet. Az említett hátrányokat egyetlen, eddig megvalósitott - az applanációs tonometria körébe sorolható — eljárás illetve berendezés küszöböli ki. Ennél a mérőfej nem kerül a szemmel kontaktusba, a deformációt a szem felületére fújt, időben lineárisan növekvő sebességű levegőárammal hozzák létre. Mintegy 3,6 mm átmérőjű applanált felület kialakulásának pillanatát a szemre vetített és arról visszaverődő fénysugár indikálja, a csarnokvíz nyomására az eltelt idő nagyságából következtetnek. Ez a készülék, illetve eljárás sem küszöböli azonban ki az összes eddigi tonometriás, illetve tonográfiás mérési eljárások közös hátrányát, a csarnokvíz nyomás pulzushullám ütemében történő ingadozásának mérést befolyásoló hatását. A pulzushullám okozta nyomásingadozás mértéke 2-3 Hgmm, ekkora mérési bizonytalanság viszont az eljárások, illetve berendezések szűrővizsgálat céljára történő alkalmazását a határesetek környezetében kétségessé teszi. A találmány szerinti berendezés segítségével az ismert hasonló célú megoldások említett hibáit ki lehet küszöbölni és olyan új, viszonylag egyszerű berendezést alkalmazunk, amelynél a vizsgálat során a műszer nem kerül a szemmel kontaktusba, a pulzushullám hatásának kiküszöbölésével pedig a mérés lényegesen pontosabbá válik. A találmány szerinti berendezés alkalmas mind tonográfiás, mind pedig tonometriás mérések céljára, továbbá ophthalmodynamometriás, illetve ophthalmodynamográfiás vizsgálatok végzésére is. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés révén a szem csarnokvíz nyomását - a glaukoma megállapítása végett - úgy határozzuk meg, hogy a szem felületét ráfújt gáz, levegő, vagy egyéb gázkeveréksugár torlónyomásával deformáljuk, a deformáció mértékét pedig egy olyan mérőkondenzátor kapacitásváltozásával indikáljuk, amelynek egyik fegyverzetét a szem felülete képezi. Ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezés úgy is kialakítható, hogy a szem-deformáció mérését az emberi test tetszőleges, célszerűen a szemhez közel eső részéről, a nem vizsgált vagy az éppen vizsgálat alatt álló szemről letapogatott pulzusgörbe szisztolés és/vagy diasztolés időpillanatához vagy ezen időpillanat közvetlen környezetéhez tartozó ponthoz szinkronizáltan végezzük és a szem csarnokvíz-nyomásának mértékéül a szisztolés és/vagy a diasztolés időpillanatokban, vagy azok közvetlen környezetében mért deformációs értéket vesszük, és a szisztolés és diasztolés időpillanatokban mért deformációs értékek különbségéből, a csarnokvíz-nyomás pulzusgörbéjének amplitúdójából, a szem dinamikus viselkedésére következtetünk. A fentiekben vázolt eljárás foganatosítására alkalmas berendezés oly módon van felépítve, hogy egy mérőkondenzátor a kapacitásváltozást villamos jellé alakító mérőátalakító áramkör egyik bemenetére, a mérőátalakító áramkör kimenete a mintavevő és tartó áramkör egyik bemenetére, s ez utóbbi kimenete a kijelző műszerre csatlakozik, a mintavevő és tartó áramkör másik bemenetére, valamint a szem felületének deformálására szolgáló gáz, levegő vagy egyéb gázkeverék-sugár előállítására szolgáló pneumatikus egység bemenetére viszont a vezérlő egység egy-egy kimenete csatlakozik. A berendezést úgy is ki lehet alakítani, hogy a mérőkondenzátor mérőátalakító áramkör bemenetére, ez utóbbi kimenete a mintavevő és tartó áramkör egyik bemenetére csatlakozik, a mintavevő és tartó áramkör kimenete viszont a mért deformációs értékkel arányos villamos jelek, azok átlagának és/vagy különbségének a képzésére, illetve a kijelző műszerre kapcsoló aritmetika egyik bemenetére csatlakozik. Az analizáló áramkör bemenetére vagy a pulzusérzékelő vagy a mérőátalakító áramkör kimenete kapcsolódik, az analizáló áramkör kimenete pedig a vezérlő egység bemenetére csatlakozik, a vezérlő egység egyik kimenete az aritmetikai egység másik bemenetére, másik kimenete a mintavevő és tartó áramkör másik bemenetére, harmadik kimenete pedig a szem felületét deformáló gáz, levegő vagy egyéb gázkeverékből álló sugár előállítására szolgáló pneumatikus egység bemenetével van összekapcsolva. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést a leíráshoz mellékelt rajzok révén részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a levegő, gáz vagy egyéb gázkeveréknek a szem szaruhártyájára történő fúvását, a 2. ábra a berendezés kapcsolási elrendezését, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
