172842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék,főként nyersvíz szűréssel történő tisztítására
172842 MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VIII. 15. (ME—1883) Nemzetközi osztályozás: B 01 D 33/00 Közzététel napja: 1978. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Herberth Attila okL gépészmérnök, Hertelendy Miklós okL gépészmérnök, Budapest Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés folyadék, főként nyersvíz szűréssel történő tisztítására 1 A találmány folyadék, főként nyersvíz szűréssel történő tisztítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. A találmány szerinti megoldás elsősorban ipari víz szolgáltatására alkalmas. Az ipari fejlődéssel párhuzamosan állandóan nő 5 az ipari víz fogyasztása is, amelynek túlnyomó részét természetes (folyami, tavi) nyersvízből nyerik. Mivel a természetes vizekbe visszakerülő elhasznált ipari vizek azok szennyezettségét is állandóan fokozzák, az ipari vizet fogyasztó 10 különféle üzemeknél, például erőműveknél egyre nagyobb problémát jelent a nyersvíz mechanikai szennyeződésektől való megtisztítása, ami túlnyomórészt szűréssel történik. Az ilyen célokra jelenleg használt szűrőket a 15 szivattyúüzemhez kapcsolódásuk szempontjából két csoportba lehet sorolni: szívó- és nyomóoldali szűrőket ismerünk. Az előbbiek hátránya, hogy költséges — a szívóaknával gyakorlatilag azonos mélységű — mélyépítési műtárgyat igénylenek. 20 A nyomóoldali szűrők lehetnek nyitott és zárt, nyomás alatti szűrők. A nyitott dobszűrőket viszonylag kis beruházási költségük miatt meglehetősen elteijedten alkalmazzák, hátrányuk azonban, 25 hogy a korszerűen szabályozott szivattyúüzemeknél biztosítható változó üzemi igények kielégítésére a szűrőmedence vízszintjéből adódó korlátok miatt nem alkalma«»lr Az ilyen nyitott dobszűrők továbbá alkalmatlanok a szűrőüzem utáni magasabb 30 2 nyomásigények kielégítésére, például egylépcsős rendszerben nagyobb nyomású szűrtviz szállítására is. E hátrányok kiküszöbölésére zárt, nyomás alatti szűrőket alkalmaznak, amelyek szakaszos vagy folyamatos üzeműek lehetnek. Az előbbiek csak üzemből kirekesztett állapotban regenerálhatok, a korszerű üzemviteli követelményeket már nem elégítik ki. Az utóbbiak folyamatos üzem alatt öblíthetők, hátrányuk azonban, hogy az öblítendő felületet a nyomott térből kirekesztő tömítés miatt a tisztítandó víz mechanikai szennyezőinek szemnagyságára és minőségére lényegesen érzékenyebbek, mint a nyitott szűrők (szalag- és dobszűrők). Ezért előttük 10-30 mm-es lyukbőségű hálós előszűrésre van szükség, de még így is nagy a karbantartási igényük a súrlódó felületek kopása miatt, emellett nagy a beszorulási veszély, ami az üzembiztonságot jelentősen rontja. Forgatásukhoz nagy teljesítményre van szükség, jelentősek a hidraulikai veszteségek, végül igen magas a beruházási költségük. Ismeretesek főként ivóvíztisztítási célokra betétes (homokos, kavicsos, Raschig-gyűrüs stb.) szűrők, és ilyeneket nyomás alatt is üzemeltetnek. Hátrányuk, hogy teljesítményük kicsi és tisztításuk nehézkes. E hátrányokat kiküszöbölendő újabban különleges felületű mikroszitákat alkalmaznak, amelyek ugyancsak nyitottak és zártak lehetnek. Ilyen zárt, nyomás alatt működő mikroszitás 172842
