172838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bányatérségek egymástól történő elválasztására, főleg gázkitörésveszély esetére
9 172838 10 beömlő és 4 kiömlő csatlakozóin keresztül az 55 légtartályból a sűrített levegő az 52 kéthatású léghengerbe jut, amely azonnal nyitja a 24a csőelzáró tolózárat. A gyors nyitás biztosítására az 52 léghenger másik oldalára nagy áteresztőképességű 53 szelepet építettünk be. A 23a végrehajtó szervben az 51 irányváltó szelepből a 4 kiömlő csatlakozástól a 27 gátkeretbe épített 28 nyílások elzárására szolgáló 59 egyhatású léghengerekhez vezeték csatlakozik, amely biztosítja a 24a csőelzáró tolózár nyitásával egyidőben a 28 nyílások elzárását. Ugyanígy az 50 szelep 2 kiömlő csatlakozásától az 58 monostabil szelep 12 vezérlőcsatlakozóján, a 23a végrehajtó szerv működésével egyidőben megszűnik a sűrített levegős vezérlő nyomás. A 22a vezetéken keresztül a sűrített levegős hálózatból az 58 szelep 1 beömlő és 3 kiömlő csatlakozóján keresztül a 39 menekülőkamrába szűrők közbeiktatásával megszűrt, belélegezhető levegő jut. Az 51 irányváltó szelep 5 kipufogó csatlakozójára kötött 54 szűkítő szelep a 23a végrehajtó szerv alapállásba állításakor biztosítja az 52 léghenger és a 24a csőelzáró tolózár ütésmentes visszaállítását, a 24a csőelzáró tolózár zárását. Példánkban a 38 bányavágatba épített 23b végrehajtó szerv azonos a 21 feltáróvágatba épített 23a végrehajtó szervvel, azzal a különbséggel, hogy a 38 bányavágatban az 58 szelephez és az 59 léghengerekhez az 50 szelep 2 kiömlőnyílásától, illetve az 51 irányváltó szelep 4 kiömlő csatlakozásától vezérlő és működtető elágazás nincs. Az 1. számú ábrán vázolt esetben a gázkitörés a 33 vájvéggel megközelített 34 gázkitörésveszélyes réteg irányából várható. Ha a 29 légtérelválasztók és a 38 bányavágatban a 22b sűrített levegős vezetékkel kiképzett sugárfúvóka nincs, a kitörő gáz a 40 fejtést, a 42 előkészítő vágatot, a 21 feltáróvágatot, a 43 villamos elosztókamrát és a kitörés intenzitásától függően a 20 behúzó légárammal szemben haladva egyéb bányatereket is elöntene. A hatósági előírások szerint az itt leírt bányatérségeket a gázkitörést eredményező védekezési eljárások alkalmazása előtt, vagy váratlan gázkitörés előjelei esetén, ki kell üríteni és a villamosberendezéseket feszültségmentesíteni kell. Esetünkben a 40 fejtésben 38 fő bányász dolgozik. Ezek munkájának kiszolgálására a 21 feltáróvágatban és a 42 előkészítő vágatban 27 személyt foglalkoztatunk. A kiürítés idejére tehát 65 személy tevékenységét kell megszakítani, illetve szüneteltetni, és ez esetenként több órát is jelenthet. Az ilyen szünetek alatt az értékes fejtési és szállítóberendezések is kihasználatlanul maradnak. A 43 villamoselosztó kamra feszültségmentesítése a bányaüzem más munkahelyeit is hátrányosan érinti. Találmányunkkal elérhető, hogy a veszélyeztetett bányatérséget, azaz a 40 fejtést, a 42 előkészítő vágatot, a 21 feltáróvágatot, a 25 tértől a bányaüzem behúzó légáram felé eső szakaszát, a 43 villamoselosztó kamrát teljes mértékben megvédj ük a gázkitörés káros hatásától. A gázkitörés idején a veszélyes bányatérséget a 25 tértől az 1. ábra szerint jobbra, a 30 bányatérségre, a 33 vájvégre, a 36 kihúzóvágat térségére, valamint a 37 kihúzó légáram nyomvonala mentén fekvő térségekre szűkítettük le. A példánkban leírt találmány szerinti berendezés alkalmazásakor pl.: a következőképpen járunk el: Az 1. ábrán feltüntetett 32 gázkoncentrációt észlelő és jelzőműszerrel a 33 vájvég közelében a 34 gázkitörésveszélyes rétegből beáramló gázt mérjük, és a mért értéket a 41 kiértékelő egységhez továbbítjuk. A 41 kiértékelő egységbe előre beprogramozott veszélyes koncentráció elérésekor a 41 kiértékelő egység jelet továbbít a 23a és 23b végrehajtó szervnek. A 2. ábrán részleteiben feltüntetett 23a végrehajtó szervben az 50 elektromos jeleket átalakító szelep vezérlőjelet ad az 51 irányváltó szelepnek. Az 51 irányváltó szelep működteti az 52 kéthatású léghengert, amely nyitja a 24a csőelzáró tolózárat. Ugyanez történik a 23b végrehajtó szervben is. Az 1. ábra szerint 24a és 24b csőelzáró megnyitásával a 22a sűrített levegős csővezetéken egyrészt a 29 légtérelválasztó szerkezetek közötti 25 térbe, másrészt 22b csővezetéken a meghatározott keresztmetszetű 38 bányavágatba a szellőztetés irányával egyezően levegő áramlik. A 29 légtérelválasztók között a 25 térben 10 másodpercen belül a nyomás példánkban 0,02 att-ra emelkedik. A 29 légtérelválasztók 25 tér felé nyíló 26 ajtószámyai a 27 gátkeretre feszülnek, és gyakorlatilag légzáróan zárnak. A példánk szerinti esetben a 28 nyílásokat a 23a végrehajtó szerv impulzusára a 2. ábrán feltüntetett 59 sűrített levegős hengerek zárják. Ezzel a 21 feltáróvágat és a 30 bányatérség közti bányatereket egymástól elválasztottuk. A 38 bányavágatban a sűrített levegő áramának hatására a 30 bányatérség felé eső oldalon torlónyomás, a 40 fejtés felé eső oldalon szívóhatás keletkezik, és marad fenn, amely biztosítja a 42 előkészítő vágat és a 40 fejtés szellőztetésének változatlanságát. A 23a és 23b végrehajtó szerv működésének ideje alatt, amely kb. 5 sec, ha a 33 vájvégen gázkitörés következett be, annak hatása a védett 21, 42, 40 bányatérségekig még nem juthat el. Ezt alátámasztja az a tapasztalati adat, hogy a kitörés gázfrontjának előrehaladási sebessége maximálisan 6-7,5 m/sec. Amikor a gázkitörés nyomáshulláma eléri a 27 gátkeretet, akkor az az abba épített és a gázkitörés felé eső oldalon felszerelt 26 ajtószárnyat a 27 gátkeretre feszíti, ezzel a gátkeret mögötti létesítményeket a gázkitörés mechanikai és gázdinamikai hatásától megvédi. A gázkitörés által felszabadult gázmennyiségnek szabad elvonulási útja van a 36 főkihúzó vágaton a kihúzóakna felé, ezáltal ezen térségekben jelentősebb gáznyomás nem keletkezhet. Előre meghatározott időpontban kiváltott gázkitörés előtt (pl.: provokációs robbantásnál) a veszélyes térségből (30 bányatérség, 33 vájvég, 36 főkihúzóvágat) az emberek kivonása után a 27 gátkeretre szerelt 26 ajtószámyakat lezárjuk. A provokációs robbantást a 21 feltáróvágaton, a 23a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
