172832. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és berendezés lengőgyűrűs, viszkózus folyadékokkal töltött torziós rezgéscsillapítók csillapítási tényezőjének ellenőrzésére
7 172832 8 zőnél kapjuk. A megengedhető >p max legnagyobb rezgésamplitúdóhoz két csillapítási tényező tartozik. nevezetesen ß min és ß max. A ß csillapítási tényező és így a csillapító működése is akkor megfelelő, ha a csillapítási tényező a ß min és ß max értékek által határolt intervallumba esik. Az ábrából kitűnik, hogy a jelleggörbének a ß opt optimális csillapítási tényező környezetében történő kis változása miatt a rezgésamplitúdók alapján nehéz megállapítani, hogy a csillapítási tényező valamely torziós csillapítóra vonatkoztatva az intervallum mely részén helyezkedik el. Ezzel kapcsolatban még megjegyezzük azt is, hogy a görbe a valóságban az ábrázoltnál is laposabb. Ez a görbe a hozzá kapcsolódó mérések bonyolultsága, lassúsága és bizonytalansága miatt nem alkalmas arra, hogy tömeges mérések alapjául szolgáljon. A 2. ábrán látható görbe a találmány szerint kialakított berendezés ß’ csillapítási tényező — n lengésszám jelleggörbéjét mutatja. Ha itt az 1. ábra szerinti ß min és ß max legkisebb és legnagyobb megengedhető csillapítási tényezőknek megfelelő, illetve azokkal azonos csillapítási tényezőértékeket, ß’ min és ß’ max értékekkel jelöljük ki, úgy természetesen itt is a torziós csillapító jó minősége esetén ezen intervallumban kell a ß’ csillapítási tényezőnek esnie. Ahogy azonban a diagramban látható, a csillapítási tényezőnek 0’ opt legkisebb értéke az n lengésszámra vonatkoztatva lényegesen eltérően helyezkedik el az 1. ábrán bemutatott (3 opt-hoz képest, vagyis a ß’ min és ß’ max csillapítási tényező értékek által meghatározott intervallumon kívül és ugyanakkor az említett intervallumban az összefüggés a ß’ csillapítási tényező és az n lengésszám között gyakorlatilag lineárisnak tekinthető. Ezen görbe figyelembevételével a rezgéscsillapítók ß’ csillapítási tényezői az n lengésszám meghatározása alapján egyértelműen és pontosan megkülönböztethetők. Célszerűen ebben a rendszerben a hangolást úgy végezzük, hogy az optimális ß, opt és a minimális ß’ min csillapítási tényezők között a ß’ ß’ min > 1,5 ß’ opt legyen. Természetesen az intervallumot kijelölő legkisebb és legnagyobb csillapítási tényező, vagy a még elfogadható gyártási szórásból adódhat, vagy megegyezhet az 1. ábra szerinti ß min és ß max értékekkel. Az előbbi körülmény a gyártás ellenőrzést biztosíthatja, míg a második esetben meg lehet állapítani egy rendszerben, például egy belsőégésű motorban, annak még megfelelő működését. A 2. ábrán bemutatott diagramnál az n lengési számot vagy féllengések számát úgy kapjuk, hogy a 3. ábrán látható diagramon, amely egy szabad kirezgésű folyamatot mutat és az egyik tengelyen a <p° szögelcsavarodással arányos mennyiség, míg a másik tengelyen a t idő van felvive, az időtengely környezetében szimmetrikusan behúzott +</) és — vonalak azt az értéket jelölik, amelynél nagyobb amplitúdójú, vagy amellyel egyenlő amplitúdójú féllengéseket megszámoljuk. Az így nyert féllengések száma azonos az ábrán bejelölt metszéspontok számával. A feltüntetett T idő az eljárás szempontjából periódusidőnek tekinthető. A 3. ábrán rajzolt példában a féllengések száma nyolc lesz. A 4. ábrán az eljárás megvalósítására szolgáló példakénti berendezés vázlatos rajzát mutatjuk be. A berendezés lényegileg hárpm egymáshoz kapcsolódó főrészből áll: az 1 torziós lengőrendszerből, a 18 szabad kirezgést létrehozó szerkezetből és a 20 elektronikus egységből. Az 1 torziós lengőrendszer 3 torziós tengelyt tartalmaz, amely egyik végén 2 tartószerkezethez van rögzítve, például a rajzon nem ábrázolt csavarkötéssel, másik vége pedig 5 agy közbeiktatásával csapágyazott. Az 5 agy és az ehhez erősített 6 tárcsa elfordulásmentesen van a 3 torziós tengelyre felerősítve. A felerősítés történhet például megfelelően méretezett csavarkötéssel. A 6 tárcsához csavarkötéssel rögzítjük a vizsgálandó 8 rezgéscsillapítót. A 6 tárcsa peremén 7 görgő van ágyazva. Célszerűen vele szemben szimmetrikusan elhelyezve ellensúlyként egy vele azonos tömegű test, esetleg egy másik T görgő lehet elhelyezve. Ezt nem kell forgathatóan ágyazni, hanem elfordulásmentesen rögzíthető. A 7 görgőhöz forgatható a 18 szabad kirezgést létrehozó szerkezet 10 tengelyére rögzített 9 excentrikus, bütykös tárcsa. A 10 tengely 31 konzolban van ágyazva, amely a 2 tartószerkezet részét képezi. A 10 tengelyen vannak az egyirányú nyomatékvitelre kialakított tengelykapcsoló 11 és 12 tárcsái. A 11 és 12 tárcsák homlokfelületei radiális fogazattal kapcsolódnak egymáshoz. A 12 tárcsa és a 10 tengely megfelelő szakasza nyomatékátvitelre és a 12 tárcsa tengelyirányú vezetésére például bordázattal van ellátva, míg all tárcsa elforgathatóan van a 10 tengelyen elhelyezve, amely all tárcsán áthalad. A 11 és 12 tárcsákat a helytálló 14 tárcsára támaszkodó 13 rugó szorítja össze. All tárcsa 15 kar útján 16 léghengerhez van kötve. A 16 léghenger 17 levegőellátó vezetékébe 19 elektropneumatikus szelep van beépítve. A 19 elektropneumatikus szelep 20 elektronikus egység 25 vezérlőegységéhez van kapcsolva. A 20 elektronikus egység 4 érzékelője — például nyúlásmérő bélyegekből álló híd - a 3 torziós tengelyen van elhelyezve, a 4 érzékelő kivezetése 21 erősítőbe csatlakozik. A 21 erősítő kimenő jelének a 3. ábrán ±ip vonallal jelzett szinten történő áthaladása érzékelésére szolgál az ismert módon szimmetrikus komparátorokból felépített 22 ablakkomparátor, amely a küszöbként szolgáló vonal felfelé és a — vonal lefelé történő átlépésénél impulzust ad. A 23 számláló feladata a 22 ablakkomparátor uniformizált impulzussorozatának megszámlálása. Az elért szám megjelenítésére szolgál dekódolás után a 24 Nixicsöves kijelző. A torziós csillapítók válogatásánál szükséges, hogy a 20 elektronikus egység megfelelő áramköröket tartalmazzon, amelyek alkalmasak a T periódusidőnek egy Tref referenciaidővel való összehasonlítására, és az eredmény kijelzésére. Adott esetben két lámpát, egy zöldet és egy pirosat alkalmazhatunk, amelyek jelzik, hogy az adott torziós csillapító ß’ csillapítási tényezője a ß’ opt értéknél kisebb vagy nagyobb. A mérés előtt az egyik lámpa (zöld) ég. Ha a következő mérésnél a T periódusidő hosszabb, mint a beállított Tref referenciaidő, a tartóáramkör átbillen, a másik lámpa (piros) kigyullad és a mérési eredmény rögzíté5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
