172802. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felvonó vezérlésére

7 172802 8 nek megfelelő vS( v6, v7 vagy v8 görbék és a vb görbe ill. vk egyenes, A, B, C, D metszéspontban keresztezik egymást. A 2 felvonókabin S4 emeletről történő elindulá­sakor a 10.1 léptetőmű az S5 emeletnek megfelelő állásba kapcsol tovább és ezzel egyidőben a 7 névlegesérték-adó indítja az S5 emelethez tartozó fékezőszakasz v5 görbéjének képzését. Ha a 2 felvonókabin a vb, és vs görbék A metszéspontjá­nak megfelelő útpontra ér, a berendezés megvizs­gálja, hogy az S5 emeleten van-e hívójel. Ha van hívójel az S5 emeleten, akkor a 2 felvonókabin sebességének vezérlése a továbbiakban a fékező szakasz sebességváltozását előíró vs görbe szerint történik, a 2 felvonókabin ennek megfelelően lassít és az S5 emeleten megáll. Ha az SS emeleten nincs hívójel, akkor a 10.1 léptetőmü, a következő - S6 emeletnek megfelelő — állásba továbblép és ezzel egyidejűleg a 7 névlegesérték-adó az S6 emelethez tartozó fékezőszakasz v6 görbéjének képzését indítja. A folyamat a fentiekhez hasonló módon játszó­dik le, ha a 2 felvonókabin a B, C, D metszés­pontoknak megfelelő pontra ér mozgása során. Ha például az S6 emeleten akkor jelenik meg hívójel, amikor a 2 felvonókabin már áthaladt a B metszésponton, akkor ezt a hívójelet a berendezés már csak a 2 felvonókabin útjának befejezése után fogja figyelembe venni. Ha a hívójel akkor jelenik meg, amikor a 2 felvonókabin a B metszésponton még nem haladt át, úgy azonnal figyelembe veszi a berendezés, és a 2 felvonókabin megáll az S6 emeleten. Eszerint az elv szerint tehát figyelembe­vehető minden hívójel, ha nem később érkezik, mint amikor a fékezést már meg kellett volna kezdeni ahhoz, hogy a felvonó az adott görbe szerint lassítva megálljon a hívó emeletén. Mint az a 3. ábrából látható, a 9 helyzet-adó útinformáció-beadó 9.1 egységből, és 9.2 számító­műből áll. Az útinformáció-beadó 9.1 egység az emelettávolságoknak megfelelő analóg áramokat képez, a 9.2 számítómű a fékutat képezi le analóg feszültség alakjában és juttatja azt a 7 névleges­­érték-adő 7.9 bemenetére, valamint az útinformá­ció-beadó 9.1 egységet vezérlő 9.3 egység beme­netre. Az útinformáció-beadó 9.1 egység az emeletek n számának megfelelő számú párhuzamos Szí, Sz2 ... Szn áramúiból áll. Az egyes áramutak PV1, PV2 ... PVn potenciométerből, SVkl, SVk2 relé­érintkezőből és RV1, RV2 ... RVn ellenállásból állnak, amelyek egymással sorba vannak kapcsolva. Az SVK1, SVK2 ... SVKn reléérintkezők SV1, SV2 ... SVn emelettávolság-relékkel kapcsolhatók, amely relék egyrészt 9.4 csatlakozókapcson keresz­tül egyenfeszültségforrás pozitív pólusára, másrészt LV1, LV2 ... LVn vezetékeken át a vezérlő 9.3 egység kimeneteire vannak kötve. Az útinformáció­­-beadó 9.1 egység kimenetei 9.5, 9.6 csatlakozó­kapcsokra vannak vezetve. A 9.2 számítómű két 9.7, 9.8 csatlakozókap­cson át kapja a 6 té nylegesérték-adóból a 3 hajtó­mű fordulatszámával arányos névlegesérték-feszült­­ségjelet. Ez a feszültségei egy négy SVK1, SVK2, SVK3, SVK4 reléérintkezőből álló B’ hídkapcsolá­son át (3. ábra) PR1 potenciométerre jut. A PRÎ potenciométer leszedője PR2 potenciométer közbe­iktatásával feszültségosztó osztáspontjára csatla­kozik, ahol a feszültségosztó PR1 potenciométerből és PR3 potenciométerből áll. A feszültségosztó végei átkapcsoló SIK1 reléérintkezőn át I integrá­tor bemenetére kapcsolhatók. Az I integrátor egy operátorerősítő, amelynek megfelelő visszacsatoló lánca van. Hasonló visszacsatoló láncot analóg számítógépnél alkalmaznak. A visszacsatoló láncnak két ága van egy-egy CRI, CR2 kondenzátorral. A két CRI, CR2 kondenzátort az átváltó SIK3 relé­érintkező RR2 ellenálláson át felváltva zárja rö­vidre. Egy további átváltó SIK2 reléérintkezőn ke­resztül kapcsolható a kondenzátorok egyike az operátorerősítő bemenetére. Az I integrátor kime­nete RR3 ellenálláson át összegző A fokozat beme­netével van összekötve. Az összegző A fokozat az analóg számítógépekből ismert operátorerősítő, megfelelő visszacsatolással ellátva. Az útinformáció­­-beadó 9.1 egység kimenő 9.5, 9.6 csatlakozó­kapcsai egyúttal a 9.2 számítómű bemeneti kap­csait is képezik. A 9.5 csatlakozókapocs továbbá stabilizált 9.21 egyenfeszültségforrással van össze­kötve, míg a 9.6 csatlakozókapocs az összegző A fokozat bemenetére van csatlakoztatva. Az összeg­ző A fokozat visszacsatoló lánca két párhuzamos áramúiból áll, amelyek egyikébe CR3 kondenzátor, másikába RR5 ellenállás van iktatva. Az összegző A fokozat kimenete továbbá a 9.9 csatlakozó­kapocsra van kötve, amelyen át a fékútnak meg­felelő feszültség gyökvonó 7.2 egységre jut. A vezérlő 9.3 egység az emeletek n számának megfelelő számú vezérlő 9.3.1, 9.3.2 ... 9.3.n fokozatokból tevődik össze, amelyeket részletesen a 4. ábra alapján ismertetünk. A vezérlő 9.3.1 ... 9.3.n fokozatok az Ml, M2 ... Mn emeletkap­csolókról az LM1, LMn vezetékeken át és a 10.1 léptetőműtől az LSI, LSn vezetékeken át kapnak vezérlőjelet. Ezenkívül a logikai 11 áramkörből az Lu2, Ld2 vezetékeken át útirány-információkat kap és az Ldu vezetéken át kikapcsoló jel jut a vezérlő fokozatokra, ha nincs útirány információ. A ve­zérlő 9.3.1., 9.3.2... 9.3.n fokozatokban képzett kapcsolóimpulzusok az LV1, LV2 .. . LVn veze­téken át az útinformáció-beadó 9.1 egység SV1, SV2 ... SVn emelet-reléit működtetik. A vezérlő fokozatokat egymással LSt2, LSt3 ... LStn veze­tékek kötik össze. Mint az a 4. ábrán látható, a vezérlő 9.3.1, 9.3.2 ... 9.3.n fokozatok mindegyike hat NI, N2 ... N6 NOR-elemből áll, amelyek közül két N2, N3, NOR-elem ismert kapcsolású, G tárolóélemet alkot. Az LM1 vezeték a vezérlő 9.31 fokozat NI NOR-elemén át van a hárombemenetű N2 NOR­­-elem egyik bemenetére kapcsolva, míg az N2 NOR-elem második bemenete az Ldu vezetékre, harmadik bemenete az N3 NOR-elem kimenetére van kötve. A kétbemenetű N3 NOR-elem egyik bemenete az N2 NOR-elem kimenetével van össze­kötve, míg az N3 NOR-elem másik bemenetére az LSI vezeték csatlakozik. Az N3 NOR-elem kime­nete a kétbemenetű N5 NOR-elem egyik bemeneté­vel van összekötve, míg az N5 NOR-elem másik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents