172801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus észterolajok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172801 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. IX. 06. (IE—474) Nemzetközi osztályozás: C 10 M 3/20 Svájci elsőbbsége: 1970. IX. 07. (13328/70) Közzététel napja: 1978. VII. 28. Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Sailer Richard vegyésztechnikus, Domat-Ems/GR, Inventa AG für Forschung und Berther Clau dr. vegyészmérnök, Chur/GR, Schweiz, Patentverwertung, Zürich, Schweiz, Eljárás szintetikus észterolajok előállítására 1 A találmány tárgya szintetikus kenőanyag és eljárás a kenőanyagban levő szerves észtervegyületek előállítására. A kenőanyagok iránti egyre növekvő technikai szükséglet az ásványolajokból származó kenőolajok- 5 kai már nem elégíthető ki minden esetben. A kenőanyag nagyobb igénybevétele esetén, pl. turbómotoroknál ill. az ásványolajokból származó kenőolajok tulajdonságainak javítására szintetikus kenőanyagokat alkalmaznak. A szintetikus kenőanyagok 10 egyik igen értékes csoportja az ún. észterolajok csoportja. Az észterolajok egyik típusa dikarbonsavak és elágazó szénláncú monoalkoholok észtereiből áll. is Egy másik típus monokarbonsavak és egy polialkohol, pl. pentaeritrit észtereiből áll. Ezenkívül ismeretesek keverékészterek, amelyek az említett vegyületcsoportokból három vagy négyféle komponenst tartalmaznak. 20 Az észterolajok a hasonló viszkozitású ásványolajokkal szemben előnyösebbnek mutatkoznak többek között alacsonyabb dermedéspontjuk, magasabb lobbanáspontjuk és kedvezőbb viszkozitás-hőmérséklet jellemzőjük, vagyis kedvezőbb viszko- 25 zitási indexük miatt. Az észterolajok hátránya az ásványi eredetű kenőolajokkal szemben az, hogy jóval drágábbak, ami nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy savkomponensük igen drága. 30 2 A ciklohexán ‘levegővel való nagyipari méretű oxidációja során az előállítani kívánt ciklohexanol és ciklohexanon mellett melléktermékként karbonsavak keveréke keletkezik. E savak mennyiségi aránya jelentős, minthogy az oxidált ciklohexán mintegy 10—12%-át teheti ki. Ezeknek a savaknak a felhasználása vagy eltávolítása igen nehéz. Az egyes savak szétválasztása és kinyerése gazdaságtalan. így ezek a savkeverékek legtöbbször haszontalan melléktermékek, amelyeket rendszerint gazdaságtalan égetéssel kell eltávolítani. Azt találtuk, hogy az ilyen, 6-12 szénatomszámú cikloalkánok oxidációja során melléktermékként keletkező savkeverékeket kiváló kenőolajsajátságokkal rendelkező, gazdasági szempontból értékes észterolajokká dolgozhatjuk fel. A kapott szerves észterek savkomponense így annak a savkeveréknek felel meg, amely az előbb említett cikloalkánok cikloalkanol-cikloalkanon keverékké való oxidációja során melléktermékként keletkezik. A melléktermékként keletkező savkeveréket a ciklohexán oxidációnál pl. oly módon nyerhetjük ki, hogy az oxigént tartalmazó inert gázzal pl. kobaltnaftenát katalizátor jelenlétében 155—165 C°-on végrehajtott ciklohexán-oxidáció során keletkező reakciótermékből a savas komponenseket egy alkáli vegyület vizes oldatával kimossuk. A vizes alkálioldatot ezután pl. kénsavval megsavanyítjuk, és a felszabadított karbonsavakat egy oldószerrel, így pl. ciklohexánnal, toluollal 172801
