172795. lajstromszámú szabadalom • Feszítőcsap feszítőhüvellyel és feszítőelemmel
5 172795 6 kombinált bővítését, illetve vastagítását eszközöljük. Emellett a tiplinek terhelt állapotban való utánfeszítése előnyösen akkor hajtható végre a feszítőelemnek a feszítőhüvelyhez viszonyított eltolása révén teljes hatással, ha a feszítőelem külső kontúr- 5 jának és/vagy a feszítőhüvely belső kontúrjának azon tartományai bővülnek a tipli elülső vége irányában, amelyek a feszítőelem elforgatásakor létesített szétfeszítés után egymással átellenes kapcsolódásban vannak és ezáltal együttműködnek. io Ezek a tartományok természetszerűleg éppen azok a tartományok, amelyek a feszítőelem külső kontúrjának alapkörkeresztmetszetén túlnyúlnak, illetve amelyek a feszítőhüvely belső körvonalának profilozását képező alapkörkeresztmetszetét el nem érő 15 tartományok. A találmány egy további kiviteli változatánál a feszítőhüvely hosszanti hasítékai legalábbis hosszuknak egy részén a tipli főtengelyéhez képest 20 ferdén, lejtőén helyezkednek el. Ezen hasíték-elrendezés révén biztosítható az, hogy a feszítőelemnek azon tartományai, amelyek a külső kontúr profiljának alapkör-keresztmetszetén túlnyúlnak, s amelyek a tipli elülső vége felé való kibővüléssel a 25 terhelés hatására létrehoznák a tipli utánfeszítését, maguk semmiféleképpen nem kapcsolódnak be teljesen a feszítőhüvely hasítékaiba, amikor a feszítőelem elfordulása révén nem kielégítő mértékű feszítés következik be, hanem biztosítják a hüvely 30 elegendő mértékű szétfeszítését. Különösen a profilkialakítás, valamint a kibővülés olyan kombinációja esetén, amikor ez lényegileg a tipli ugyanazon hosszanti tartományán belül 35 van elrendezve, gondoskodás történt egy célszerű ellentámaszról, amely a feszítőelem elfordításakor keletkező, s a tipli elülső vége felé irányuló erőkomponens felvételére szolgál, valamint behatárolja a feszítőelemnek a feszítőhüvelyhez képesti ten- 40 gelyirányú eltolhatóságát is. Egy ilyen ellentámasz segítségével az elülső tiplivég irányában ható erőkomponenseket a feszítőhüvely sugárirányú feszítéséhez lehet felhasználni. 45 Ezáltal adott annak a lehetősége is, hogy létrehozzunk egy olyan gyors-feszítőelemet, amely már nem kizárólag a tárgyak felfüggesztéséhez használható fel. Egy ilyen gyors-feszítőelemnél a feszítőelem hátsó végeit a függesztőszerkezetek helyett 50 például egy olyan fejjel láthatjuk el, amelyet azután felszerelhetünk a forgómozgásba hozandó szerszám behelyezését biztosító megfogószerkezettel. Egy ilyen, ún. gyors-szorítóelem például használható burkolatok, borítások vagy hasonlók rögzítésénél, 55 ahol az említett fej látja el a tartófunkciót. A találmány egy további kiviteli alakjánál az ellentámasz a feszítőelem hátsó tartományában elrendezett, s a feszítőhüvely belső kontúrján kifelé 60 túlnyúló gyűrűként lehet kialakítva. Ezen gyűrű helyett azonban egy másik, találmány szerinti kiviteli alak esetében az ellentámasz a feszítőhüvely elülső tartományában elhelyezkedő, s a feszítőhüvely belső kontúrján befelé túlnyúló bordaként 65 lehet kialakítva. Egy ilyen, a feszítőhüvelyen elhelyezett ellentartóval például lehetőséget kapunk arra, hogy a feszítőelemnek a feszítéshez szükséges elfordításakor fellépő, a tipli elülső vége felé irányuló tengelyirányú erőkomponens a feszítőhüvelyen belül a tengelyirányú játék kiegyenlítése után úgy felvehető legyen, hogy a rendelkezésre álló teljes elfordítási szöget kizárólag a feszítőhüvely feszítésére lehessen kihasználni. Ez különösen akkor bír jelentőséggel, ha nagy furatméret-tűréseket kell áthidalni, vagy ha viszonylag puha befogadóanyagban kell a rögzítést elvégezni. A találmány szerinti feszített csap alkalmazása mind a tárgyak felfüggesztésénél, mind pedig egyéb célokra is jelentősen könnyebbé válik, ha a mélység behatárolására szolgáló ütközőket is használunk, amelyek a fúrt lyukba való bevezetéskor a befogadóanyag felületén felütköznek. Ebből a célból a feszítőhüvelynek célszerűen a hátsó végénél a külső kontúron sugárirányban túlnyúló ütközőelemmel rendelkezik a mélység behatárolása céljából. Ez az ütközőelem például a feszítőhüvellyel összekötött perem alakjában lehet kiképezve. A találmánynak egy további kiviteli változata szerint arra is van lehetőség , hogy a feszítőelem a hátsó tartományában a feszítőhüvely külső kontúrján sugárirányban túlnyúló ütközőelemmel legyen ellátva, a mélység behatárolásához. Ezen ütközőelem vonatkozásában megfelelő például a feszítőelemen elhelyezett gyűrű, melynek külső átmérője meghaladja a feszítőhüvely külső kontúrját. A találmányt a továbbiakban példaképpeni kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra egy találmány szerinti feszítőhüvelyt mutat be metszetben,- a 2. ábrán az 1. ábra szerinti feszítőhüvely II—II vonal menti metszetét látjuk,- a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott feszítőhüvely felülnézete,- a 4. ábrán a találmány szerinti feszítőelemet láthatjuk,- az 5. ábra a 4. ábrán bemutatott feszítőelem oldalnézete,- a 6. ábra a 4. ábra szerinti feszítőelem felülnézetét mutatja,- a 7. ábrán olyan, találmány szerinti komplett feszített csapot láthatunk, feszítőhüvellyel és feszítőelemmel, amely a befogadófuratba be van tolva, de nincs megfeszített helyzetben,- a 8. ábrán a találmány szerinti feszítőhüvely másik kiviteli alakja látható, metszetben,- a 9. ábránkon a 8. ábra szerinti feszítőhüvely oldalnézetét látjuk,- 10. ábránk a találmány szerinti, 8. ábránkon látható feszítőhüvellyel rendelkező komplett feszített csapot mutat befogadófuratba behelyezve, de feszítetlen helyzetben. Az 1-3. ábrán látható, összességében 1 jelű feszítőhüvely la belső kontúija - amint ezt főként a 3. ábrán jól láthatjuk, - ellipszisszerű pro-3
