172779. lajstromszámú szabadalom • Hegesztett kötés lemez alakú elemek előírt helyzetű összekapcsolására, és eljárás a hegesztett kötés előállítására
3 172779 4 helyzetillesztést biztosít, és amelyet olyan helyeken is létre lehet hozni, ahol az elektródák bevezetését különböző szerkezeti részek (sarkok, bordák és hasonlók) akadályozzák. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy dudorhegesztésnél a szakmában alkalmazott egyenletes vastagságú dudorkiképzéstől eltérő módon változó, azaz nyírt keresztmetszetű dudor is alkalmazható, amelynek a lemez felületére merőleges, vagy közel merőleges palástja van, és ez a határozott palást helyező furatba illesztve alkalmas az összekötendő elemek helyzetének pontos rögzítésére. A dudor és a helyező furat illesztése több különböző módon oldható meg. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál mindkét összekötendő elemen egy-egy dudor van kiképezve, amelyek az elemek közé helyezett közbenső lemez helyező furatában vannak egymással hegesztéssel összekötve. Annak a feltétele, hogy a hegesztési varrat a helyező furat belsejében legyen az, hogy a két dudor együttes magassága a közbenső lemez vastagságánál nagyobb legyen, de bármely dudor önmagában a lemezvastagságot ne érje el. Az elemek közbenső lemez alkalmazása nélkül is összekapcsolhatók, ha a dudorral ellátott elemmel szemközti elemen zsákfurat vagy másik dudor furatos oldala helyezkedik el, és a dudor ezen furatba illeszkedik, és a dudor magassága nagyobb a zsákfurat mélységénél. A közbenső lemezzel helyezett kötés előállítását oly módon végezzük el, hogy a hegesztést megelőzően mindkét elemen dudort képezünk ki, amelynél a két dudor együttes magassága a közbenső lemez vastagságánál nagyobb, de bármely dudor magassága ennél a lemezvastagságnál kisebb, majd az elemeket úgy illesztjük egymáshoz, hogy a dudorok a közbenső lemez furatában egymásnak ütköznek, és ebben a helyzetben dudorhegesztést végzünk. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy sablon alkalmazása nélkül az elemek pontosan előírt helyzetben kapcsolhatók össze, és a hegesztés olyan helyeken is elvégezhető, ahol az elektródokkal való hozzáférés nem biztosított. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hegesztett kötés metszete közbenső lemez alkalmazása esetén, és a 2. ábra közbenső lemez alkalmazása nélküli kötés metszete. Az 1. ábrán vázolt dudorhegesztéses kötés a és b elemek között oldhatatlan kapcsolatot valósít meg, ahol az a és b elemek között közbenső c lemez helyezkedik el. Az 1. ábrán mindössze egyetlen hegesztett kötést vázoltunk, de szakember számára nyilvánvaló, hogy az elemek síkjában előírt geometriai elrendezésben több ilyen kötés egyidejűleg létrehozható. Az a és b elemeken a kötésnek megfelelő helyeken dudorokat képezünk ki. A dudorok palástfelülete az ábrán látható módon merőleges, illetve közel merőleges az elemfelületre. A dudorokat célszerűen hidegsajtolás útján egyetlen műveletben képezzük ki, és eközben az elem vastagsága a fellépő nyíróerők hatására a dudorpalást meghosszabbításában az ábrán vázolt módon lecsökken. A vázolt dudorkiképzés eredményeként határozott helyzetű dudorokat kapunk, amelyek a közbenső c lemez helyező furatába lazán illeszkednek. Egy célszerű kiviteli alaknál a furatátmérő 0,1 mm-rel nagyobb a dudorátmérőnél. A dudorok méretét úgy választjuk meg, hogy az a és b elemek egymáshoz illesztésekor a két dudor homlokfelülete feltétlenül a helyező furat belsejében találkozzon. Ennek feltétele, hogy bármely dudor magassága kisebb legyen a c lemez vastagságánál, de a két dudor együttes magassága a c lemez vastagságánál nagyobb legyen. Ha a dudorok illeszkedési síkja a furat belsejébe esik, akkor egymáshoz képest az a és b elemek helyzetét a c lemez bármely vastagságirányú játéka esetén is a helyező furat rögzíti. Az elemek egymáshoz illesztése után az a és b elemekhez nagy felületű elektródokat érintünk, és a hegesztést elvégezzük. A hegesztő áram átfolyik a nyírt keresztmetszeten, és a dudorok homlokfelületein. A hegesztési varrat a dudorok homlokfelületei között jön létre, de az említett nyírt keresztmetszetben a helyi felmelegedés a nyíráskor előidézett szövetszerkezetváltozást megváltoztatja, és a nyírási feszültségeket megszünteti. A 2. ábrán vázolt kiviteli alaknál az előző megoldás alapelvét a közbenső c lemez nélkül alkalmazzuk. A két összehegesztendő d és e elem között a d elemen kiképzett dudor meghatározott távolságot tart. Az e elemen szintén dudort képeztünk ki, ennek üreges szakasza a dudor részére helyező furatot képez. A helyező furat átmérője lazán illeszkedik a d elemen levő dudor külső átmérőjéhez, mélysége pedig valamivel kisebb a dudor magasságánál. Ezen feltétel következtében a dudor homlokfelülete a zsákfurat végéhez illeszkedik, miközben a d és e elemek szemközti lapjai között meghatározott távolság keletkezik. Bár az e elemen a zsákfuratot az egyszerűség kedvéért dudorkiképzéssel állítottuk elő, ez a furat bármely egyéb ismert megmunkálással is kialakítható. A nagy felületű hegesztőelektródák alkalmazása lehetővé teszi dudorhegesztés elvégzését galvanizált felületű elemek között, és ilyen módon a megoldás alkalmazása a gyártás bármely fázisában végrehajtható. Tekintettel arra, hogy a hegesztési varratok a helyező furatokban képződnek, az elemek összekapcsolása olyan helyeken is megoldható, ahol egyébként a sarkok, szögletek miatt ponthegesztés nem lenne alkalmazható. A ponthegesztés a külső felületeket elszínezi, ezért csak galvanizálás előtt alkalmazható. Elektronikus berendezések vázszerkezetének kialakításánál az 1. ábra szerinti megoldás a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
