172761. lajstromszámú szabadalom • Berendezés oxigénnel és hidrogénnel történő gázhegesztéshez, illetve lángvágáshoz, valamint gáznyomásszabályozó egység elektrolizáló cellákhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172761 ÆÊÈSk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. VII. 19. (BO—1509) B 23 K 27/00 (2., 8., 10—18., 20—26. igénypontok) Ausztrália-i elsőbbsége: r~' ~ V ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 1973. VII. 20. (PB—4159) 1., 3—6. igénypontok 1973. VIII. 03. (PB—4341)9., 19. igénypontok 1974. V. 02. (PB—7418) 7. igénypont Közzététel napja: 1978. VII. 28. Megjelent: 1979. V. 31. / -­R *í; * V •¥ Brown Yull igazgató, Auburn, NSW, Ausztrália Berendezés oxigénnel és hidrogénnel történő gázhegesztéshez, illetve lángvágáshoz, valamint gáznyomásszabályozó egység elektrolizáló cellákhoz 1 A találmány tárgya berendezés oxigénnel és hidrogénnel történő gázhegesztéshez, illetve láng­vágáshoz, és gáznyomásszabályozó egység elektroli­záló cellákhoz. Ismeretes, hogy molekuláris oxigén atomos oxi- 5 génné történő átalakításakor jelentős mennyiségű energia köthető le. A molekuláris gázoknak villa­mos ívben atomos gázokká történő átalakításával nagy mennyiségű energia biztosítható az ilyen gázokkal történő melegítés során. Az elérhető igen 10 magas hőmérséklet jó minőségű hegesztést, láng­vágást stb. biztosít. Az ismertetett módon nyerhető energia mennyi­ségére vonatkozóan igen szemléletes az alábbi reakciókhoz tartozó energiamérleg: 15 H2-*H + H [1] 02->0+0 20 Az első reakció során az atomos hidro­gén kialakulása 101 000 cal/gramm mól energiát nyel el. Az atomos oxjgén létrejöttéhez 117 000 cal/gramm mól szükséges. Ez azt jelenti, hogy a hidrogén és oxigén elbomlása során összesen 25 218 000 cal/gramm mól energia kötődik meg. Az atomok újraegyesítésekor viszont ez az energia felszabadul, és hő formájában hasznosítható. így a lángban lejátszódó reakció eredményeképpen rend­kívül magas lánghőmérséklet jön létre. 30 2 A jelenlegi gyakorlatban azonban nem sikerült megoldani oxigénnek vagy oxigén és hidrogén keverékének villamos ívben történő keresztülvezeté­­sét, a szóbanforgó gázok rendkívüli tűz- és robba­násveszélyessége miatt. Az oxigénnel és hidrogénnel történő hegesztés során még további nehézségek is léteznek. Ilyen például a hidrogénnek az a tulajdonsága, hogy a legtöbb fém elnyeli. Ennek megfelelően például acél hegesztésekor különös gonddal kell ügyelni arra, hogy fölös mennyiségű hidrogén ne legyen jelen, különben a fémben megkötött hidrogén repedé­­kenységet és ridegséget okoz. Más részről viszont a feleslegben adagolt oxigén a megmunkált fém elégését eredményezheti, ami ugyancsak nem kívá­natos hegesztéskor. A fentiek alapján tehát rend­kívül fontos, hogy az oxigénnel és hidrogénnel történő hegesztés során az égőfejben tökéletesen semleges lángot lehessen produkálni, azaz akár a hidrogén, akár az oxigén feleslegben történő adago­lását feltétlenül kerülni kell. A gyakorlatban azon­ban az ilyen semleges láng előállítása rendkívül nehéz, és a láng színe alapján történő beállítás teljesen kivihetetlen. Ez az oka annak, hogy az oxigénnel és hidrogénnel történő hegesztés nem terjedt el a gyakorlatban, jóllehet az előzőekből nyilvánvaló, hogy olcsósága és a segitségével elő­állítható igen magas hőmérséklet különleges elő­nyöket biztosít. 172761

Next

/
Thumbnails
Contents